Pest megye közigazgatása

Jelenlegi hely

1 / 1

Pest megye a 18. század végére a polgári átalakulásért és a nemzeti nyelvért vívott rendi harcok vezérmegyéje lett. Ezeknek a küzdelmeknek az élén az a jómódú protestáns köznemesség állt, amely az ellenreformáció évtizedeiben kovácsolódott egységessé, és a Ráday, Prónay és Podmaniczky család vezetésével mind megyei, mind országos viszonylatban irányító szerephez jutott. Vidéki kastélyaik ekkor a kulturális és tudományos élet központjai, szerepüket a fővárossá fejlődő Pest csak évtizedek múlva vette át.

A köznemesség kezdetben jozefinista volt, de később a birodalmi beolvasztó törekvések és a magyar nyelv ügye miatt szembekerült az uralkodóval. A változást sürgető reformmozgalom élére ismét Pest megye állt, amit központi fekvése, valamint a vezető nemesi réteg elevensége, korszerű szemlélete hozott magával. Pest nemcsak a megye székhelye lett, de az ország gazdasági, kulturális életének centrumává is fejlődött.

Mindezek következtében azok az intézmények, amelyek létrehozását a megye kezdeményezte és sürgette, megvalósulásuk után országos jellegűvé váltak (Vakok Intézete, Első Hazai Takarékpénztár, Nemzeti Színház, Műegyetem).
Széchenyi István 1831-ben azért választtatta meg magát Pest megye táblabírájának, hogy személyesen vehessen részt a megyegyűlések munkájában. Mellette Fáy András, Ráday Gedeon, Nyáry Pál, Kossuth Lajos és társaik váltak vezéralakokká a megyében és az országban egyaránt.

A reformkori országgyűlésekre a megye rendre meghatározott és kezdeményező programmal küldte követeit, az országos ügyek mellett azonban az „otthoni teendők” is jócskán lekötötték a megyét, így például a megyeháza bővítése majd átépítése.

Jelzet:

XV. 6. Térképek Levéltári Gyűjteménye PMT 24.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1795

Megjegyzés:

Balla Antal megyetérképe Leírás: nyomat, vászonra húzott kép;91x 61 cm; tájolás: északi Méretarány:1000 orgia V. (bécsi öl) = 6,5 mm; 288000; Tartalom: Balla Antal PPS vármegye, a jászság és a Kis- és Nagykunság területét ábrázoló térképének nyomdai úton sokszorosított változata. Tudta? Balla Antal megyei földmérnök 1795. szeptember 25-én kapott megbízást Pest-Pilis-Solt vármegye feltérképezésére. (A Kiskunság területe nem tartozott a megye területéhez, a korabeli térképek mégis a részeként ábrázolták.) A térképhez készített eredeti réz nyomólemez is a Pest Megyei Levéltár őrizetében található.

Jelzet:

IV. 80-b. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye (Post Mohacsiana) 17. sz.

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

1836. szeptember 29.

Megjegyzés:

A megye pecsétadomány-levele Leírás: eredeti pergamen kötve, eredeti függő pecséttel Tartalom: V. Ferdinánd magyar király magyar nyelvű körirattal megerősített pecsétadománya Pest-Pilis-Solt vármegye részére. Tudta? 1837. június 7-től a magyar köriratú pecsét lett PPS vármegye hivatalos pecsétje. Egy Viligut nevű budai mester készítette el az új pecsétnyomót. A régit 1837. november 13-án keresztül reszelték, azaz érvénytelenítették és ezután a Magyar Nemzeti Múzeum őrizetébe küldték.

Jelzet:

IV. 3-a/1. Pest-Pilis-Solt vármegye kis-és közgyűlési jegyzőkönyvei 1791:1120-1121. jksz. 4. kötet 347. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1791. május 13.

Megjegyzés:

A Pesti járás felállítása: PPS vármegye közgyűlése a Helytartótanács jóváhagyása alapján intézkedik a Pesti járás felállításáról. Kijelölik az új járás tisztviselőit (főszolgabíró, alszolgabírók és esküdtek), az első alispán pedig – Balla Antal részvételével – bizottságot fog összehívni, hogy meghatározzák, mely területek tartoznak majd a november 1-jével megszervezett járáshoz. Tudta? Pest-Pilis-Solt vármegyének 1791 előtt négy járása volt: a Kecskeméti, a Váci, a Pilisi és a Solti járás. 1791-ben a Váci és a Kecskeméti járás településeinek egy részéből szervezték meg a Pesti járást. A járás területén Alberti, Pilis és Soroksár mezővárosok, valamint 31 falu tartozott az Áporka, Taksony, Bugyi, Üllő és Vecsés vonalon, valamint Dabas és Újhartyán környékén.

Jelzet:

IV. 3-a/1. Pest-Pilis-Solt vármegye kis- és közgyűlési jegyzőkönyvei 1795: 1975 jksz. 12. kötet 907. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1795. szeptember 25.

Megjegyzés:

József nádor főispáni beiktatása: PPS vármegye közgyűlésén, Budán az országházának nagyobb palotájában gr. Kolompay Brunczvik József elnöklete alatt ünnepélyesen beiktatták József főherceget királyi helytartónak s egyszersmind Pest-Pilis-Solt megye főispánjának . Tudta? A kilencvenes évek közepén a Habsburg-magyar viszony még több mint hűvös. A jakobinusok összeesküvését perek, kivégzések, bebörtönzések, személycserék, elbocsátások időszaka követte. József nádor a bizalmatlanság helyett új vezérelvet javasolt: az ország megnyerését. Úgy gondolta, hogy ennek részeként a nemességet, főleg az arisztokráciát ki kell mozdítani passzív rezisztenciájából, vonzóvá kell tenni számára az állami szolgálatot. A titkos jelentésekből kiderül, hogy maga járt közben az 1794 után elítéltek egy csoportjának kiszabadítása érdekében.

Jelzet:

IV. 3-a/1. Pest-Pilis-Solt vármegye köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei 1845:206, 207, jksz.143. kötet 106. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1847. január 25.

Megjegyzés:

József nádor emléke: PPS vármegye közgyűlésén kihirdetik a Helytartótanács 2817. számú k. királyi intézvényét, amely gyászt hirdetett József nádor halála miatt. Három hónapig gyászt kötelesek viselni a kormány és intézményei, valamint az ítélőszékek. Engesztelő szent miséket kell tartani az érsekeknek és a megyés püspököknek, valamint minden vallásbeli elöljárónak országszerte. Tudta? A nádor 71 éves korában, január 13-án halt meg. Magyarország és PPS vármegye pedig elveszítette a Bécsi udvarral való egyetlen kapcsolatát, József nádort, akit politikai körökben gyakran neveztek „Magyarország hídjának”.

Jelzet:

IV. 3-a/1. PPS vármegye köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei 1835: 3579 jksz. 97. kötet 1233. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1835. szeptember 9.

Megjegyzés:

Fáy András követté választása: PPS vármegye nemesi közgyűlésén, amíg az országgyűlési követre leadott szavazatok összeszámlálásával megbízott deputáció félrevonult, addig a megyegyűlés vitathatatlan érdemeire tekintettel közfelkiáltással követté választotta Fáy András táblabírát. Fáy megköszönte a megtiszteltetést, de a követséget egészségügyi és családi okokra hivatkozva visszautasította. Tudta? Végül a szavazatok összeszámolása, tehát a hivatalos eredmény kihirdetése után Fáy elfogadta a követi posztot, majd letette az esküt. 1820-ig az ősi szokás szerint közfelkiáltással választották meg a megye tisztviselőit. (Ez alól a főjegyző és aljegyzői hivatalok betöltése jelentett kivételt, mivel azokról általában a főispán kinevezés útján gondoskodott.) Egy 1819-ben kiadott királyi rendelet értelmében azonban a megyei választások már csak a nemesek fejenkénti, egyenlő értékű szavazásával (voksolásával) történhettek. A jegyzőkönyvben idézett „megszokott szerénységén” kívül feltehetően ezért utasította vissza Fáy a régi szokás szerinti választás eredményét.

Jelzet:

IV. 3-a/1. PPS vármegye köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei 1839:5154 jksz. 110. kötet 348.o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1839. szeptember 2.

Megjegyzés:

A Ráday-ügy: PPS megye 1839. szeptember 2-i közgyűlésen elfogadja gróf Ráday Gedeon országgyűlési követ lemondását, eddigi szolgálatainak méltatása mellett. Ráday kijelenti, sajnálja, hogy az alkotmányos sérelmek orvoslására nem volt lehetősége az országgyűlésnek, de reméli, hogy a közeljövőben ez meg fog történni. A megye 1839. szeptember 24-re közgyűlést hív össze az új követ megválasztására (Szentkirályi Móric mellé). Tudta? Gróf Ráday Gedeont - a Pest vármegyei ellenzék egyik vezérét - Lovassy László és társai ügyében mondott egyik beszédéért hűtlenségi perbe fogták. Ennek ellenére a vármegye mégis megválasztotta az 1839. évi országgyűlés követévé, azonban mint perben állót az országgyűlésen való megjelenésétől eltiltották. Szentkirályi Móric követ Pest vármegye erre vonatkozó tiltakozását röviddel az országgyűlés megnyitása után bejelentette; az így támadt „Ráday-ügy” pedig hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.

Jelzet:

IV. 3-a/1. PPS vármegye köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei 1845: 7517 jksz. 148. kötet 393. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1847. október 18.

Megjegyzés:

Kossuth Lajos követté választása: PPS vármegye közgyűlésén a szavazatszámláló bizottság elnöke bejelenti az országgyűlési követválasztás eredményét: A fejenkénti szavazáson Kossuth Lajos 2948 szavazatot kapott, míg Balla Endre főjegyző 1314-et. Ennek alapján Kossuth Lajost a megye követévé választották. Tudta? Az 1847. október 18-i közgyűlésen Szentkirályi Móricot közfelkiáltással választották az 1847-1848. évi Pozsonyi országgyűlés PPS vármegyei követévé. A második követ megválasztása szavazással történt, mivel két esélyes jelölt volt és mindkettőjük neve egyforma hangosan hangzott el a közfelkiáltás során. Kossuth Lajos megválasztását Gr. Ráday Gedeon személyesen támogatta és PPS vármegye kisnemes közösségei is megválasztása mellett álltak.

Jelzet:

IV. 8-a. PPS vármegye Székházépítő Bizottmányának iratai (Aedilis Deputatio) Székházépítő küldöttség jegyzőkönyv 1807:174. 1. kötet 151. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1807. jún. 21.

Megjegyzés:

A közgyűlési terem megépítése: PPS vármegye közgyűlése megbízza Iványi László táblabírót, mint a székházépítő bizottmány elnökét, hogy a korábbi határozat alapján a közgyűlési terem galériájához szükséges kövekre nézve alkudjon meg a kőfaragókkal, valamint döntenek a bontásból származó építőanyagok elárverezéséről is. Tudta? 1807 legnagyobb feladata a megyeháza közgyűlési termének megépítése volt. Az egyre szaporodó anyagbeszerzési gondokat még inkább növelte a teremben elhelyezett galéria megépítéséhez szükséges megfelelő kövek beszerzése és kifaragása. A munkát Mayer Mihály és Kronberger János pesti kőfaragók vállalták el. A gyűlési palota alaprajzát tekintve a ráckevei Savoyai-kastély dísztermének, részlet-kivitelezésben pedig a Helytartótanács várbeli dísztermének a rokonának tekinthető.

Jelzet:

IV. 8-a. PPS vármegye Székházépítő Bizottmányának iratai (Aedilis Deputatio) Székházépítő küldöttség jegyzőkönyv 1811:226, 227. 229.o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1811. május 9.

Megjegyzés:

Hild Józsefné öröksége: Mivel a székházépítő bizottság elnöke és a megyei főadószedő jelentése alapján Hild József özvegyének a vármegye házi pénztárából korábban, az első alispán utasításának megfelelően felvett 4000 Ft-on kívül további 10 962 forint jár, annak kifizetéséről a következő közgyűlésen kell határozni. Tudta? 1811 tavaszán meghalt Hild József kőműves mester és Hacker József ácsmester, ami az ez évi nagy devalvációval együtt hozzájárult az építkezés leállításához. Ekkor vetődött fel a levéltár épületének biztonságossá tétele is a tűzzel szemben. Emellett a hat éve tartó építkezés befejezéséhez pontos kimutatás készült a további építési munkákról.

Jelzet:

IV. 8-b. PPS vármegye Székházépítő Bizottmányának iratai (Aedilis Deputatio)

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1829. május 9.

Megjegyzés:

Hofrichter József a megyeháza építésze: A megyeháza különböző építési munkálataira beérkezett ajánlatok összegzése, közte az építészek ajánlataival: Hofrichter első ajánlata: 19 200, Düttrich: 19 150, Kasselik: 19 100, -Brein: 19 050, Hofrichter második (nyertes) ajánlata: 19 000. Tudta? A nyertes Hofrichter három tervből dolgozott. Az elsőt - egy kétemeletes épületről - ő maga készítette még 1822-ben, a börtönrész befejezéséhez. A második terv Detsy és Düttrich tanulmányterve volt, ugyancsak kétemeletes épületről. A harmadik pedig szintén saját, legutóbbi terve a földszintes épülethez. Az építés menetéről sajnos nagyon kevés adat maradt fenn a Pest Megyei Levéltárban.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1838:1104. sz. 105. kötet 279. o.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1838. március 23.

Megjegyzés:

Építési küldöttség felállítása: Földváry Gábor alispán jelentést tesz a közgyűlésnek, miszerint a megyeháza ún. Vármegyeháza utca felőli része annyira megrongálódott, hogy nem javítható, sőt, összedőléssel fenyeget. A közgyűlés elrendeli a megrongálódott rész lebontását, valamint építési küldöttséget nevez ki az épülettervek elkészítésére és az újjáépítés lebonyolítására. Tudta? A vármegyeháza épületének első részét az 1838. évi árvíz rongálta meg, a víz magassága itt elérte a 0,5 métert. A mai Városház utcára néző legrégebbi épület megroskadt és az alátámasztások ellenére is tovább repedeztek a falak. Az építészek már úgy kapták meg az épülettervezési feladatot, hogy a megye az építési telket megnagyobbította egy telekrész vásárlásával az északi oldalon.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1838. május 23.

Megjegyzés:

Dabasi Halász Antal terve: A Vármegye utcától a mai Gerlóczy utcáig és a Városház utcától a mai Semmelweis utcáig terjedő terület átépítésének alaprajza. Tudta? Az új, kétemeletes megyeházát végül Zitterbarth Mátyás tervei alapján készítették el. Dabasi Halász Antal tudós, orvos nevéhez több Dabason és környékén felépült udvarház is fűződik. Ő volt, aki felvetette a pesti városmagban elhelyezkedő belső tér kialakításának gondolatát, ami Hild János építészeti programjában is szerepelt. Ezt később 1842-ben Széchenyi István, 1849-ben pedig Kossuth Lajos is szorgalmazta.