Nagykőrös

Jelenlegi hely

1 / 1

Nagykőröst az első okleveles források 1266-ban említik. A település a török hódoltság idején szultáni birtok, ún. khász város lett, ami a gazdálkodás és a helyi autonómia fejlődését segítette.

A török hódoltság után a város önigazgatási struktúrája alig változott, de a társadalomban komoly feszültségforrást jelentett, hogy a beköltözött nemesség megpróbálta átvenni a város feletti irányító szerepet. A mezőváros pénzügyi önállósága és fejlődése lehetővé tette számára, hogy az 1820-as években egy összegben megváltsa úrbéri szolgáltatásait.

A szabadságharc kezdetén a várost toborzóútja keretében Kossuth Lajos is fölkereste, majd a világosi fegyverletételt követően itt tanított csaknem tíz esztendeig Arany János is.

A dualizmus alatt Nagykőrös több szép épülettel gazdagodott, és 1897-ben megalapították a szeszfőzdét, amiből a későbbi konzervgyár is kialakult.

Jelzet:

PML V. 202-b/A. 5. tétel.

Eredeti méret:

21x59 cm

Keletkezési idő:

1648

Megjegyzés:

IV. Mohamed szultán rendelete: IV. Mohamed szultán elrendeli, hogy a nagykőrösi salétromfőzésben résztvevő személyek a közmunka és a várerődítési munkák alól felmentést nyernek.

Jelzet:

PML V. 202-h. 699/1836

Keletkezési idő:

1750. június 9.

Megjegyzés:

Beretvás István végrendelete. A jelentős múlttal rendelkező mezővárosok iratanyagának egyik legértékesebb részét képezik a polgárok végrendeletei. A társadalomtörténet, a néprajz és az életmódtörténet kutatóit számos információval látják el.

Jelzet:

PML IX. 1. l. tétel

Eredeti méret:

47x35 cm

Keletkezési idő:

1758. január 6.

Megjegyzés:

Nagykőrösi céh levele: A nagykőrösi varga céh ajánlja a magyar városokban dolgozó vargamestereknek Farkas Jánost, hogy legényként foglalkoztassák.

Jelzet:

PML V. 210-a. 19. sz.

Eredeti méret:

60x41 cm

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

PML V. 210-a. 19. sz.

Megjegyzés:

Mária Terézia adománylevele: Mária Terézia megerősíti I. Lipót 1697. évi adománylevelét, amelyben az uralkodó három országos vásár rendezését engedélyezte Nagykőrös városa számára. Engedélyezi továbbá még egy nagy piac tartását április 27-én, valamint keddenként és péntekenként hetipiacokat is.

Jelzet:

PML XV. 9. NkT 22.

Eredeti méret:

61x46 cm

Keletkezési idő:

1798

Megjegyzés:

Tetétlen puszta térképe: Halász Farkas Nagykőrös Tetétlen puszta Aspermont uradalomhoz tartozó részéről készített térképe, amelyet bérlők között felosztottak.

Jelzet:

PML IX. 1-k. Tímár céh iratai.

Eredeti méret:

50x38 cm

Keletkezési idő:

1846. december 31.

Megjegyzés:

Csizmadia-mesteri oklevél: A nagykőrösi csizmadia céh mesterré nyilvánítja Cserini Mihályt.

Jelzet:

PML XV. 7. 337. tétel

Eredeti méret:

61x46 cm

Keletkezési idő:

1856. február 1.

Megjegyzés:

A Vajkó villa tervrajza: Egykori Vajkó villa, ma a Weiner Leó zeneiskola tervrajza. Az épület mai címe: Nagykőrös, 2750, Patay u. 19.

Jelzet:

PML V. 210-b. sz. n.

Keletkezési idő:

1750–1919

Megjegyzés:

Nagykőrös Aranykönyve: Nagykőrös város tisztviselőinek nevét, és az általuk leteendő eskük szövegét tartalmazza a kötet. Nagykőrös Város Zárt Levéltárában oklevelek, valamint különböző családok és Nagykőrös város jogbiztosító és egyéb válogatott dokumentumai találhatóak.

Jelzet:

PML XV. 14. Nagykőrös

Keletkezési idő:

19/20. század fordulója

Megjegyzés:

Nagykőrös város piactere a századfordulón. A Pest Megyei Levéltár őrizetében több száz, városokat ábrázoló képeslap található, amelyek közül nem egy a századforduló körül készült.

Jelzet:

V. 276-c. 6160/1905

Keletkezési idő:

1904. szeptember 18.

Megjegyzés:

Kalocsa Balázs kisdedóvó létesítésére tett alapítványának alapítólevele.

Jelzet:

PML V. 276-p. sz. n.

Keletkezési idő:

1908. január 17.

Megjegyzés:

Id. V. Faragó Sándor gyászjelentése. A Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi osztályán százszámra találhatók nagykőrösi gyászjelentések, amelyek a családfakutatók munkáját nagy mértékben segítik.

Jelzet:

PML XV. 14. Nagykőrös

Keletkezési idő:

1930-as évek

Megjegyzés:

Képeslap: Nagykőrösi városháza egy uborkában. Nagykőrös város környéke a hazai uborkatermesztés fellegvára volt a két világháború közötti évtizedekben, amire a képeslapon látható uborka utal.