A Tisza család és a Nagykovácsi uradalom
A kastély történetével kapcsolatban sajnos téves, pontatlan információk is napvilágot láttak. Egy forrás szerint ugyanis a kastély 1828-ban került a Teleki családhoz, amikor Wattay Borbála és Roth Tamás lánya, Johanna hozzáment gróf Teleki József koronaőrhöz. Roth Johanna 1813. október 12-én hunyt el, így semmiképpen sem köthetett házasságot 1828-ban.
1838-ban gróf Teleki Józsefné Teleki Zsófia volt a helység földbirtokosa. A Teleki család építette át a kastélyt klasszicista stílusban. A birtokot a Tisza család örökölte tovább, amikor is széki gróf Teleki József unokája, Teleki Júlia frigyre lépett Tisza Lajos politikus, Bihar vármegyei alispánnal. Teleki Júlia 1863-ban bekövetkezett halála után a kastélyt fia, gróf Tisza Lajos örökölte meg. A család mély nyomot hagyott mind a kastély, mind az ország történetében.
Az új birtokosok közül Tisza Lajos 1832-ben született Geszten, szülei Tisza Lajos és Teleki Júlia voltak. Tanulmányai során bölcsészetet és jogot hallgatott. 1867-ben nevezték ki Bihar vármegye főispánjává. Karrierje ezt követően tovább ívelt felfelé, 1869 és 1871 között közmunka- és közlekedésügyi, később a király személye körüli miniszteri kinevezést nyert. Az 1879-. évi tiszai árvíz után Szeged újjáépítési biztosává nevezték ki, ezért a négy és fél éves munkájáért később I. Ferenc Józseftől szegedi előnévvel grófi címet kapott. Tisza Lajos elfoglaltságai miatt nem sokat tartózkodhatott a nagykovácsi kastélyban, ugyanis a família fő rezidenciája a Békés megyei Geszten volt. A család Nagykovácsiba szinte csak vadászidényben látogatott el. Tisza Lajos az 1880-as évek folyamán a kor egyik ismert építészét, a királyi főmérnök Benedicty Józsefet (munkái: Bem téri Radetzky laktanya, I. sz. nonv. huszárezred laktanya stb.) bízta meg a kastély bővítési terveinek elkészítésével. Benedicty főként kórházak, gabonaraktárak és laktanyák tervezésére specializálódott. Gróf Tisza Lajos 1898. január 26-án hunyt el Budapesten, gyermek hiányába a nagykovácsi kastélyt és birtokot bátyjának, Tisza Kálmánnak fiára, Istvánra hagyta.
A második birtokos, borosjenői és szegedi gróf Tisza István 1861-ben született Budapesten, Tisza Kálmán későbbi miniszterelnök és Degenfeld-Schomburg Ilona grófnő elsőszülött fiaként. 1886-ban a vízaknai kerület országgyűlési képviselője. 1897-ben Ferenc József átruházza rá nagybátyja Tisza Lajos grófi rangját. A Szabadelvű Párt vezetője, a legbefolyásosabb magyar politikussá nőtte ki magát. 1903 és 1905 között a Magyar Királyság miniszterelnöke. Ady, aki nagy kritikusa volt Tiszának, így nyilatkozott róla: „A mester jött meg a kontárok után.”
1906-ban feloszlatta pártját, és visszavonult a politizálástól. 1910-ben visszatért a politikai életbe és létrehozta a Nemzeti Munkapártot, amely meg is nyerte a választásokat. 1912 és 1913 között a Ház elnöke. 1913-tól újra miniszterelnök, kormányzása alatt indult meg az első világháború amelyet ellenzett. IV. Károly reformjavaslataival való szembenállása vezetett 1917. évi lemondásához. Három sikertelen merénylet után a negyedik a halálát okozta. 1918. október 31-én négy egyenruhába öltözött ismeretlen egyén meggyilkolta budapesti otthonában. Egy héttel gróf Tisza István 1918. október 31-i halála után István nevű fia is elhalálozott spanyolnáthában. Így a nagykovácsi kastélyt három kiskorú gyermeke, Tisza Lajos Kálmán, Tisza József és Tisza Jolán örökölte. Édesanyjuk, Sándor Jolán 1923-ban ment hozzá Rakovszky Iván politikushoz, aki a gyermekek nevelőapja lett.
Tisza István számottevően szépítette a nagykovácsi kastélyt, a Hermina út 45. szám alatt álló Róheim-villából 3000 kötetes könyvtárát ide költöztette. A kastély alsó szintjén helyezte el a szépirodalmi, az emeleten pedig a történelmi témájú könyvtárát. A földszinten helyezte el a szalont, a dolgozószobát, a vendégszobákat, étkezőt, a konyhát, a biliárdszobát és a személyzet szobáit. Az emeleten alakította ki a grófi hálószobát a hozzá tartozó fürdővel, egy szalont és további vendégszobákat. 1919-ben a kommunista diktatúra idejében a kastélyt államosították.
Tisza István három unokája közül később a legidősebb, Tisza Lajos Kálmán lakta az épületet, elsősorban vadászatok idején. 1914. szeptember 7-én született Geszten ifjabb Tisza István és Sándor Jolán gyermekeként. Tanulmányait a debreceni Magy Királyi Gazdasági Akadémián végezte. 1936-ban kötött házasságot Rudnay Alexiával, de házasságuk csak 3 évig tartott. 1941-ben vezette oltár elé az észt származású Brennert Grétát, aki 5 gyermekkel ajándékozta meg. 1936-ban került sor a nagykovácsi kastély átalakítására, az ezzel kapcsolatos iratokat a Budakörnyéki járás főszolgabírájának iratanyagából mutatjuk be. Az építési engedélyt édesanyja, Rakovszky Ivánné, mint kiskorú Tisza Kálmán gróf gyámja nyújtotta be a főszolgabíróhoz. Kérelmében leírtak szerint a kastélyban 1 előteret, 2 udvari szobát, 1 hallt, 1 termet, 5 fürdőszobát és egy teraszt kívántak kialakíttatni. A terveket gróf Csáky István építészmérnök készítette.
A nagykovácsi kastély átalakítási tervrajza: HU-MNL-PML-IV.424.b. 8192/1936
Művészeti alkotások a kastélyban
A Tisza család tagjairól készített képek közül a kastélyban kapott helyet a Barabás Miklós által festett Tisza Kálmán és Tisza Kálmánné portréja, továbbá Kiss Bálint a Tisza családot ábrázoló festménye. Pálik Béla festőművész 1877-ben festette le a második átalakítás előtti időből a nagykovácsi kastélyt, amikor még a neoreneszánsz stílusú épület lépcsős oromzatú, romantikus ízlésű kúria volt. Az oldalhomlokzatok eredeti, klasszicizáló ambitusát az építészek az átalakítások során megőrizték.
A Tisza család kedvelte Mészöly Géza és Munkácsy Mihály festőművészek munkásságát. Itt helyezték el Mészöly Géza: Naplemente a mocsárban című művét, valamint idekerült Munkácsy Mihály a honfoglaláshoz készített egyik kisméretű vázlata és a Krisztus Pilátus előtt című képe után készült metszet, amelyet ezek a sorok díszítik: „Tisza Lajos ő nagy méltóságának kiváló tisztelete és benső ragaszkodása jeléül Munkácsy M. 1884.” A kastély dolgozószobájában, az íróasztal fölött függött a Benczúr Gyula által 1892-ben festett I. Ferenc József király képmása.
A nagykovácsi kastély átalakítási kérelme: HU-MNL-PML-IV.424.b. 8192/1936
Vadászatok a nagykovácsi vadaskertben
1941. februárjában Horthy Miklós kormányzó részvételével egy vaddisznó vadászatot tartottak a nagykovácsi vadaskertben. A társaság tagjai voltak még Albrecht von Bayern herceg, Brunszwik György ezredes, gróf Edelsheim Gyulai Lipót és felesége, gróf Andrássy Manó, gróf Andrássy Géza, Delmár Walter, Iglódy Gyula, valamint a vendéglátó gróf Tisza Kálmán. Ebéd előtt két kisebb, utána pedig egy nagyobb hajtásban vettek részt. A kormányzó két vaddisznót, egy muflonkost és egy szarvastehenet lőtt. Az ebédet, a 16 fokos hideg ellenére az erdő közepén fogyasztotta el a társaság. A menü vaddisznó és szarvashús volt.
A kastály sorsa a II. világháború alatt és a háború után
A Tisza család a kastélyt a második világháború alatt is lakta, de a főváros ostromát az I. kerületi Nyúl utca 10. alatti Rakovszky villában vészelték át. 1946-ban előbb Argentínába, onnan pedig az Egyesült Államokba menekültek. Tisza Kálmán lányának, Ilonának a visszaemlékezése szerint, Nagykovácsi elhagyása előtt a családfő meghagyta: a birtokon levő épületek az erdészek, vadászok gyerekeinek oktatását szolgálják.
A kastély berendezési tárgyaiból sajnos egy faragott asztal kivételével semmi sem maradt. A falubeliek elmondása szerint a háromezer kötetes könyvtárt a kastély udvarán égették el. A festmények további sorsáról nincs információnk. 1945 után az épületet a Vöröskereszt, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Földművelési Minisztérium dolgozói használták nyaralóként. Később pártiskola, Mezőgazdasági Szakképző Intézet és erdészeti nevelőotthon működött a falain belül. A Magyar Cserkészszövetség 2013-ban kapta meg a Nagykovácsi Kastélypark Komplexumot, a birtokba adás 2014. március 8-án történt meg, ekkor a terület már évek óta nagyrészt használaton kívül volt, az épületek és a park állaga erősen leromlott.
Egy sikeres pályázat útján a kastélyt felújították, az átadást 2018. május 27-én tartották. A kastélyban rendezvénytermek, báltermek, irodahelyiségek, előadó-, oktató- és bemutatótermek, a parkban erdős és füves területek, patakpart és kerti tó, futballpálya áll a vendégek rendelkezésére.
Írta: Pogányné Samu Éva
Forrás:
HU-MNL PML IV. 424. b. Budakörnyéki járás főszolgabírájának iratai 8192/1936.
Felhasznált irodalom:
Hunnia, 1991/19. szám „Gróf Tisza Istvánra emlékezünk”
Magyar Művészet 1927/3. évfolyam „TANULMÁNYOK / Ybl Ervin: Gróf Tisza István otthona”
Kárpátalja, 2016-09-22 / 38. szám „Az építészet remekei, a nagykovácsi Teleki-Tisza kastély”
Pesti Hírlap, 1941-02-09 / 33. szám „A Főméltóságú Úr januári vadászatai”
Élet és Tudomány, 2018-11-30 / 48. szám Lőcsei Gabriella: „Hatalmas erdő tövében”
Új hozzászólás