Gazdaság és kultúra

Jelenlegi hely

1 / 1

A két világháború között, a Pest vármegye Trianon után című kiadvány szerint, nagy fejlődés következett be a gazdaságban és a kultúrában is. „Az utolsó tíz esztendő alatt ötven esztendő munkáját végezte el a vármegye társadalma. Épített és nevelt a mai társadalom; épített, hogy a jövő nemzedéknek vasbeton alapzatú hajlékot adjon és nevelt, hogy a kultúra erős falait testben és lélekben még erősebb nemzedék megvédhesse.” Mindez összhangban állt azzal, hogy lassan az ország is magára talált; ám az 1920-as évek második felében felgyorsuló fejlődésnek az 1929 őszén bekövetkező válság véget vetett, először főként a még mindig nagy jelentőséggel bíró mezőgazdaságot sújtva.

Pest megye korabeli gazdasági és kulturális életét e helyen lehetetlen lenne összefoglalni, érdemes viszont felhívni arra a figyelmet, hogy elhelyezkedésénél fogva ebben az időszakban a megye vált a magyar légi közlekedés központjává. 1937-ben, Magyarország első nemzetközi színvonalú repülőtereként, megnyílt a budaörsi repülőtér, majd, annak problémái miatt (pl. ködös terület, rossz látási viszonyok és rossz megközelíthetőség), 1942-től megkezdődött a ferihegyi repülőtér kialakítása. Ez évtől működött a Dunai Repülőgépgyár Rt. is, amelynek gyári repülőtereként megépült a tököli repülőtér.

Ismert, hogy a korszakban a kormányzat milyen nagy hangsúlyt fektetett az oktatás fejlesztésére, illetve hogy kiemelkedően gazdag és sokszínű volt a kulturális élet. Ennek hatásai természetesen a megyében is jelentkeztek, a problémákkal együtt. Nagy gondot okozott a gyerekek iskolai mulasztása, a tanítóhiány, illetve az iskolaépületek zsúfoltsága és lerobbantsága, amelyet 1926 után valamelyest sikerült orvosolni azzal, hogy a megye 97 településén építettek vagy újítottak fel iskolát. Az iskolai rendszeren kívüli népművelést szintén fontosnak tartották, valamint a vármegye kiemelten kezelte a testnevelés ügyét is.

Jelzet:

PML X. 61. sz. n.

Keletkezési idő:

1928. január 28.

Megjegyzés:

Szentendrei Festők Társaságának megalakulása: Az irat a Szentendrei Festők Társaságának alakuló közgyűléséről készült jegyzőkönyv. A társaság célja az volt, hogy támogassa a magyar képzőművészet és művészeti kultúra fejlődését. Miután kimondták a megalakulást, rögzítették az alapszabályokat és elnökké választották Iványi-Grünwald Bélát. Intézkedtek továbbá a társelnökökről, a pénztárosról, az ügyészről és összeállították a tiszteletbeli tagok névsorát.A művésztelep Goebel Jenő bátyjának, Ödönnek köszönhetően került Szentendrére. Ödön találkozott a szentendrei polgármesterrel, aki elpanaszolta neki, hogy nem tudnak mit kezdeni a várostól két kilométerre fekvő két üres házzal. Mire Ödön azt javasolta neki, hogy ajánlja fel azokat a nehéz körülmények között élő művészettanulóknak, hogy nyaranta itt tartózkodjanak és alkossanak. A polgármester ezt az ötletet, a magyar művészet nagy szerencséjére, megfelelőnek találta.

Jelzet:

PML XI. 102. sz. n.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Magyar Népművelők Társaságának levele: A Magyar Népművelők Társasága levelében a központtal megkötött együttműködésük keretében a könyvsorozatainak terjesztésére kéri fel a Hangya Szövetkezetet. A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet első szervezete 1898-ban alakult meg gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére. Célja az volt, hogy védelmet és megfelelő értékesítési lehetőséget nyújtson a falusi gazdák számára. A szövetkezetek száma dinamikusan emelkedett, 1911-ben már átlépte az ezret, és a két világháború között is virágzottak. Logikus tehát, hogy a Magyar Népművelők Társasága a mindenhol jelenlévő Hangyával keresett együttműködést a kiadványai terjesztésére. A korszakban egyébként egyre többen olvastak, nőtt a kiadott könyvek száma, rengeteg folyóirat, kalendárium jelent meg. Ezzel együtt terjedt természetesen a ponyvairodalom is, példányszámban messze túlszárnyalva az igényes szépirodalmat, igaz, a legnépszerűbb írónak még mindig Jókai számított.

Jelzet:

PML XV. 3. Cikk a Ceglédi Kisgazda c. lapból. sz. n.

Keletkezési idő:

1929. január 26.

Megjegyzés:

Cikk a Kisgazda c. lapból: A cikk írója a Ceglédi Gazdasági Egyesület által meghirdetett álláspályázat kapcsán elmélkedik az ország és az emberek sanyarú gazdasági helyzetéről és a munkanélküliek kilátástalan sorsáról. A válság az alacsonyabb életszínvonallal rendelkező rétegeket sújtotta leginkább: a parasztság, a munkásság, a kisiparosok és a kiskereskedők mellett a tisztviselőket és egyes értelmiségi foglalkozásúakat. Mindez az agárnépesség és a munkásság radikalizálódásához vezetett, 1930. szeptember 1-jén a szociáldemokraták szervezésében mintegy 100 ezer ember tüntetett Budapesten, a megmozdulást végül erőszakkal verték szét. Hogy mennyire számított kevésnek a 160 pengős fizetés, ahhoz támpontot nyújthat az, hogy 1927 körül egy vármegyei tisztviselő, lakáspénzzel együtt kb. 400 pengőt keresett, ám a magántisztviselőknél gyakori volt a 100-170 pengős fizetés.

Jelzet:

PML V. 1015-Cb. 56. doboz. sz. n.

Keletkezési idő:

1932.

Megjegyzés:

Budakalászi textilgyár vázrajza: A képen a budakalászi Klinger Henrik Rt. textilgyár vázrajzát láthatjuk 1932-ből.A világháborút követően a textilipar fejlődése kiemelkedő volt, az 1920-as években termelése megtízszereződött, 1929-ben a gyáripari termelésből már majd 15%-kal részesült. A textilipar virágzása a válság alatt is csak 1-2%-kal mérséklődött, mivel a kormányzati intézkedések nyomán szinte megszűnt ezeknek a termékeknek az importja. Klinger Henrik műhelye 1923-ban egy volt káposztasavanyító üzemben nyílt meg Budakalászon, és egészen a ’90-es évekig működött. 1978 és 1982 között itt gyártották a Trapper farmer anyagát.

Jelzet:

PML XV. 3. sz. n.

Keletkezési idő:

1937

Megjegyzés:

Tungsram-reklám: A képen egy rövid képregényt láthatunk, amely szerint a makrancoskodó rádió Tungsram csövekkel születhet újjá.A Tungsram gyár elődje a bécsi Egger Telefon- és Távírógyár fióküzemeként jött létre 1883-ban, 1896-tól Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-ként működött, és 1912-től használták a Tungsram márkanevet. A cég sikerét nagyszerű találmányainak köszönhette. Talán a legismertebb ezek közül a volfrámszálas izzólámpa, s a Tungsram név is innen ered: az angol volfrám jelentésű tungsten és a német Wolfram szó összevonásából keletkezett. Az egyik leghíresebb, művészettörténeti jelentőséggel is bíró Tungsram reklámot egyébként Faragó Géza, kiváló festő és grafikus tervezte 1912-ben. Ekkoriban kezdett terjedni a rádiózás: az első adót 1925-ben Csepelen helyezték üzembe, majd szintén Pest megyében épült fel 1933-ban a 314 méter magas lakihegyi adótorony, Magyarország legmagasabb építménye.

Jelzet:

PML XV. 3. Moziplakát. sz. n.

Keletkezési idő:

1943 (?)

Megjegyzés:

Moziplakát: A Csillag filmszínházban bemutatott két film, az Ilyen a feleségem és a Kölcsönadott élet plakátját láthatjuk. A filmek és a mozik a két világháború között kiugró népszerűségre tettek szert, amit a filmszínházak szaporodása is mutat: 1920-ban 347, 1929-ben 496, 1935-ben 599 volt Magyarországon. A jegyárak akkoriban szinte mindenki számára megfizethetőek voltak, az 1930-as években 20-25 fillérbe kerültek, így a cselédlányok, munkások is előszeretettel választották a szórakozásnak ez a formáját. A kölcsönadott élet című film 1943-ban készült, Bánky Viktor rendezésében, Muráti Lili és Borsovai Lengyel László főszereplésével. A történet szerint Mária, az úrilány, varrónője kérésére az ő bőrébe bújva meglátogat egy sebesült katonát, akivel a munkáslány levelezés során ismerkedett meg.