Balla Gábor, Pest megye első levéltárnoka

Jelenlegi hely

1 / 1

Ritkán fordul elő, hogy egy levéltáros, méghozzá egy megyei levéltáros munkájáról, pontosabban életművéről megemlékezünk. Balla Gábor, Pest-Pilis-Solt vármegye archiváriusa (levéltárnoka) ezt méltán megérdemli.

Szorgalmas és fáradhatatlan munkájának eredményét dicséri Pest megye egész feudális levéltárának szerves felépítése, a világosan tagolt sorozatok és logikusan felépített irattári rendszer. Az ő javaslata alapján szabályozta a hétszemélyes tábla a megyei bírósági iratok lajstromozását, a megyei levéltárak rendezésében pedig tanácsát kérték kollégái, mivel az általa felállított levéltári rendszert a többi megyében is szívesen alkalmazták.

Az alábbi galériában így Pest megye első, 225 éve kinevezett levéltárnokának munkásságát, ezen keresztül pedig a levéltár kialakulásának folyamatát igyekszünk bemutatni.

Jelzet:

IV. 86. 93. kötet 172. o. (1785-1835)

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Ismeretlen alkotó rajza, valószínűsíthetően Balla Gáborról. Balla Gábor, Pest Megye első levéltárnoka 1754-ben, valószínűleg Újkécskén (PPS vm, Kecskeméti járás), kisnemesi családban született. Életkörülményeiről nem sokat tudunk, mindössze annyit, hogy családja nem volt, életét Pest megye levéltárának szentelte. Pest megye székházának egyik tiszti lakásában élt, a levéltár szomszédságában. Munkahelyén halála napjáig helyt állt. Utolsó éviben kapott csak segítséget Kecse Péter allevéltárnok személyében, de reszketős kézzel írt bejegyzéseit 1832-ig megtaláljuk a mutatókönyvek (index kötetek) sorai között. A fáradhatatlan levéltárnok nagy köztiszteletnek örvendett halála után is. Negyvenhét évnyi szolgálat után, 1832. június 24-én reggel hunyt el. 1832. júniusában Pesten, a váci úti melletti temetőben helyezték örök nyugalomba.

Jelzet:

PML IV. 1-e. 1785:674

Keletkezési idő:

1785. december 15.

Megjegyzés:

Balla Gábornak, a levéltár regestrátorának (iktató) esküformulája, melyben fogadja, hogy az archívumban elhelyezett iratok gondozásának és őrzésének feladatát legjobb tehetsége szerint fogja elvégezni, a kiadott és jövőben kiadandó instrukciók (szabályozás) szerint. (Szöveg alatti jegyzet: Az említett instrukció kiadására sem az eskütételkor, sem utána nem került sor.) Balla Gábor 1785. november 29-ig esküdt volt, majd 1785. november 29-én kapott regesztrátori kinevezést. (A tisztség neve 1790-tól regestrator et archivarius, 1793-tól archivarius, vagyis levéltáros.) Balla Gábort 1829-ig öt alkalommal erősítette meg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja levéltárnoki tisztségében. 1785. december 15-én tette le hivatali esküjét, de a munkájához szükséges instrukciókat a fentiek szerint nem közölték vele. Levéltári tevékenységének kezdetére így emlékezett vissza: „… esküvésem formájában belefoglalták ugyan az a clausula: a levéltár rendezésére kiadott és kiadandó utasítások szerint, de nékem soha egyetlen betű instructió se adatott, hanem bevezettek egy mindenféle, s halmokon feküdt írásokkal megtömött szobába, az akták és leveles tár kulcsaival együtt gondviselésem alá bocsátották, olyan utasítással: küldd a bölcset, és nem kell mondanod semmit.”

Jelzet:

PML IV.79. 74-75. f.

Keletkezési idő:

1829. december 3.

Megjegyzés:

Talabér Ignác levele Háry Farkashoz: Talabér Ignác Sopron megyei levéltárnok Balla Gábor útmutatásának megfelelően rendezte az iratokat. Ez nagyon megtetszett Háry Farkas Zala megyei levéltárnoknak, aki kérte, hogy küldje el neki a rendezési szempontokat, hogy azt Zala megye közgyűlésére beterjeszthesse. Talabér elnézést kért késleltetett válaszáért, de a törvényszéki ügyek és jegyzői hivatal iratainak átvétele kitöltötte a munkaidejét. Pest vármegye újonnan kinevezett levéltárnoka kiváló munkájával és rendkívüli szorgalmával emelkedett ki a vármegyei levéltárosok közül. Szorgalmas és fáradhatatlan munkájának eredményét dicséri Pest megye egész feudális levéltárának szerves felépítése, a világosan tagolt sorozatok és logikusan felépített irattári rendszer. Az ő javaslata alapján szabályozta a hétszemélyes tábla a megyei bírósági iratok lajstromozását, a megyei levéltárak rendezésében pedig tanácsát kérték kollégái és hozzá jöttek tanulni a kezdő levéltárosok, mivel az általa felállított levéltári rendszert más megyékben is szívesen alkalmazták.

Jelzet:

PML IV.8-b. 1808:1792 1.f.

Keletkezési idő:

1808. június 28.

Megjegyzés:

Székházépítés: A helytartótanács a megye székházépítési kérelmére válaszolva közli, hogy a még 1803-ban készített terveket át kell rajzolni, mivel túl sokba (fél millió) kerülne annak megvalósítása. Első sorban a megyeházán lakó tisztviselők állandó vagy ideiglenes szállását vegyék ki. A tömlöcök, a tömlöctartó, a hajdúk és a kapitány szállásának, valamint a nagyobb és kisebb palota építési munkálataihoz, mivel azt a megye a házipénztárából kívánja fedezni, hozzájárulnak. Pest vármegye 1808-as kérelmében az egyik fő érvként a „legbátortalanabb helyen lévő leveles Tárház” tűzveszélyes helyzetét hangsúlyozta. A két szobából álló levéltári helyiség és a levéltárnok szobája a főjegyzői hivatal szomszédságában volt. A levéltár védelmére vonatkozó helytartótanácsi rendeleteket a megye elsőként hajtotta végre. A pertár külső fa ajtója „igen gyenge” volt, ezért a megyei közgyűlés jóváhagyta egy vasajtó beépítését, hogy az archívum védelme biztosított legyen a tűzzel szemben is.

Jelzet:

IV.3-c/1 1818:2321. doboz 1. fólió

Keletkezési idő:

1818. június. 10.

Megjegyzés:

Szentkirályi László első alispán javaslata a levéltár őrizetében lévő iratanyag selejtezéséről. Mivel a nemesi vármegye napi ügyirat-forgalma nagyon megnőtt, a levéltár épülete nem elég nagy az iratok irattári elhelyezésére. Ezért a megye működésére és jogaira vonatkozó alapiratok, valamint az úrbéri (Acta urbarialia) és nemesi iratok (Acta nobilitaria) kivételével elrendeli az iratok selejtezését. A selejtezési bizottság tagjai: a főjegyző, Balla Gábor levéltárnok, Muslay István főügyész, Hangyás Dávid központi járás főszolgabírója, Szeleczky Antal és Kandó József esküdtek voltak. Sajnálatos, hogy - a kor levéltári szemléletének megfelelően - a levéltári iratoknál csak azok jogi és megyei ügyviteli értékét vették figyelembe. Ezért egy-egy „mustrálás” (iratanyag-selejtezés) során olyan iratokat selejteztek ki, amelyek a történetkutatás felbecsülhetetlen és pótolhatatlan értékű forrásanyagai voltak. Így váltak enyészetté a megyei adóösszeírási (dicalis conscriptio), népességösszeírási ívek is. 1877-ig a levéltár egyik alapvető feladata a megyei igazgatás előirat-igényeinek kielégítése volt, és egy kellően meg nem alapozott, körül nem írt, de homályosan érzett történeti értékvédelem. A tudományos kutatás biztosítása másodlagos jelentőségű volt. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy a nagy diplomatika-tudóssal, Fejér Györggyel rendkívül jó viszonyban volt Balla Gábor, sőt sírja felett a búcsúztató beszédet is ő mondta.

Jelzet:

PML IV. 79. (Háry Farkas iratai 121. f.)

Keletkezési idő:

1819. június 9.

Megjegyzés:

A megyei közgyűlés Balla Gábor "leveles tár mester" kérésére, miszerint mentsék fel őt a procurátori hivatal vezetése alól, úgy határozott, hogy bár kétségtelen, hogy Balla Gáborra a kettős tiszt komoly terheket ró, de mivel a levéltár és a hivatal elválasztásából még nagyobb problémák adódhatnak, így valamiképpeni könnyítésül elrendelik, hogy a procurátori hivatal a jövőben csak törvénykezési napokon, és akkor is csak egy órán keresztül (11 - 12 óráig) legyen nyitva. A Procurátori Hivatal tette lehetővé a megyeházánál az ügyvédek számára az egyes perek iratainak tanulmányozását. A levéltáros feladata volt ezek előkészítése, rendben tartása, a periratok lajstromozása, mutatózása. Az ügyvédeknek a perek iratait csak a bíróságok engedélyével adhatta ki, minden héten csütörtökön, pénteken és szombaton, a hivatal nyitva tartási idejében. A hivatal, amely a mai ügyfélszolgálat elődjének tekinthető, a megyeházán, a nagygyűlési terem fölött működött.