A magyar nyelv ügye

Jelenlegi hely

1 / 1

A 18. század végén kezdődő és a reformkor időszakában felerősödő nyelvmozgalom szerves részeként jelentkezett a magyar nyelv iskolai tanításáért, valamint az iskolai oktatás magyar nyelvűségéért vívott küzdelem. A rendek a magyar tannyelv bevezetésének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Úgy vélték, hogy hatékony eszköze lehet ez a nemzeti művelődés előmozdításának, a kultúra demokratizálódásának és nem utolsó sorban a polgári eszmék széleskörű terjesztésének. Az 1825–27-es országgyűlésen megújult a magyar nyelv jogainak kiterjesztéséért folyó küzdelem, amelyben külön hangsúlyt kapott a nyelv műveltségközvetítő szerepe és a magyar oktatási nyelv követelménye.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia) Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 1831:312, 313. jksz. 425. d. 43. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1831. január 20.

Megjegyzés:

Megyei határozatok: Pest megye közgyűlésén, a magyar nyelv előmozdítása érdekében kiadott határozat részlete. Tudta? A további teendők megfogalmazásához és végrehajtására felállítottak egy állandó bizottságot (’a Magyar Nyelv terjesztésére ügyellő[…] állandó Megyebeli kiküldöttség’), amely a megye jelentős tisztségviselőiből állt. Elnöke a másodalispán, Dubraviczky Simon volt, tagjai között pedig további prominens személyeket találunk, mint például gróf Teleky Sámuel királyi tanácsos, Gosztonyi Miklós, Mérey László, Jankovich Miklós, Fáy András, Reviczky Imre, Benyovszky Péter táblabírák, Szőgyényi László főjegyző és Zlinszky János főszolgabíró.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia) Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 1832. évi 22. jksz. 425. doboz 438-439. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1832. január 14.

Megjegyzés:

Megyei bizottság újjászervezése: Közgyűlési határozat „A magyar nyelv terjesztésére és virágba hozására” felállított küldöttség feladatairól és tagösszetételéről. Tudta? Az előző évben létrehozott bizottság (lásd előző képet) többszöri átszervezése is csak időleges élénkülést hozott annak munkájában. Legfőbb feladatnak a magyar nyelv oktatását tartották, mind a felsőfokú, mind pedig a falusi iskolákban, ezért szorgalmazták egy falusi iskolamestereket képző műegyetemi intézet felállítását is.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia) Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 425. doboz 158-167. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1838. augusztus 27.

Megjegyzés:

A magyar nyelv terjedésének akadályai Regeszta: PPS vm. közgyűlés jegyzőkönyv részlete, amelyben megfogalmazzák a magyar nyelv terjedésének akadályait: a nyelv különbözősége, alkalmas tanítók és korszerű iskolai könyvek hiánya. A szülők sem a tanító fizetésére, sem a tankönyvek megvásárlására nem rendelkeztek elegendő anyagiakkal. Gyakori volt a tankötelezettség elmulasztása, dologidőben a gyerekek szüleik mellett tevékenykedtek, amihez hozzájárult még a szülők rossz hozzáállása. Tudta? A fent említett problémák orvosolására a megye pénzalapot kívánt létrehozni. A népnevelésre, valamint a magyar nyelv terjesztésére hivatott küldöttség a bekért szolgabírói jelentések alapján felmérte az elemi iskolák állapotát is.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia) Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 425. doboz 168-217. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1838. június 8.

Megjegyzés:

Népi könyvtár felállítása: „Az Ész’ kifejtése tudatlanság’ korlátaiból Népi könyvtár” első füzetének borítója. Tudta? A népnevelési bizottsághoz tankönyv ügyben beérkezett pályamunkák közül kiemelkedett Lemounton K Jánosnak az egyetem francia és angol nyelv tanárának a műve, aki egy népi könyvtár felállítását tűzte ki célul. Ez a könyvtár 25 füzetből állt volna, amelynek elsődleges célja az volt, hogy szórakoztatva tanítsa az érdeklődőket.

Jelzet:

IV. 7. a-b. Pest-Pilis-Solt Vármegye Színészeti Választmányának iratai Rexa-mappa 1. f

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1835.

Megjegyzés:

A Nemzeti Színház tervei: Eberl Károly pesti építőmester színháztervének látványképe. Tudta? A reformkori magyar nyelv ügye és a Pesti Magyar Színház építése szorosan összekapcsolódott. PPS vármegye közgyűlésein nyomon követhető a vármegye színházépítő tervének megvalósítása. Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, Földváry Gábor nem mindennapi áldozatvállalással vitte sikerre az alapítás és az építési ügyét. Eberl Károly pesti építőmester látványtervén kívül a Pest Megyei Levéltár őrizetében van egy tollrajz az el nem fogadott alaprajzról is.

Jelzet:

IV. 7-b. PPS Vármegye Színészeti Választmányának iratai Rexa-mappa 1. doboz 3-5. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1835.

Megjegyzés:

A Nemzeti Színház tervei: Telepy György színházterve Tudta? A nézőtér 21,56 méter hosszú, 19,90 méter széles és 14 méter magas a terv szerint; a színpad szélessége 18,70 méter, mélysége 13,80 méter, a színpadnyílás 12 méteres volt. Ezek az adatok, hozzávéve a páholykarzatok számát, az állóhelyekkel együtt kb. 2400 fős befogadóképességet takarnak. Telepy György (1795-1885) a budai színtársulat ezermestere, komikus-színésze, darabírója- és fordítója volt. Tervének elkészítésekor a budai várszínház épületét vett alapul. Telepy tervét Zitterbarth módosította, amelynek révén nagyobb szcenikai lehetőséget biztosító és kiegyensúlyozottabban klasszicista homlokzatú épület terve bontakozott ki.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS vármegye köz- és kisgyűlési iratok. 1835. november19.

Keletkezési hely:

Pozsony

Keletkezési idő:

1835. november 19.

Megjegyzés:

Követutasítás kérése színházügyben: Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követei Dubraviczky Simon (?-1849) és a budai színtársulat korábbi társigazgatója, a drámaíró Fáy András (1786-1864) utasítást kértek a követendő magatartást illetően a nemzeti színház ügyében. Tudta? 1837-ben a Grassalkovich Antal által adományozott telken, Zitterbarth Mátyás műveként épült meg Pest város magyar nyelvű színháza. Bár a megye ekkorra már meg is kezdte az építkezéseket, az 1832 óta Pozsonyban ülésező országgyűlés előtt még egy Széchenyi elképzeléseit követő terv feküdt, a József nádor adományozta Duna-parti telken, az országosan kivetendő 400 000 pengőforint hozzájárulásból építendő Nemzeti Színházról.

Jelzet:

IV. 7-b. Pest-Pilis-Solt vármegye Színészeti választmányának iratai (Theatralis Deputatio) 5. doboz 1877-1841. kötet (Bevételek a Nemzeti Magyar Színház igazgatására összeállt Részvényes Társaság Pénztárába 12. o. 101. bejegyzés)

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1838.január 1.

Megjegyzés:

Széchenyi István részvény-bejegyzése: Részlet a Nemzeti Magyar Színház igazgatására összeállt társaság részvényeseinek listájából, benne Széchenyi Istvánra vonatkozó bejegyzéssel (101. szám). Eszerint 1838. január 1-jén jegyzett részvényt és 1838. január 17-én a 40 pengőforintot, azaz 100 váltóforintot egy összegben befizette. Tudta? A kibocsátott 500 darab, egyenként 100 pengőforint értékű részvény biztosította az intézmény működését. 1837. augusztus 1-jével a vármegye három évre átadta a részvénytársaságnak az új színház igazgatását.

Jelzet:

IV.7-ab Pest-Pilis-Solt vármegye Színészeti választmányának iratai (Theatralis Deputatio) 1. doboz 92. sz. 1. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1838. január 17.

Megjegyzés:

Részvény-kötelezvény: A pesti magyar színház fenntartására alakult részvénytársaság Beniczky Ádám részére kiállított részvény-kötelezvénye. Tudta? Minden részvényesnek egy szavazata volt a pesti József-napi vásár vasárnapján, a megyeházán tartott részvényes közgyűlésen. Ezen a gyűlésen választották meg a négytagú választmányt, amelynek tagjai az igazgatóval együtt intézték az intézet működtetését. Az osztalék félévente 30% volt.

Jelzet:

IV. 3-c/1. PPS vármegye Nemesi közgyűlésének iratai, Köz – és kisgyűlési iratok (Acta congregationalia), Általános közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) 260. doboz 1839: 6666. jksz. 5. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1839. március

Megjegyzés:

A Pesti Első Hazai Takarékpénztár megalapítása: A Pesti Első Hazai Takarékpénztár alapszabályának kezdőlapja. Tudta? A részvényes társaság első közgyűlését 1839. december 5-re hívták össze. A társaság pénzügyi kezelésére az Ügyészi hivatal egyik szobáját engedték át ideiglenesen. A további intézkedéseket a társasággal kapcsolatban Simoncsics János másodalispán hivatali feladatai közé sorolták. A társaság megalakítását, újságokban terjesztették. A társaság alapító okiratai a Pest Megyei Levéltár őrizetében vannak.