Domenico Gossa, hajóskapitány útleírása
1777
E dokumentum Domenico Gossa piemonti születésű hajós kalandos életét mutatja be. Húszas éveiben kezdett hajózni, másfél évtizedes békés hajózás után juttatta egy nagy vihar a török partokra, ahol a pogányok fogságába került. A történetből kiderül, hogy egynapi gondolkodási időt kapott, hogy eldöntse: áttér-e a mohamedán hitre. Mivel ezt nem tette, eladták rabszolgának. A leírás számos szörnyű kínzással ismerteti meg az olvasót, amelyet azonban Gossa mind kiállott, míg végül öt év rabság után 1770-ben szerzetesek kiváltották.
Nem tudjuk, hogy milyen szándékok által vezérelve került Magyarországra. Az akkor már 72 éves hajóskapitány elmesélte az életét, mivel csatlakozni akart a komáromi naszádosokhoz, hogy harcoljon a törökök ellen. Mivel igazolnia kellett a hajós jártasságát, referenciaként mutatta be az útleveleit és leírta az élettörténetét is. Személyes motivációit nem tudjuk, de feltételezzük, hogy a Török Birodalomból Magyarországra menekülve személyes revans-vágy is vezérelhette, mivel 72 évesen már aggastyán korúnak számított.
Jelzet: MNL OL C 20–1777.–No. 1268. – C szekció. Magyar Királyi Helytartótanács. Fasciculi mensium: Litterae.