Van egy másik fontos jubileum is, amelyre szintén méltán emlékezünk, hiszen 250 évvel ezelőtt e napon született Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője, aki korának meg nem értett művésze és tudósa volt. A rendkívül fiatalon elhunyt irodalmár komoly klasszikus műveltséggel és nyelvérzékkel rendelkezett, több nyelv kiváló ismerője volt, de mint sokan másokat, őt is elsősorban az utókor ismerte el.

Ez az év a Magyar Nemzeti Levéltár számára is rendkívül fontos, hiszen két kerek jubileumot is ünneplünk. Háromszáz éve annak, hogy 1723-ban megszületett a törvénycikk, amely elrendelte az Archivum Regni (az ország levéltára) felállítását. Emellett a Levéltár ebben az évben egy másik kerek évfordulóhoz is elérkezett, az intézmény ugyanis száz éve, 1923. szeptember 15-én költözhetett be az impozáns és a kor viszonyai között rendkívül modern Bécsi kapu téri palotába.

A jubileumok arra szolgálnak, hogy emlékezzünk azokra az eseményekre, értékes személyekre, amelyek és akik a magyar történelmünket gazdagították. Nekünk, magyaroknak van mire és kikre büszkének lennünk, elég csak arra gondolni, hogy 2023-ban, az év elején is több fontos jubileumot ünnepelhettünk. Kétszáz éve, 1823 januárjában született Petőfi Sándor és Madách Imre, és ugyanabban a hónapban Kölcsey Ferenc elkészült a Himnusz végleges szövegével. Ugyancsak 1823-ban, márciusban született idősebb Andrássy Gyula arisztokrata, politikus, aki 1867. február 17. és 1871. november 14. között Magyarország miniszterelnöke, később pedig a Monarchia közös külügyminisztere volt. S a sort lehetne folytatni.

Az évfordulók azonban nemcsak az ünneplésre jogosítanak fel, hanem figyelmeztetnek is. Rámutatnak az értékőrzés felelősségre, és arra, hogy ahogy a nagyjaink a múltban, napjainkban a mai magyarság formálja a jelent. S ahhoz, hogy a jövő Magyarországa száz, kétszáz év múlva kerek évfordulókat tudjon ünnepelni, a múlt nagyjainak útját járva ma kell maradandót alkotni. Így kapcsolódik össze a fényes múlt, a most formálható jelen és a hitünk szerint reményteljes jövő.

Katona Csaba kollégánk cikke Buda, Óbuda és Pest egyesítése kapcsán: https://tudas.hu/aggodalmak-kisertek-a-szegeny-es-a-gazdag-varos-frigyet/

Borítókép: Minisztertanácsi jegyzőkönyv, a testület az 1873. október 16-ai ülésén, a 3. napirendi pontban foglalkozott a főpolgármesterjelöltek – Havas Sándor honvédelmi miniszteri tanácsos, Házmán Ferenc budai főpolgármester és Ráth Károly pesti királyi táblai alelnök – személyével. Közülük Ráth Károly lett Budapest első főpolgármestere, aki az 1897. július 30-án bekövetkezett haláláig töltötte be a tisztséget.