Köszöntőjében Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyettese a tanulmánykötetről elmondta, hogy ritka együttműködés eredményeként jött létre, amelynek a gyökerei az 1980-as évekig nyúlnak vissza. A tizennyolc német és angol nyelvű tanulmányt tartalmazó művet kiválóként értékelte, amely példaértékűen megmutatja a kooperáció fontosságát a Magyar Nemzeti Levéltáron belül is.

Soós István előtt Kalmár János, az Eszterházy Károly Egyetem tanára, a Magyar 18. Század Kutató Társaság elnöke is üdvözölte a megjelenteket. A kötet egyik tanulmányának szerzőjeként visszapillantás-szerűen felidézte a historiográfiai előzményeket. Kifejtette, hogy a nyolcvanas évekhez képest sokat változott a felvilágosodás történetének kutatása, valamint az eredmények közlésének a módszerei is. Példaként említette, hogy a komparatív szemlélet és az interdiszciplinaritás egy időben meghatározóan jellemezte a kutatást, de később sajnos kikopott, noha igény manapság is volna rájuk. Hozzátette továbbá, hogy az MTA mátrafüredi üdülőjében a hetvenes, nyolcvanas években rendezett felvilágosodástörténeti tanácskozásokhoz hasonló jelenleg nincsen Magyarországon, ahol több generáció cserélhetne tapasztalatot – ehelyett olyan „korosztályos bajnokságoknak” tekinthető konferenciákat rendeznek az egyetemeken, ahol az MA és a PhD képzésben részt vevő hallgatók adnak elő.

„Die habsburgische Variante des Aufgeklärten Absolutismus” – Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II., 1765-1780 – Könyvbemutató

Fotók: Lantos Zsuzsanna OL

Soós István elsősorban a kötet fő kérdését járta körül: II. József társuralkodói időszaka kapcsán ezért arról beszélt, hogy anyja, Mária Terézia nem adta át számára a teljes hatalmat, ezért különböző tanulmányutakat tett a Habsburg Birodalomban. Az inspekciók során szerzett tapasztalatai alapozták meg az egyeduralkodóként hozott radikális reformjait. A bemutatás során megjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által szervezett konferencia nemcsak azért volt különleges, mivel II. József trónra lépésének 250. jubileumát idézte fel, hanem azért is, mert H. Balázs Éva, a korszak kiemelkedő kutatójának 100. születésnapja előtt is tisztelgett.

Kiemelte: maga H. Balázs Éva is foglalkozott a kevésbé vizsgált Mitregentschaft időszakával, a kötet szerkesztői pedig a Kalmár János által említett „mátrafüredi szellemben” végezték munkájukat. Soós István arra is rámutatott, hogy a tanulmányok szerzői olyan résztémákkal is foglalkoztak, mint hogy cezúrát jelent-e az 1765-as év, és ha igen, akkor milyen szempontból. Hozzátette, hogy a szerkesztőknek egyes esetekben nehéz dolguk volt, mivel bizonyos tanulmányok nem igazán illettek bele az 1765-1780 közötti időkeretbe, azonban megoldották a feladatot, hogy ezek az írások is helyet kapjanak. Elismerően szólt a címválasztásról, mivel a német Beiträge (adalékok) szó miatt valóban pluszt jelenthet a könyv azon külföldi kutatók számára, akik többet szeretnének megtudni II. József magyarországi politikájáról.