1. emelet

Jelenlegi hely

1 / 10

Szent István király (1000–1038) 996-ban alapította a Szent Márton hegyi monostort, amely a bencés rend magyarországi központjaként mind a mai napig kiemelkedő szerepet játszik a hazai kulturális és hitéletben. A monostor könyvtára felbecsülhetetlen értékű könyveket és számos középkori oklevelet őriz.

A Bizáncban nevelekedett III. Béla király (1172–1196) már ifjú korában megtapasztalta az írásbeli ügyintézés előnyeit. Egy 1181-ből fennmaradt oklevél tanúsága szerint ennek hatására rendelte el, hogy az ország hivatalos ügyeit írásba foglalják. Ezt az időpontot tekintjük a magyarországi hivatali írásbeliség kezdetének.

A Tanácsterem ajtaja fölött az "ország ládájának" képzeletbeli képe látható.

Az Aranybulla1222. évi kibocsátása óta mint a nemesek jogainak biztosítéka,az ország "alkotmánya" szerepel a közgondolkodásban.II. András király (1205–1235) az országos elégedetlenség lecsillapítására foglalta írásba a királyi szerviensek követeléseit.Ezt az oklevelet később, 1351-ben Nagy Lajos király (1342–1382) és utódai is megerősítették.

Az ajtó felett látható allegórikus kép hátterében a levéltár épületét ábrázolta a festő.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása idején (1613–1629) mindent megtett annak érdekében, hogy Erdély viszonylagos különállását mind a Habsburg, mind az Oszmán Birodalommal szemben megőrizze.

Zsigmond király (1387–1437) uralkodása a békés fejlődés évtizedeit jelentette az ország életében. Az ekkor hozott törvények hosszú időre szabályozták a közigazgatást, a jogszolgáltatást és a társadalmi viszonyokat.

Lépjen be a tanácsterembe!

Lovagterem

A teremben a bejárattól balra lévő szekkón Hunyadi Mátyást (1458–1490) ábrázolta a festő, híres budai könyvtárában.

A jobb oldali szekkón Remete Szent Pál szarkofágját hozzák Nagy Lajos király elé. Az ereklye a nápolyi háborúkat lezáró torinói békekötés kapcsán került Velencéből Budára.