Az iskolai iratanyagokban a leginkább forgatottak az anyakönyvek, amelyben a tanuló személyes adatain túl a félévi, év végi érdemjegyeit is rögzítették, s utalást találhatunk arra is, melyik osztályban, melyik iskolában folytatta tanulmányait. Az iskolatörténettel foglalkozó kutatónak ezen túlmenően a felettes hatóságok oktatásüggyel foglalkozó hivatalainak iratanyagát is érdemes átnéznie.

Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola iratanyaga 1856 és 1966 közötti időszak iratai mellett tartalmazza a jogelőd Mesterképző (1842–1849), valamint a beolvasztott Érsekújvári (1843–1856), Pesti (1777–1896) és Nagyszombati (1857–1896) kir. Tanítóképző iratanyagát is. A 1948 előtti középfokú oktatást az Esztergomi Szentbenedekrendi Főgimnázium, az Esztergomi Szent (1943-ig Boldog) Margit Leánygimnázium, a Tatai Piarista Gimnázium, az Esztergomi Szent Imre Reáliskola és az Esztergom-Vízivárosi Érseki Polgári Leányiskola képviseli.

1948 utániak közül az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, az Oroszlányi Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola iratanyaga került be nagyobb mennyiségben. Nagyon sok a községi alsófokú (elemi, majd általános) iskolák fondja, az irataik már sokkal kisebb terjedelműek. Sokuk csak néhány anyakönyvet, felvételi, előmeneteli, mulasztási naplót tartalmaz, s zömében 1960 előttiek.

Az általános iskolai iratanyag jelentős része még az iskolák őrizetében található, csak a már megszűnt iskolák teljes anyaga került be a levéltárba (Esztergomi Balassa Bálint Általános Iskola, Esztergomi Kossuth Lajos Általános Iskola, Dadi Általános Iskola, Dorogi Dózsa György Általános Iskola, Dömösi Általános Iskola, Komáromi Klapka György Általános Iskola, Oroszlányi Gárdonyi Géza Általános Iskola, Oroszlányi József Attila Általános Iskola, Oroszlányi Arany János Általános Iskola).

Az egyéb tanintézetek közül megemlítendő a Hell József Károly Gépipari Technikum, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (1990-ig Komárom Megyei Tanács VB.) Továbbképző Intézete (Tata), a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete és a Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyermekjóléti Szolgálat iratai. 1948 előttről az esztergomi kereskedő és iparostanoncokat képző iskolák anyagai érdemelnek említést.

A levéltár saját iratanyaga mellett jelentősebb az Esztergomi Révész Béla Úttörőház és az Oroszlányi Városi Televízió iratanyaga.

Az egészségügyi és szociális intézetek közül a Dorogi Szent Borbála Kórház és az Esztergom Városi Kolos Közkórház nagyobb mennyiségű anyagát őrizzük. Érdeklődésre tarthat számot az itt születettek számára a születés körülményeit rögzítő kórlapok, de találhatók adatok a II. világháborúban és 1956-ban megsebesül civilekre, katonákra vonatkozóan is.