A perbe fogott jobbágy véresre verte a húgát. Bár a sértett megbocsátott bátyjának, az úriszék az utóbbit — hogy a „szegénység rendességben és békességben éljen”, mások példájára — vérbocsátás címén 12, s hatalmaskodás címén 20 forintra ítéli. Az előbbi egészen, a 20 forint kétharmad részben a földesúré, a többi a bíráké. 1679. október 23, Garamszentbenedek[1]
Levata 2da causa inclyti domini magistratus contra et adversus providum Nicolaum Kuchta occasione percussionis et cruentationis sororis suae uterinae, Helenae similiter Kuchta. In quorum negotio deliberatum est.
Megh vetvén Isten s világh tőrvényét, az praespecificalt Kuchta Miklos vére ugy mint egy testvér huga véresétésében bocsátkozot. Melly jóllehet, tekintvén vérséghét, maga sirelméí és injuriajat megh engette nekie, mindazáltal az dominus magistratus vigyázván igazságnak follyassara, hogy keze alat léveó szegénységh csendeségbew és békéségben éllyen, hatalmasagokot ne tedgyen se fundusan, se jován, másoknak példájára kivanta tam in poena violentiae, quam cruenti convincaltatni. Az mint hogy convincaltatik vér bocsátásért 12 forintokban, hatalmasagért penigh 20 forintban, melly 20 forintnak kettik része, vér birsággal egészlen az dominus magistratusnak, 20 forintnak 3dik része az mostani bíráknak lészen.
Varga Endre (szerk.) Úriszék. XIV-XVII. századi perszövegek. MTA, Budapest, 1958. 848-849. oldal
[1] Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik): kisközség Bars vármegye aranyosmaróti járásában (1913), ma község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában.
