Az EKSZ 1968 februárja-áprilisa között alakult meg, de a frissen Esztergomba került Nagyfalusi Tibor már 1961-ben felvette a kapcsolatot a Szávay Gyula által vezetett Esztergomi Irodalmi Színpaddal: Babits Mihály halálának 20. évfordulójára Sziget és tenger címen szerkesztett és emlékműsort.
Az EKSZ első bemutatója Tankred Dorst: Vigyázz szakadék című egyfelvonásosa volt, amelyet a BÜJ-ön (Basaharci Ünnepi Játékok, valójában sátrazós buli Pilismarót község külterületén) mutattak be 1968 nyarán. Ez az abszurd komédia megszabta az EKSZ későbbi irányát is, mivel Nagyfalusihoz közel állt ez az irányzat.
A Klubszínpad első országos ismertséget hozó összeállítása a Groteszk Globus Nagycirkusz Örkény István egyperces novelláit "használta alapanyagként". (A színházakban ekkor még nem játszották az egyperceseket!)
Az EKSZ további bemutatói is (Mrozek: Nyílt tenger; Fő a nyugalom!: emiatt Nagyfalusi Tibor hivatalos "ejnye-bejnyében" részesült; Georges Michel: Vasárnapi séta, a dráma egy mondata szintén gyanús volt: "jegyezd meg, kisfiam, mindig csak egy lehetőség van, nem pedig ötvenhat", ezért a III/III. ügyosztály is látókörébe vonta a Klubszínpadot; 1973-ban a balassagyarmati Madách Napok zsűrije "nem értékelte" a televíziós reklámok kisnyugdíjasokra gyakorolt hatásával foglalkozó darabot; a Tüzek, vizek, zajok című, a Petőfi-centenáriumra készült összeállítással a veszprémi területi minősítőn a csoport ezüst fokozatot ért el, arany minősítést nem adtak ki!) az abszurd és groteszk jegyében születtek, de színpadra állították az ismeretlen szerző által írt Kocsonya Mihály házassága c. barokk intermediumot (az első előadáson Pifkó Péter későbbi levéltáros, tanár alakította a főhőst), Villon verseit kortárs magyar költők műveivel elegyítették (Villon-variációk).
A manapság Szép Kapu Irodalmi Színpad néven működő színjátszó csoportból Tallós Rita és Pusztaszeri Kornél országos hírű színművésszé vált.
Forrás: Czermann Adolf: Az Esztergomi Klubszínpad története 1961 és 1981 között. A Klubszínpad alakítójával, Nagyfalusi Tiborral 2009. november 23-án felvett beszélgetés összefoglalója.
http://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_121/?pg=0&layout=s
Nagyfalusi Tibor (1937-2014)
Az 1937. augusztus 8-án, Érsekújváron született, majd a szlovákiai kitelepítések során családjával Szegedre került Nagyfalusi Tibor magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett 1961-ben. Egyetemi évei során bekapcsolódott a szegedi írócsoport életébe, minek következtében nem egy „ügynöki jelentés” született róla is. 1961-ben került Esztergomba, ahol 1963-ig a Dobó Gimnáziumban tanított majd 1966-ig a városi Művelődési Házban volt művészeti előadó. Közben Színjátszó-rendezői Levelező Akadémiát végzett Budapesten. Már Esztergomba kerülésekor a városi színjátszó csoportok vezetője lett, 1968-ban pedig egyik alapítójává vált az Esztergomi Klubszínpadnak. Kiváló amatőr rendezőként 1974–80 között országos sikereket ért el az EKSZ-szel. 1975-től nyugdíjazáság a Babits Mihály (most: Helischer József) Városi Könyvtár igazgatója volt, emellett tagja volt az 1980-ban újra életre hívott Balassa Társaságnak, szerkesztő-munkatársa az Esztergom Évlapjai című helytörténeti évkönyvnek és az Esztergom és Vidéke újraindult polgári hetilapnak (melynek 1995 -ben főszerkesztője is volt), valamint az Ister-Granum Eurorégió Átkelő című kulturális folyóiratának is dolgozott. Az újságírás, szerkesztés mellett helytörténeti kutatással is foglalkozott, kutatási területe a 19–20. század helytörténete, művelődés- és irodalomtörténete. Mindezek mellett alapító tagja az Esztergom Barátai Egyesületnek, melynek 2001–2006 között az elnöke, haláláig, 2014-ig tiszteletbeli elnöke volt. 1988 (alapítása) óta volt tagja a Közalapítvány a Várszínházi Nyári Játékok Támogatására szervezetnek. 1990–94-ben Esztergom városi képviselő-testületi tag, ugyanakkor a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Alapító tagja és elnöke a Párkány-Esztergom Baráti Egyesületnek (2001–2006). Sokirányú tevékenységéért 1978-ban a Szocialista Kultúráért, 1983-ban az Ifjúságért kapott kitüntetést, majd 1998-ban átvehette a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. 2006-ban Esztergom város részéről a Babits-díjat nyerte el. Várady Eszter könyvtárigazgató nekrológja nyomán: http://www.infoesztergom.hu/hirek/olvas/permalink:im-memoriam-nagyfalusi-tibor-2014-07-18-080200/
Amatőr művészeti mozgalmak - felülnézetben
Kiderült, hogy „hazánk az ifjúsági színházak tekintetében Európa legelmaradottabb országai közé tartozik”. A KISZ javasolta, hogy a moszkvai Kornszomol Színház mintájára legyenek rendszeres ifjúsági színházi előadások, amelyek ”politizáló ifjúsági színházzá” nőhetnék ki magukat. A kezdeményezés Komlós János nevéhez fűződött, aki vállalta, hogy 1971-től hetente egyszer – szombaton – „komoly politikai színházi előadásokat rendez”, átmenetileg a BME színháztermében. A KISZ KB Titkársága 1970. május 18-án tárgyalta „A KISZ feladatait az ifjúsági színházi kultúra fejlesztésében” című előterjesztést, decemberben pedig Békéscsabán folytattak eszmecserét a vidéki színházak KISZ szervezeteinek vezetői. Itt a Jókai Színház titkára állapította meg: „Rendkívüli helyzetben vagyunk mert a színházakban alig létezik, vagy egyáltalán nem működik KISZ szervezet.'” Az amatőr művészeti mozgalom kísérletezései körül kirobbantott „ügyek” miatt Aczél György tájékoztatást kért Vitányi Ivántól, a Népművelési Intézet igazgatójától. A helyzetelemzés szerint az utóbbi néhány évben rendkívül megélénkült mozgalom sodrában együttesek alakulnak, de nem azzal a céllal (mint korábban), hogy bemutassák a világirodalom remekeit, vagy a szórakoztató és operett-irodalom kommersz műveit. Darabjaikat maguk írják, lényeges, társadalmi mondanivalót, kívánnak vele kifejezni, s színpadi eszközeikben is mást akarnak, mint a hivatalos, hagyományos színházi műsorpolitika. A mozgalomnak ez a fejlődése világjelenség, kialakulása a beat- és pop-zene funkcióját vette át azzal a különbséggel, hogy a színpad adta lehetőségek miatt politikusabb annál. Ebből következik e törekvéseknek az újbalos mozgalmakkal való kapcsolódása, a művészi eszköztár átalakulása (pl. a „polgárborzasztás” meztelenséggel, obszcenitással, agresszivitással). Hasonló jelenségek figyelhetők meg más szocialista országokban is ... Nem pusztán kapitalista vagy szocialista jelenségről van szó, hanem olyan mozgásról, amely az ifjúság helyzetének minden fejlett országban bekövetkező ... megváltozásából következik .... A szocializmus viszonyai között még a hasonló jelenségek is más jelentőséget kapnak, mert a felnövő ifjúság előtt más perspektíva áll. Nálunk is van mivel szembefordulni, mégis az ifjúság beilleszkedésének nyugati témájától [helyesen sémájától GF.] gyökeresen eltérő folyamat. A kérdés, hogy jól oldjuk-e meg ... " A jó megoldás – hangsúlyozta Vitányi – nem a merev tiltás, hanem a belátó közreműködés. Gergely Ferenc: A KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története 1957-1989. Holnap Kiadó, 2008. 90-91. oldal
