A komáromi rendőrség története és a rendőrpalota megépítése

1. A komáromi rendőrség létrejötte

Komárom déli részén a volt városi rendőrkapitányság állományából öt fő maradt a déli városrészben szolgálatában -  egy őrmester és négy főből álló őrsége – ők viszont képtelenek voltak ellátni a rendészeti teendőket.

A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 20-án a magyar királyi belügyminiszter utasítására Herkely Lajos határrendőrségi tanácsos vezetése alatt létrejött a komárom-újvárosi határrendőrségi kirendeltség, mely két tisztből, egy hivatali főtisztből, két írnokból, három volt határrendőrségi altisztből, és huszonnégy határrendőrből állt. Ezen kirendeltség együttműködött a városi rendőrkapitányság különítményével is.

1919 végén történt meg a fentebb említett két önálló különítménynek az újonnan szervezett magyar királyi rendőrségbe történő beolvasztása és egyesítése, ez képezte magvát az itt megszervezett magyar királyi állami rendőrség komáromi kapitányságának, mely működését 1920. január 13-án kezdte meg.

A megszervezéssel Herkely Lajos volt határrendőrségi tanácsost bízták meg, akinek a vezetése alatt a kapitányság létszáma három fogalmazói tiszt, egy felügyelőkarbeli tiszt, két hivataltiszt, két írnok, négy altiszt és 31 rendőrből állott.[1]

2. A rendőrkapitányság épületének megterveztetése és megépítése

I.

Komárom szabad királyi város képviselőtestülete 1926. július 30-án tartott közgyűlésén hozott 5197/1926. számú határozatával felhatalmazta a város polgármesterét, hogy az államrendőrségi székház tervrajzait készíttesse el.

A munkát Gerstenberger és Arvé okleveles budapesti építészek tervei alapján kezdték meg.

Az építkezés – mely az építési napló szerint 1927. augusztus 12-én kezdődött meg – a Kellner Józseftől vásárolt telken zajlott az Igmándi úton. A fővállalkozó Brüll Ignác és társa, Balla György voltak, akik alá a legfőbb kiviteli munkák (elhelyező, burkolati, villanyszerelő, üveges, műkő, föld, szobafestő, parkettpadló stb.) tartoztak. A város az építésvezetői teendők ellátására Tangl Endre építőmestert kérte fel. Az ácsmunkákat, valamint a vízvezeték-szerelési és bádogos munkákat helyi mesteremberek végezték.[2]

II. Az államrendőrségi székház építésének művezetése

HU MNL KEML V.105 Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 215/1928. 12. doboz

III. Az építkezésben résztvevő vállalkozók

HU MNL KEML V.105 Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 643/1927. 12. doboz

IV. A rendőrkapitányság megépítésének költsége

HU MNL KEML V.105 Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 2496/1945. 12. doboz

Az 1945. július 29-én keltezett irat szerint a város közgyűlése 1927. évben 3391/1927. sz. kgy. határozatával rendelte felépíteni a rendőrségi székház épületét, melynek költsége összesen 172.708 pengőt és 77 fillért tett ki. Az építkezés kölcsönből valósult meg, melyet hídátkelési díj kivetésével igyekeztek visszafizetni. Azonban az északi városrész visszacsatolásával ezen díj megszűnt, és a kölcsön fennmaradó részének visszafizetését a második világháború után kívánták orvosolni, méghozzá az újonnan engedélyezett és elrendelt hídátkelési díj átengedésével a város részére.[3]

V. A 3391/1927. sz. közgyűlési határozat az államrendőrségi székház építéséről

HU MNL KEML V.105 Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 3391/1927. 12. doboz

VI. Az épület lakhatási engedélye

Az épület az alábbi irat szerint 1929. október 22-én kapta meg lakhatási engedélyét. A rendőrségi székházban lévő magánlakás kizárólag állami alkalmazottaknak szolgált természetbeni lakásul.[4]

HU MNL KEML V.105 Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 793/1929. 12. doboz

VII. A rendőrpalota átadása és bérbeadása

A rendőrségi székházat az épület belső részén lévő tábla szerint az 1928. és 1929. esztendőben adták át Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, és Dr. Baráti Huszár Aladár főispánsága idején.

Az épület bérleti szerződését a 670/1931. sz., 1931. január 29-i jegyzőkönyvben újratárgyalták, és a bérleti szerződés kezdetét 1928. október 1-re, a végét pedig 1968. szeptember 30-ra visszamenőleges hatállyal módosították, melynek során a m. királyi államrendőrség komáromi kapitányságát dr. Matzitz Gyula m. kir. államrendőrkapitány képviselte.[5]

VIII. A komáromi rendőrkapitányság első ügye a két városrész újraegyesítése után

A Komárom Megyei Hírlap 1938. november 27-i számában hírt adott az első bécsi döntés után újraegyesült város első rendőri ügyéről, egy kerékpárlopásról.[6]

A rendőrkapitányság 1926-os eredeti homlokzatrajza[7]

Az 1920-as évek végén[8]

Valamikor az 1970-es években[9]