A járásbíróság és a fogdaépület építéséhez tervbe vett telek vázrajzát a városi főmérnök már 1926. júliusában megküldte Arvé Károly és Gerstenberger Ágost budapesti építészeknek, mely a Beöthy Zsolt utca és a Táncsics Mihály utca sarkán ábrázolta a leendő bírósági épület helyét a Jókai ligettel szemben.[1] Komárom város közönsége a megépítéséhez szükséges telket Kun Miklós és Milch Bertalan örököseitől vásárolta meg.[2]

1929. április 11-én, minisztertanácsi ülésen született meg az a döntés, hogy a győri törvényszéki kerületben lévő Nagyigmándi Kir. Járásbíróság és a Tatai Kir. Járásbíróság Komáromi Kirendeltségét megszüntetik, és megszervezik a Komáromi Járásbíróságot. Az új járásbíróság illetékessége Komárom és Esztergom k.e.e. vármegyék gesztesi járásának egész területére kiterjedt, mely magába foglalta a két jogelőd bíróság területét is. A rendelet 1930. január 1-én lépett életbe. 1929. decemberében hivatalosan is megszűnt a nagyigmándi közjegyzői hivatal, ugyanakkor Komáromban sor került ennek felállítására. A város az 1927-ben megkötött szerződés értelmében kötelezettséget vállalt arra is, hogy amennyiben a későbbiekben szükségesnek mutatkozna, bővíteni is fogja az épületet, vállalja annak nem csekély fenntartási költségét, valamint pótolja a bútorokat, és a bírósági iratok Nagyigmándról és Tatáról történő beszállítását.[3]

A polgármester 1929. március 27-én versenytárgyalást írt ki a járásbírósági székház és fogház, valamint bérház építési munkálataira, melyet, mint fővállalkozó, Brüll Ignác nyert el. A bádogos munkákra Jelinek Béla, az üveges munkákra Borbély Gusztáv, a vászonredőnymunkákra az Ideál paplangyár, a vaskályhamunkákra Pohl E. gépgyára, a cserépkályhamunkákra Halász Ferenc és Gyalókay Kálmán, a vízvezetéki és csatornázási munkákra Sircz János, míg a villamos szerelési munkákra Kerti és Farkas vállalkozók nyertek megbízást.[4]

Az építkezés 1929. május 1-jén kezdődött, és október 26-ig tartott, mikor is a város átvette az épületet.[5] Az építkezés teljes költsége 236 826 pengőt és 60 fillért tett ki. A munkák utóvizsgálatát 1930. december 31-re írták ki, az egyes munkák építési munkái után, a vállalkozók jótállási ideje lejárta után, melyre a polgármester a vállalkozókat is meghívta.[6]

A járásbíróság első vezetője Szarka Béla járásbíró lett, akit Hencz Ferenc győri törvényszéki elnök javasolt a posztra, a kisegítő személyzet teljes állománya – Szarka Béla járásbíró, Jókay Lajos főtiszt, Pongrácz Clarisse díjnok, Bors Jenő kisegítő szolga – át lett véve a korábban a városban működött Tatai Járásbíróság Komáromi Kirendeltségétől (mely a méntelep egykori altiszti kantinja volt).[7]

1939. július 15-én közigazgatásilag ismét egyesült a Trianon előtt egységet alkotott két városrész – Észak- és Dél-Komárom – és emiatt az a különös helyzet állt elő, hogy a városban két járásbíróság működött. Az egyesítés éveken keresztül napirenden volt, azonban a háború végéig nem történt meg. Egy 1946. októberi hivatalvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyvből azonban kiderül, hogy a bíróságnak 1944. november 1-jén kényszerűségből át kellett költöznie az észak-komáromi törvényszék épületébe, ugyanis a komáromújvárosi járásbíróság épületét kiürítve kellett átadni a debreceni helyőrségi kórház és egyes nyilas alakulatok részére.[8]

Az építési telek és vázrajza

HU MNL KEML V.105
Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950.
249/1926., (1929:617) 13. doboz

A járásbírósági épület részére terület biztosítása

HU MNL KEML V.105
Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950.
294/1928., (1929:617) 13. doboz

Birtokállapot-változási vázrajz

HU MNL KEML V.105
Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950.
294/1928., (1929:617) 13. doboz

Építési munkák utólagos felülvizsgálata

HU MNL KEML V.105
Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950.
809/1930., (1929:617) 13. doboz

A járásbíróság épületének tervei

HU MNL KEML V.105
Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950.
13. doboz