Jelenlegi hely

A Komáromi Húsüzem

A hónap dokumentuma: 2023. július

2023.07.04.

Írta: Szabó Csaba Gábor (MNL KEVL Komáromi Fióklevéltár)

A Komáromi Húsüzem épülete 1987-ben
Komáromi Híradó

2022-ben a főépület kivételével lebontották az 1967-ben Komáromban épült, és 1970-ben a Komáromi Állami Gazdaság kezelésébe került épületet[1], amely a maga idejében korszerű vágó- és húsfeldolgozó üzemnek számított. A cél Komárom város lakosságának és a környék népességének húskészítményekkel való ellátása volt.[2] 1972-ben már több, mint 17 000 sertés került levágásra, a folyamatosan bővülő termelés miatt hamar szükségessé vált a műszaki és technikai adottságok korszerűsítése. Az élőállat biztosítása a bartusekpusztai sertéstelepen valósult meg. Az üzem dolgozóinak létszáma 1972-ben 47 fő volt. 1974-ben kezdődött a húsüzem bővítése, ami egy évvel később már be is fejeződött. A vágóhíd kapacitása 37 000 sertés/évre nőtt.[3] A húsüzem 1979-ben már 134 kereskedelmi partnerrel állt kapcsolatban, éves szinten 1978-–9-ben is több, mint 60 000 sertést vágtak le.[4]

A bartusekpusztai sertéstelep az 1970-es években
Róna Tibor gyűjteménye

A húsüzem az 1980-as évek elején
Róna Tibor gyűjteménye

1984-ban indult meg a húsüzem 100 millió forintos beruházása, először a raktárak, szociális létesítmények készültek el, ezt követően az új irodaház végül az új termelőcsarnok átadása történt meg. 1985 év végén megkezdődött a termelés. A fejlesztéssel a termékbővítés, nagyobb szárazáru termelés, bővülő hűtőkapacitás, új berendezések és növekvő munkaszínvonal vált elérhetővé.[5]

A húsüzem bővítése 1984-1985
MNL KEVL Komáromi Fióklevéltárának fotógyűjteménye

A bővülés után éves szinten 100 ezernél is több sertés került levágásra. A karácsonyi-szilveszteri időszakban átlagban 70 tonna virsliigénynek kellett megfelelni. 1987-ben a vállalat megkapta az exportjogot a KGST országokba. 1988–89-ben 1743 tonna bőrös félsertést exportáltak Lengyelországba, Jugoszláviába és a Szovjetunióba. Belföldön 80 000, külföldön 40 000 sertés került értékesítésre. A rendszerváltást követően az ágazat súlyos válságba került, a külpiaci értékesítési lehetőségek beszűkültek.[6] 1992-től Pontis márkanév alatt értékesítették a húskészítményeket. 1997-ben 200 tonnás hűtőház épült. 2004 augusztusában fejeződött be az a 300 millió forintos beruházás melynek elsődleges célja az volt, hogy a húsfeldolgozó megfeleljen az EU támasztotta minőségi és élelmiszerbiztonsági követelményeknek.[7] A felújítás után azonban már csak két évig üzemelt, végül 2007-ben számolták fel, 40 évvel azután, hogy megnyitotta kapuit.