A fordulat évei Komárom-Esztergom vármegyében 1944-1949 között

Molnárné dr. Taár Izabella a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom Járási Hivatalának hivatalvezetője köszöntötte az érdeklődő közönséget. Köszöntőjében hangsúlyozta a levéltárak szerepét, hiszen ahogyan fogalmazott: „Egyszerre létezik benne múlt és jelen.” „Egyszerre van egy helyen a jelen, a múlt és ad muníciót a jövőre tekintve is.” Beszédében hangsúlyozta, milyen fontos a levéltári forrásokra alapuló kutatási eredmények megismertetése, mekkora szerepe van a tudományos munkának a múltunk megismerésének.

Az előadások sorát Dr. Palasik Mária (osztályvezető; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) nyitotta meg „A magyar parlament 1944-1949” című előadásával. Rövid kortörténeti ismertetőt követően a közönség részeletes betekintést nyert az 1944-1949 közötti Magyarország parlamentáris életébe. A háború dúlásainak nyomát magán viselő ország a térség egyik legdemokratikusabb választását tudta lebonyolítani a szovjet jelenlét ellenére, melynek meghatározó pontja volt az 1945. évi VIII. törvény, mely az első cenzus nélküli választást tette lehetővé minden 20. életévét betöltött állampolgár számára nemtől függetlenül. A bíztatóan induló demokrácia azonban a parlamenti pártok és a Független Kisgazda Párt fokozatos ellehetetlenítésével az évek során diktatúrába fordult. Ahogyan az előadó fogalmazott: „Szomorú, hogy a próbálkozó demokrácia az ő demokratáival így bánt.”

Dr. Soós Viktor Attila (történész; Nemzeti Emlékezet Bizottsága) „Az egyházi iskolák államosítása” címmel tartott előadásában megfogalmazta, hogy az egyházak küzdelme már egészen 1945-től megfigyelhető, hiszen míg a Kommunista Párt a népi demokratikus erőket szerette volna hatalomra juttatni az élet minden területén, a magyarországi egyházak már ekkor tartottak az őket érintő megszorításoktól, így biztosítékot szerettek volna függetlenségük megőrzésére. A földreform az egyházi birtokokat nem csak a földterületnek elvesztése végett érintette hátrányosan, hanem ezen birtokok voltak intézményhálózatuk fenntartásának elengedhetetlen alapjai. Félelmük realizálódott, az 1945-ben működő több mint 6500 egyházi intézményből a vizsgált korszak végére a katolikus és protestáns egyházak összesen kevesebb, mint 20 intézményt működtetek összesen.

Dr. Wencz Balázs (igazgató, főlevéltáros; Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) „Három választás Komáromban (1945, 1947, 1949)” című előadásában az 1945-ös a választásokon induló pártok ismertetését követőn pontos képet adott az érdeklődő közönségnek a térség legdemokratikusabb választásáról. A 16 választókerületből Fejér-Komárom-Esztergom vármegye 7-es számú kerületében a fennmaradt iratok alapján a szám szerinti megoszlás mellett, jól megfigyelhető a nők szavazatának súlya az első általános és titkos választáson, melyet az 1945. évi VIII. törvény tett lehetővé. Ugyanezen törvény módosítása volt az, mely lehetőséget teremtett 1947-ben az adminisztratív visszaélésekre országszerte. Felhívta a figyelmet, hogy a kékcédulák visszaélései mellett fontos kihangsúlyozni a választási jegyzék névsorának mesterséges alakítását, melyek következtében számos polgárt kizártak a szavazásból, így a parlamenti patkó végül nem a polgárok valódi meggyőződését tükrözte. Mindezek után az 1949-es választás már egy megrendezett „színjáték” volt a közös listás szavazás által.

A rövid kávészünetet követően a rendezvény második felének előadásait Horváth Attila (igazgatóhelyettes, főlevéltáros; Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) kezdte meg „A szovjet hadsereg Komárom-Esztergom vármegyében” című előadásával. A szovjet hadsereg Magyarországon állomásozó alakulatai és a hazai lakosság között kezdetektől fogva ellentétekben gazdag időszakot vizsgálhatunk. Mint megtudtuk, ezen atrocitások megnyilvánulási formái a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek, a kényszermunkára elhurcolt polgári lakosság, a kitelepítések mellett formát öltött többek között a közigazgatás újjászervezésének irányításában is. Szovjeteknek köszönhette kinevezését például Komárom város polgármestere, de akár a csonka Komárom vármegye alispánja is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenykedése során beleavatkozik a belügyekbe, de mindezek mellett nem elhanyagolható a szovjet alakulatoknak a magyar gazdaságot érintő károkozása sem.

Tóth-Péter Veronika (segédlevéltáros; Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) „Mindszenty József bebörtönzése a megyei források tükrében” címmel tartott előadást. Mindszenty József sorstörténetének egyik legfőbb alakító eseménye, az ellene irányuló üldözéseket lezáró letartóztatása és bebörtönzése. A bíboros rendszerellenes magatartásával került az államhatalom figyelmébe, hiszen több ponton szembe helyezkedett a hirdetett elvekkel és tervekkel, melynek hangot is adott. Tiltakozott az egyházi intézmények államosítása, a hitoktatás korlátozása, a német kitelepítések, a politikai rendőrség működése ellen. Nyílt fellépése egyértelművé tette a párt számára, hogy a magyar katolikus egyház integrálása a rendszerbe egy ilyen vezetővel az lehetetlen, így eltávolítása és társadalmi szerepvállalásának ellehetetlenítése volt a cél, melyet 1948. karácsonyán bekövetkezett letartóztatása és 1949-ben megszületett ítélete (életfogytiglani fegyház) által értek el.

Kovács Péter (levéltáros; Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Komáromi Fióklevéltára) „Komárom újjáépítése 1945-1949 között” című felszólalásából megtudhattuk, Komárom városa többszörös stratégiai célpontként a háború bombatámadásainak kiemelt célpontja volt. A dunai közlekedés fontos állomása, illetve a két partot összekötő hidjai véget fontos stratégiai célpont, melyek a várost ért támadásokból is megmutatkoznak. A város komoly károkat szenvedett lakóépületeinek, közigazgatási intézményeinek és stratégiailag fontos helyeinek támadásával, hiszen az 1944-es légitámadásoknak áldozatul esett a vasúti teherpályaudvar, a németek kiszorítása alkalmával felrobbantott Duna híd (mely következtében a város két részre szakadt közigazgatási szervei a túlparton maradva). A Nemzeti Bizottság megalakulását követően kezdődik meg a romeltakarítás és helyreállítás a háború sújtotta városban, melyet 1945-ben helyreállítási munkaterv alapján kiviteleznek, és melyhez 135.000 pengő újjáépítési segélyt kap a város. A város küzdelmeit innentől kezdve a lakásügy megoldása, a közegészségügy ellátása, az állategészségügy kérdéseinek rendezése, hadisegély, árvízvédelem, építkezések, tűzoltás, oktatás megszervezése jelentették.

Az előadásokat követően egy állófogadásra került sor.

A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Szöveg: Tóth-Péter Veronika segédlevéltáros

Fotók: Bacsa Balázs