Földszintes házak

Jelenlegi hely

1 / 9

A falvak képét alapvetően a földszintes házak határozták meg. Az 1984-85-ös megyefényképezés során lefényképezett településekre is ez volt a jellemző. Kiállításunkban megpróbáljuk ezeket a házakat kissé szubjektív módon kategorizálni. A következő csoportokat hoztuk létre:

Nyeregtetős házak: a 20. század közepéig szinte kizárólag ezek határozták meg a faluképet. A telekhatáron elhelyezkedő lakóház és a gazdasági épületek az utcára merőlegesen, egy sorban helyezkednek el, így csak egy szoba („első szoba”, „utcai szoba”) ablaka néz az utcára, atöbbi az udvarra. Jellemző még ezekre a házakra a (többnyire) oszlopos veranda („falajja”) is.

„Kontyolt” házak: a nyeregtetős házak egy típusa, ahol az utcai homlokzaton a tető meredeken „le van vágva.”

„Hosszú” ház: tetőgeincük az utcával párhuzamos, a szobák többsége is az utcára néz. Többnyire módosabb családok építettek ilyet, ebben az esetben (a nyeregtetős házakhoz hasonlóan) az utcára merőleges épületrésszel is folytatódott. A verandák ezekre a házakra is jellemzők. Olyan variációjuk is van, ahol a (nagy)kaputól jobbra és balra is elhelyezkedik egy-egy lakrész. Ezeket „dufartos" házaknak is nevezik. (A szó a német Durchfahrt-ból származik, jelentése 'fedett kocsiátjáró az épületek között vagy az épület közepén', 'kapualj'. A „hosszú” házak egymásutánja zártsoros beépítést eredményez, az ilyen falvaknak kisvárosi megjelenésük van.

Sátortetős ház (kockaház, újabb, kissé cukrászati ízű elnevezéssel „Kádár-kocka”): a 20. század közepétől uralta a faluképet, de a városok külső, kertvárosi, területeit. Ennek a háztípusnak a kialakulására és változataira még visszatérünk.

„Telepi” ház: a „hosszú” házak egy változata, csak Tát-Kertvárosban fordul elő.

Egyedi házak: nem sorolhatók be egyik kategóriába sem.

A fenti csoportokon kívül építkezések és udvarok képeit is ebbe az állomásba soroltuk.

Nyeregtetős házak

Ez a háztípus a képek készítésekor főleg Császár községre volt jellemző, a táti nyeregtetős házak (mint majd látni fogjuk) a 80-as évek közepén már messze alulmúlták a sátortetős és egyéb típusú házak mennyiségét.

A fenti tabló 1. képén Bakonyszombathely legtovább megmaradt sárháza látható. A 4. és a 16. kép nádtetős házai már ritkaságnak számítottak megyeszerte is. A 15. és 18. kép deszkaoromzatos házai a hagyományos, népi építészet szép (és rendkívül ritka) példái.

3. kép: Ady Endre utca
4. kép: Ady Endre utca felső része, az ú n. „móri út”
5. kép: Rákóczi Ferenc utca
8. kép: a Bajcsy-Zsilinszky Endre (58. szám) és a Petőfi Sándor utca kereszteződésében álló ház
13. kép: A Dózsa György utca (1. szám) és az Ady Endre utca sarkán lévő ház
14-16. kép: Dózsa György utca
17. Váci Mihály utca
19-22. kép: Felszabadulás (Fő) utca
23-24. kép: Árpád utca
25. kép: Dózsa György utca

Figyelemre méltó a fenti tabló 5-7. képe, amelyeken a nyeregtetős házak újabb változatai láthatók, míg a 23. kép ennek a típusnak különlegesen szép, újjászületett példája látható.

1. kép: Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca
7. kép: József Attila utca
8. kép: Vak Bottyán utca
9. kép: Madách Imre utca
10-12. kép: Ságvári Endre (Szép) utca
13. kép: Kálmán Imre utca
15-19. kép: Vörösmarty utca
20. kép: Vörösmarty utca 46.
21-25. kép: Vörösmarty utca

1-4. kép: Vörösmarty utca
5. kép: Arany János utca 7.
6. kép: Arany János utca
7. kép: A Fő utca - Bécsi út - 1900-as években épült jellegzetes házai

„Kontyolt” házak

Ez a háztípus mindegyik fényképezett településen előfordul, hasonlóan „archaikus” forma, mint a nyeregtető. A tabló 1. és 2. képén érdemes megfigyelni a szép tornácokat.

1. kép: Táncsics Mihály utca, volt posta
3. kép: Kintli-ház, egy jellegzetes bakonyalji tornácos parasztház.
5. kép: Rákóczi Ferenc utca
6. kép: Petőfi Sándor utca 62.
7. kép: Petőfi Sándor utca
10-11. kép: Váci Mihály utca
12. kép: a Petőfi Sándor utca eleje
14. kép: A Széchenyi út és a Mocsai út kereszteződése a vásártérnél
20. kép: Felszabadulás (Fő) utca
21-23. kép: Árpád utca
24. kép: Dózsa György utca
27. kép: Móra Ferenc utca 1.

Az alábbi tabló 1. képén látható kontyolt tetős ház 1985 óta tetőtérbeépítésen „esett át”.

1-2. kép: Felszabadulás (Fő) utca
3-7. kép: Vörösmarty utca
8. kép: Vörösmarty utca 39.
9. kép: Vörösmarty utca 37.
10. kép: Vörösmarty utca
11. kép: Vörösmarty utca 35.
12. kép: Vörösmarty utca
17. kép: Arany János utca 5.

Az alábbi tabló különleges háztípusai (az elkészült képek alapján) csak Táton fordulnak elő, és kontyolt tetős házak érdekes altípusai. Ezek a „villácskák” viszonylag kis alapterületűek (kb. 50 négyzetméter), egy szoba néz az utcára, és nagy területű kert veszi körül őket, innen ered villaszerű megjelenésük.

1. kép: Esze Tamás utca
3. kép: Jókai Mór utca 21.
4. kép: Vak Bottyán utca 22.
5. kép: Babits Mihály utca
9. kép: Ságvári Endre utca
10. kép: Móra Ferenc utca
11. kép: Móra Ferenc utca 7.
13. kép: Lehár Ferenc utca 12.

„Hosszú” házak

Ezeknek a házaknak is vannak változataik, aszerint, hogy az utcára hány ablak („tengely”) néz, valamint a „dufartos” (kapualjas, nagykapus) házakat is ebbe a típusba soroltuk.

„Dufartos” házak a rendelkezésünkre álló képek szerint Táton láthatók. Az 1. kép a 2. világháború alatt készült. Az 5. képen kétlakásos, hatalmas épület látható. A 15. képen látható, valóban hosszú házat azóta lebontották. (16. kép) A 20. képen látható házon befalazták a nagykaput, csak a kőkeret maradt meg. A 21. képen a nagykapus típusnak sajátos változata látható.

1. kép Német katonák Táton, 1944-1945
2. kép Felszabadulás (Fő) utca, rendőrség
3. kép Felszabadulás utca 67. vagy 87.
4-5. kép Felszabadulás utca
6. kép Felszabadulás (Fő) utca, Herszényi-ház
7-9. kép Felszabadulás utca
10. kép Felszabadulás utca, autóbusz-megálló, mogyorósbányai elágazás, Nyergesújfalu felé
11-14. kép Felszabadulás (Fő) utca
15-16. kép Felszabadulás (Fő) utca 8.
17. kép Felszabadulás (Fő) utca
18. kép Árpád utca
21. kép Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca
22-23. kép Felszabadulás (Fő) utca

Kéttengelyes (kétablakos) házak. Ez az altípus igen elterjedt manapság is

2. kép Dózsa György utca
3. kép Tél utca.jpg
4-5. kép Felszabadulás (Fő) utca
10. kép Esze Tamás utca
11. kép Váci Mihály utca
13. kép Esztergomi út
14. kép Esztergomi út 3.
15. kép Jókai Mór utca
16. kép Parkettázó és csiszoló mester háza a Jókai Mór utcában
17. kép Jókai Mór utca
18. kép Jókai Mór utca 14.
19. kép Vak Bottyán utca
20. kép Babits Mihály utca
24. kép Béke tér 5.
25. kép Béke tér
26. kép Ságvári Endre utca 31.
27. kép Móra Ferenc utca 3.

2. kép Arany János utca 10.

A „soktengelyes” hosszú házak kategóriáját is az utcára néző ablakok száma alapján (2 x 2 ablak, 3 vagy 4 ablak) alakítottuk ki. Az 1-2. kép Császár egyik szép, míves, jó állapotban lévő házát abrázolja. A 6. kép esetében kissé csaltunk, ez ugyanis ikerház. A 11. kép jellegzetes típusa a városi, polgári háznak.

1-2. kép Kisfaludy u. 7. Jobbra a református templom tornya.
5. kép Felszabadulás (Fő) utca
6-8. kép Árpád utca
9-10. kép Vörösmarty utca
11. kép József Attila utca - Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszteződés

Sátortetős házak („kockaház”, „Kádár-kocka”)

A sátortetős ház Magyarország talán legismertebb, legelterjedtebb családiház-típusa. Nevüket a négyzetes, jellemzően 10 x 10 méteres alapterületről kapta, további jellegzetes vonásuk a tagolatlan homlokzat két darab háromszárnyú ablakkal („ikerablak”) és a sátortető. Többnyire a hatvanas évek kezdetétől egészen a nyolcvanas évekig épültek ilyen házak (Ezért is kapta a Kádár-kocka elnevezést, Kádár János [1957-től az MSZMP első titkára, 1985-től főtitkára. 1956. november 4-től 1958-ig, valamint 1961-től 1965-ig miniszterelnök, 1965-től 1989-ig az Elnöki Tanács tagja] neve után. A becslések szerint ma is több mint 800 000 ilyen ház áll az országban - kisebb és nagyobb falvakban, külső városrészekben.[1] Bitó János tervezőmérnök a Lakáskultúra című folyóirat egyik 1970. évi számában (A megéledett hagyomány. 1970. 4. szám. 16-19. oldal) a városi vilákra vezeti vissza ennek a háztípusnak a kialakulását, egyben pedig a nyeregtetős ház mellett teszi le voksát.

Nem mélyedve bele a kérdés irodalmának vizsgálatába, álljon itt példának egy kép a https://i1.wp.com/dorogimedence.hu/wp-content/uploads/2017/10/banyaiskola-01.jpg?w=670&ssl=1 oldalról, amely szerint a dorogi pedagógusok számára az 1940-es évek első felében épült lakások is már ezt a formát vették fel.

Bár a sátortetős házak egyformának tűnnek, itt is kialakultak sajátos altípusok, amelyeket az alábbi tablókon mutatunk be.

Először néhány kép általában a „kockaházakról”

1. kép A Sallai Imre és az Ady Endre utca kereszteződése, Ady u. 50.

2-6. kép Rákóczi Ferenc utca

11. kép Váci Mihály utca

12. kép Felszabadulás utca

13. kép Vörösmarty utca

A sátortetős házak legnagyobb részének négyzetes az alaprajza, sem oldalt, sem pedig az udvari fronton nincs kiszögellése. A 18. képen szép osztású ablak látható.

3. kép Dózsa György utca

4. kép Váci Mihály utca

5. kép Kisfaludy Sándor utca 7.

6. kép Tatai út 7

11. kép Táncsics Mihály utca

12. kép Árpád utca, Ramovill szerviz

13. kép Árpád utca

14. kép Árpád utca 19.

15. kép Árpád utca 13.

16. kép Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca 7.

17. kép Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca

22. kép Zombori János üveges, képkeretező háza

26-27. kép Táncsics Mihály utca

28. kép Táncsics Mihály utca 3.

1. kép Ifjúság út

8-9. kép Esze Tamás utca

10. kép Esze Tamás utca 2.

12-13. kép Szép utca

15-18. kép József Attila utca

19. kép Jókai Mór utca

20. kép Jókai Mór utca 3.

21. kép Jókai Mór utca 5. Kovács Tibor ács kisiparos háza

22. kép Jókai Mór utca 7.

23-25. kép Jókai Mór utca

26. kép Jókai Mór utca 19.

27. kép Jókai Mór utca, Horváth János szobafestő, mázoló mester háza

28. kép Vak Bottyán utca 8.

1-2. kép Vak Bottyán utca

3. kép Vak Bottyán utca 20.

4. kép Vak Bottyán utca 26.

5. kép Vak Bottyán utca 30.

6. kép Vak Bottyán utca

7. kép Vak Bottyán utca

8-9. kép Madách Imre utca

10. kép Madách Imre utca 12.

11-13. kép Babits Mihály utca

14. kép Babits Mihály utca 9.

15. kép Babits Mihály utca

Alább, a 14. és 23. képen a megszokottól eltérő ablakú házak láthatók.

4. kép Béke tér 1.

5. kép Béke tér 3.

6. kép Béke tér 7.

7. kép Béke tér 15.

8. kép Béke tér 19.

9-11. kép Ságvári Endre (Szép) utca

12. kép Ságvári Endre (Szép) utca 37.

13. kép Ságvári Endre (Szép) utca 33.

14. kép Ságvári Endre (Szép) utca 29.

15. kép Ságvári Endre (Szép) utca

16. kép Móra Ferenc utca 4.

17. kép Móra Ferenc utca 9.

18. kép Móra Ferenc utca

19-22. kép Kálmán Imre utca

23-28. kép Vörösmarty utca

1-3. kép Vörösmarty utca

4. kép Vörösmarty utca 20.

5-7. kép Vörösmarty utca

8. kép Vörösmarty utca 38.

9-12. kép Vörösmarty utca

13. kép Vörösmarty utca 19.

14-15. kép Vörösmarty utca

17-19. kép Arany János utca

20. kép Arany János utca 11.

21. kép Arany János utca

22. kép Arany János utca 13.

23. kép Arany János utca 15.

24. kép Arany János utca 8.

25. kép Arany János utca

Gyakori volt a házak „pavilonnal”, vagyis az oldalsó homlokzaton elhelyezkedő szélfogóval, előszobával való bővítése.

1. kép Hősök tere - Petőfi utca kereszteződése

3. kép Táncsics Mihály utca 3.

4. kép Ifjúság út

5. kép Esze Tamás utca 9.

10. kép Esze Tamás utca 4.

11. kép József Attila utca

12. kép Jókai Mór utca

13. kép Vak Bottyán utca 34.

14. kép Madách Imre utca 10.

17. kép Tóth Árpád fuvarozó háza

23-24. kép Ságvári Endre (Szép) utca

25. kép Ságvári Endre (Szép) utca 19.

26. kép Ságvári Endre (Szép) utca 13.

27. kép Ságvári Endre (Szép) utca

Előfordul olyan típus is, ahol a kockához derékszögben csatlakozik egy épületszárny, ami a korábban a telken álló régi nyeregtetős ház maradványa is lehet.

2. kép Kossuth utcai részlet (2008)

3. kép Kossuth Lajos utca

4. kép Kossuth Lajos utca - Jókai Mór utca kereszteződése

6. kép Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca 4.

8. kép Táncsics Mihály utca

11-12. kép Vörösmarty utca

A „sima” sátortetős házak ritkább válfaja a „magasföldszintes” típus.

1. kép November 7. tér

2. kép Babits Mihály utca

3. kép Béke tér 17.

4. kép Ságvári Endre utca

5. kép Móra Ferenc utca

6. kép Móra Ferenc utca 10.

De még nem értünk a kockák végére, hiszen csak most következnek a módosult formák... A leggyakoribb módosulás a „manzárdtető.”

A manzárd vagy törött tető eredetileg tört síkú nyeregtető volt, amely fölfelé 45 foknál nagyobb (általában 70-80 fokos) dőlésszög után lapos, 10-20 százalékos dőlésre vált, így a hagyományos tetőtérnél sokkal nagyobb teret hoz létre a padláson. Ezzel a megoldással könnyebb az eredetileg kihasználatlan tetőtér lakássá alakítása. Az elnevezés François Mansart (1598–1666) francia építész és unokaöccse, Jules Hardouin-Mansart (1646–1708) nevéből ered, de nem ők a manzárd feltalálói. Már száz évvel előttük a Louvre építésze, Pierre Lescot megvalósította ezt a helytakarékos ötletet, de a két Mansart tette népszerűvé Párizsban ezt a technikát. A 18. század közepétől az elnevezés megjelent Angliában és Németországban is, először a tető, majd a lakás megnevezésére. (https://www.otthonokesmegoldasok.hu/friss/egy-felreertett-ingatlanos-kifejezes-a-manzard/)

A tetőtípus hazai elterjedését mégsem a padlástér beépítési lehetősége inspirálta, hanem egyszerűen az, hogy „jól néz ki”: komolyabb, tekintélyesebb megjelenést biztosított a háznak. Ritkább esetben a tetőtérből egy erkélyre lehetett kilépni, de emögött általában nem volt lakótér. A 3. képen erkélyes manzárdos ház látható. Figyelemre méltó még a 28. képen látható épület, ahol a „pavilonnak” külön tornyos tetőzete van.

3. kép Babai Béláné háza a Petőfi utcában

5. kép Széchenyi út

6. kép Bokréta utca

13. kép Felszabadulás (Fő) utca

14. kép Árpád utca

15. kép Dózsa György utca

18. kép Ifjúság út

23. kép József Attila utca

24. kép Jókai Mór utca

25. kép Jókai Mór utca

27. kép Vak Bottyán utca 14.

2-3. kép Vörösmarty utca

Gyakori módosult sátortető-forma volt a „nyújtott” megoldás, ahol viszonylag alacsonyabb dőlésszögű tető mellett kicsivel nagyobb alaptetületet lehetett elérni.

1. kép Váci Mihály utca

2. kép Bem utca

3-6. kép Felszabadulás (Fő) utca

8-9. kép Esze Tamás utca

13. kép Esztergomi út

16. kép József Attila utca

17. kép Jókai Mór utca

19-20. kép Vak Bottyán utca

21. kép Madách Imre utca

28. kép Ságvári Endre (Szép) utca

1. kép Ságvári Endre (Szép) utca

2. kép Ságvári Endre (Szép) utca 35.

3. kép Kálmán Imre utca 28.

4. kép Vörösmarty utca

5 kép Vörösmarty utca 41.

További módosulatok: „villa”

1. kép Kossuth Lajos utca

2. kép Fürst Sándor utca

3-4. Felszabadulás (Fő) utca

5. kép Az 1965 júniusi árvíz a Fő (Szent István) (?) utca és az Arany János utcai sarokháznál

7. Árpád utca

Részben előreugró homlokzat

1. kép Kossuth Lajos utca

2-4. kép Felszabadulás (Fő) utca

„Oromzatos sátortető”

2-3. kép Felszabadulás (Fő) utca

4. kép Vörösmarty utca

Három, sőt többtengelyes (három vagy négy ablakos) homlokzat. A 2. képen látható épület viszonylag korai forma, talán az 1940-es évekből. Az álló téglány alakú ablakok jobb arányúvá teszik az épületet.

1. kép Kossuth Lajos utca

3-5. kép Felszabadulás (Fő) utca

6. kép Ady Endre utca

11. kép Ifjúság út

12. kép Esze Tamás utca

13-14. kép Jókai Mór utca

15. kép Jókai Mór utca 13.

17. kép Vörösmarty utca

Asszimmetrikus homlokzat. Az 1. és 4. képen látható házak jó példák a sátortetős épületek megújítására.

4. kép Ságvári Endre (Szép) utca

És végül néhány „egyéb” változat. Az 1. képen a faluhelyen ritka sarokházat figyelhetjük meg, a 3. képen pedig a sátortetős ház sajátos bővítését.

1. kép Széchenyi utca

2. kép Ifjúság út

3. kép Esze Tamás utca

4. kép Vörösmarty utca

[1] https://www.ablakatetobe.hu/blog/kockahaz-kisokos-1-resz?consent=none&ref-original=https%3A%2F%2Fwww.bing.com%2F

Tát-kertváros házai

Mivel a dorogi bányavállalatnak egyre több munkaerőre volt szüksége, az ország távoli részeiből érkező munkások lakhatásának megoldására a Szénbányászati Minisztérium egy tízéves kolonizációs tervet dolgozott ki, amely Tát területére vonatkozólag négy körzetből állt: I. kerület Tát ősközség 2600 lakos, II. kerület 1. szomszédsági egység 4500 lakos, III. kerület 2. szomszédsági egység 5600 lakos, IV. kerület 1948. évi parcellázás 2500 fő. A kidolgozott tervek szerint a népesség összlétszáma meghaladta volna a 15 000 főt, azonban a kitűzött célok a források szűkössége miatt csak részben valósultak meg. Az építkezés és a beköltözés 1956-tól folyamatos volt, 1957 őszére kezdett kirajzolódni a gondosan megtervezett munkástelep képe. Két nagy építőipari vállalatot bíztak meg az épületek kivitelezésével: a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalatot és a Komárom Megyei Építőipari Vállalatot, így a telep egyik része a „pesti oldal”, a másik pedig a „komáromi oldal” elnevezést kapta a köznyelvben, utalva a kivitelezőre. Az iskola környéki utcákat költőkről, írókról, a többi utcát pedig a kommunizmushoz köthető magyar történelmi személyekről, munkásmozgalmi aktivistákról és mártír bányászokról nevezték el. 1956-ban 156, 1957-ben pedig további 379 lakás készült el. A vezetékes ivóvíz biztosítása 1958 végére történt meg, a közvilágítás kialakítása és a csatornázás 1958-ban indult meg, ebben az évben új lakások már nem épültek, mivel csak a közművesítésre volt forrás, amit 1959 tavaszára fejezték be. Ugyancsak ekkorra készült el a korszerű, tornateremmel, laborokkal ellátott általános iskola, a „pesti oldalon” pedig egy élelmiszerüzlet. A Dorogi Szénbányászati Tröszt egy épületet orvosi rendelő és tiszti ház céljára bocsátott rendelkezésre . Annak ellenére, hogy a településrész soha nem lett önálló város, többször nevezték „új szocialista településnek” valamint „szocialista városnak”. A kertváros a szénbányászat megszűnése után is megtartotta korábbi jellegét, a rendszerváltás óta sok családi házra vágyó dorogi és esztergomi választotta lakhelyéül.[1] A telep földszintes, („hosszú” háztípusba illő) kétlakásos épületei minden bizonnyal korábbi építésűek. Ezeknek is több változata figyelhető meg, valamint az is érdekes, hogy a bennük lakó családok létszámának növekedése miként tükröződik a házak külsején is.

Az alábbi tablón a még 1985-ben is eredeti formájukban meglévő házakat („ikres bányászlakásokat”) mutatjuk be. A 28. képen pedig egy felújított épület látható, amely így is őrzi eredeti vonásait.

1-8. kép Mező Imre út

9-11. kép Móricz Zsigmond utca
17-23. kép Gesztenye fasor
24. kép Gorkij fasor

A következő öt tablón többnyire már módosult házformák láthatók. A 19. és 20. képen egy épületen figyelhető meg az eredeti és a módosított állapot.

1-12. kép Mező Imre (Szent István) út

13-14. kép Móricz Zsigmond utca

15-17. kép Radnóti Miklós utca

A 26-28. képen megfigyelhető, hogy a lakók miként építették be, szüntették meg az eredetileg nyitott verandát.

25. Pallagi köz
26. Gorkij fasor

1-6. kép Gorkij fasor

27. kép Zola Emil fasor 1.
28. kép Zola Emil fasor

1. kép Zola Emil fasor 9.

2. kép Zola Emil fasor

3. kép Zola Emil fasor 17.

4. kép Halomka liget 1.

5. kép Halomka liget 3.

6. kép Halomka liget

7. kép Halomka liget 11.

8. kép Halomka liget

9. kép Halomka liget 17.

10. kép Halomka liget 17.

A 7-9. kép a kertvárosi földszintes házak mai állapotát mutatja.

Később (1970-es években) épült földszintes kertvárosi házak.

1-2. kép Mező Imre (Szent István) utca

3. „Elemes házak” 1960 körül

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Tát-Kertváros

Egyedi házak

Most olyan házakat mutatunk be, amelyek szerintünk nem sorolhatók be az előző típusokba. Az 1. képen a rédei vadászház látható, míg a 7. kép egy félbemaradt építkezés „mementója”. Érdekes a 9. képen látható ház utcára néző szénapadlása, míg a 11. kép valószínűleg üzlethelyiséggel bővített házat ábrázol.

2. kép Ságvári (Szép) utca
3. kép Felszabadulás (Fő) utca
4. kép Árpád utca
5. kép Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca
6. kép Ifjúság út 5.
7. kép Esze Tamás utca
8. kép Tompa Mihály utca
9. kép Vak Bottyán utca
10. kép Béke tér 33.
11-12. kép Vörösmarty utca

És még egy csodabogár: lapos tetejű földszintes ház! Vagy csak lebontották a tetőszerkezetet?

Építkezések, építőanyagok, színezés

1. kép Kossuth Lajos utca
3. kép Rákóczi Ferenc utca
7. kép Ady Endre utca
9. kép Ságvári Endre (Szép) utca
11. kép Vörösmarty utca
12. kép Arany János utca

Néha az is előfordul, hogy az építőanyagot vagy a törmeléket az utcán, a ház előtt tárolják...

2. kép József Attila utca
3. kép Ságvári Endre (Szép) utca

Az 1984-1985-ben, megyénkben készült képek fekete-fehérek (szürkeárnyalatosak), így csak sejthetjük, hogy a házaknak milyen volt a színezése, vakolása. Az alábbi képeken látható épületek vakolása még színek nélkül is különleges. A 11., 16. és 19. képen a homlokzatok tagolása, míg a 4., a 15., a 17. és a 20. képen a figurális/geometrikus díszítés a szembetűnő.

1. kép Petőfi Sándor utca
2. kép Ady Endre utca
3. kép Árpád utca
4. kép Mező Imre Általános Iskola, ma Táti III. Béla Általános Iskola A. épülete, Mező Imre (Szent István) út 27.
5. kép Mező Imre (Szent István) út
6. kép Gorkij fasor
8. kép Halomka liget
10. kép Ifjúság út
13-14. kép Babits Mihály utca
16-17. kép Ságvári Endre (Szép) utca
18. kép Kálmán Imre utca
19. kép Vörösmarty utca
20. kép Arany János utca

Különleges alkotás látható Tát egyik házán (Fő utca): egy táncoló lány alakja mozaikokból összeállítva. A finom és légies mű az emeletes háznak is egyéni bájt ad. (Gere Ákos felvételei, 2022 novembere)

És néha az is előfordult, hogy elkezdődött az építkezés, de csak az alap készült el, és kénytelenségből kicsi háztorzókban kellett élniük az építtetőknek…

1. kép Esze Tamás utca
2. kép Tompa Mihály utca
6. kép Ságvári Endre (Szép) utca
7. kép Ságvári Endre (Szép) utca 21.

Udvarok

A képek legtöbbjén csak házak láthatók, udvaraikba nem pillanthatunk be. Van viszont néhány fotó, ahol a fényképész véletlenül vagy szándékosan mégis megörökített egy-egy udvart.

1. kép Bérház hangulatos belső udvara
2. kép Damjanich utca
3. kép Táncsics utca, az udvaron egy kis ház is látható
4. kép Széchenyi út 1., általános iskola
5. kép Dobó Katalin (?) utca, ma Dobó István utca
7. kép Halomka liget 3.
8. kép Halomka liget
13. kép Táncsics Mihály utca
15. kép Tompa Mihály utca
17. kép Vörösmarty utca