Csalás

Jelenlegi hely

1 / 3

A vármegye tisztviselői által lefolytatott „jóindulatú” (=tortúra nélküli) vallatása Stult Ferdinánd csehországi származású obsitos katonának, akit ún. játékos mestersége miatt tartóztattak le. 1738. február 21.

MNL KEML IV. 4. c. Esztergom Vármegye Törvényszékének polgári peres iratai

A vallatás során elmondja, hogy előbb 17 évig szolgaként, majd 20 évig őfelsége szolgálatában katonaként élt, majd obsittal elbocsátották, melyet két éve elloptak tőle. Ezután Gyöngyösön[1] öt évig élt, kereskedett azzal a pénzzel, amit az obsit mellé kapott, majd Egerben megházasodott, s felesége korábbi urától megörökölte annak játékos mesterségét. Ezt követően Brassóba[2] mentek, ahol hat évig lakott, majd Szegeden[3] ott hét évig tartózkodtak. Felesége az aradi[4] vásárban meghalt, s ezután ő a Duna-menti városokban űzte a játékos mesterséget, vagyis dióhajakkal gyakorolta. Elmondta azt is, hogy felesége halála után elméjében elborult és csak összevissza mászkált.

Mikor Vácra[5] akart menni a vásárra, Dömösön[6] megszállván éjszaka látomása volt, hogy a szoba megtelik fekete emberekkel. Nem tudja, miért vetették tömlöcbe.

[1] Gyöngyös: rendezett tanácsú város Heves vármegyében (1913), ma város Heves megye

[2] Brassó (románul Brașov): rendezett tanácsú város, az egykori Brassó vármegye székhelye, ma Brassó megye székhelye Romániában.

[3] Szeged: törvényhatósági joggal felruházott város Csongrád vármegyében (1913), ma Csongrád megye székhelye

[4] Arad: törvényhatósági joggal felruházott város, az egykori Arad vármegye székhelye (1913), ma város Romániában, Arad megye székhelye.

[5] Vác: rendezett tanácsú város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váczi járásában, ma Pest megye váci járásának székhelye

[6] Dömös: község Esztergom vármegye (ma Komárom-Esztergom megye) esztergomi járásában.

Gemzán Mátyás selmecbányai[1], 50 éves tót nemzetiségű bányász vallomása. Únyon[2] fogták meg és onnan Esztergomba[3] hozva börtönbe vetették, mivel nem volt útlevele, 1784. november 25.

MNL KEML IV. 4. c. Esztergom Vármegye Törvényszékének polgári peres iratai

Azért jött el Selmecről, mert ott balesetet szenvedett egy bányaomlásnál, dolgozni nem tudott a sérülése miatt, s az idevalósi parasztok, akik ott árulták boraikat, felbíztatták, hogy jöjjön Dömösre[4], mert ott is lenne bányászni való, ha valaki tudná, hol kell keresni. Gondolta, hogy mivel ismeri a bányászatot, ő megpróbálja. Arra a kérdésre, hogy talált-e bányát, azt válaszolta, hogy volna ott aranybánya, de mivel ő nem bányászkodhat, tovább indult Zsámbékra[5] a nőtestvéréhez, s mivel az már meghalt, visszafordult.

Únyon azzal szédítette a lakosokat, hogy ő meg tudja támasztani a felhőket és kitanulta a 13. osztályt is, ami a bányászkodás. Ugyanis abban megtanul az ember imádkozni és énekelni is. Mindezt azért mondta, mely némelykor rájön a bolondozás és eltart nála három-négy napig.

[1] Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica): város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

[2] Úny: község Esztergom vármegye (ma Komárom-Esztergom megye) Esztergomi járásában.

[3] Esztergom: az egykori Esztergom vármegye székhelye, ma Komárom-Esztergom megye Esztergomi járásának székhelye.

[4] Dömös: község Esztergom vármegye (ma Komárom-Esztergom megye) Esztergomi járásában.

[5] Zsámbék: Pest megye

Pénzhamisítás

Pesti Hírlap 1894. július 20.
Az Est 1930. július 24., 1932. február 21.
Esztergom és Vidéke 1937. január 6.

„A legjobb hamis fémpénzt és pedig 5 koronásokat készítették: Gyuronka János pruzsinai születésű 58 éves és Dózsa Sándor komáromi születésű 48 éves foglalkozás nélküli egyének. Előbbi 18 év és 7 hónapot, utóbbi 20 év és 5 hónapot töltött fegyházban. Ezek az ólomfém közé már ezüstöt is kevertek, sőt a hamisítványok sikerült körirattal is bírtak.”

A pénzhamisítás és azzal kapcsolatos bűncselekmények. Írta: Stefkovics Ferenc budapesti rendőrkapitány.

Közbiztonság. A Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesületének hivatalos közlönye. 1911. március 20.

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár