Jász-Nagykun-Szolnok Megye sajátos multú törvényhatóság, amely 1876-ban alakult meg Szolnok székhellyel. A megye területét a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységei, illetve a volt Heves- és Külsõ Szolnok megye Külsõ-Szolnoki részének települései alkotják.

A megyei levéltárak felállítását Mária Terézia királynõ rendelte el. Levéltárunk jogelõdje 1751-ben létesült, a Jászkun Kerület akkori székhelyén Jászberényben. Ettõl kezdve itt gyûjtötték, rendezték a kerületi iratanyagot, a városok pedig külön levéltárakat tartottak fenn saját irataik õrzésére.

Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulása után, 1878-ban a jászberényi levéltári anyag jól rendezett és kutatható állapotban Szolnokra került, az új megyeházán létesített levéltárba. 1950-ben "Szolnok Megyei Közlevéltár" elnevezéssel átköltözött a volt Szolnoki Pénzügyigazgatás épületébe, innen 1957-ben a megyei Bíróság épületébe került a levéltár anyaga. Miután a Bíróságnak szüksége volt az épületre, ezért új levéltár építését határozták el, ami annál is inkább indokolt volt, mivel 1952-tõl a megyei levéltár vette át a községek és városok iratanyagát is.

A tervek alapján 1980-ra elkészült az új levéltár épülete a Pozsonyi út (korábban Keskeny János utca) 40-42. szám alatt. Az új levéltár abban az idõben - a Magyar Országos Levéltáron kívül - az egyetlen olyan épület volt az országban, amely eredetileg is levéltári célokra épült, és eszközeivel, raktári berendezéseivel, technikai felszerelésével korszerûnek számított. A kutatók számára elõnyös volt, hogy a megye területérõl származó iratanyagot egy helyen kutathatták, nem volt szükség külsõ raktárra vagy fióklevéltárra. Idõközben az irodaépület fölé tetõtér épült, ahol számítógépes terem, restauráló mûhely és munkaszobák kerültek kialakításra.

A levéltár iratanyaga jelenleg 7500 folyóméter. Az újonnan bekerülõ iratanyag elhelyezését - remélhetõen hosszabb távra - a 2002-ben átadott új raktárépület biztosítja.

Levéltárunk legkorábbi eredeti irata egy 1422-bõl származó birtokadományozási oklevél, amely a Blaskovich család iratai között található. A Mohácsi vész elõtti idõszakból mindössze három oklevél maradt fenn a levéltárban. Paleográfiai ritkaságnak tekinthetõk a Jászberény és Mezõtúr város levéltárában a török hódoltság korából fennmaradt török nyelvû oklevelek.

A feudális kori iratanyag jelentõs részét a Jászkun Kerület önálló irategyüttese képezi, amely a XVIII. század elejétõl folyamatosan, jól kutatható állapotban található meg. Jelentõs forrásértéke van a különbözõ idõszakokból fennmaradt országos és helyi személyi, vagyoni és egyéb jellegû összeírásoknak. 1876-tól a legfontosabb megyei forrásanyag a Törvényhatósági Bizottság jegyzõkönyvei és az alispáni iratok.

A háborús és egyéb pusztítások az iratokban is komoly veszteségeket okoztak, ezért az egyes városok és községek anyaga eltérõ idõpontoktól és teljességgel található meg. Gazdag iratanyag maradt fenn például Jászberény, Kisújszállás, Túrkeve, Jászapáti, Jászkisér, Kunszentmárton városából, míg a korábban Heves-Külsõ Szolnok megyéhez tartozó településeknek szinte egyáltalán nem került a levéltárba feudális kori anyaga.A tanintézmények közül gazdag iratanyaggal rendelkeznek a nagy múltú iskolák, pl. a Mezõtúri Dózsa György Gimnázium, a Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium, vagy a Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium. A gyûjtemények közül kiemelkedik a XVIII. században keletkezett kéziratos térkép gyûjtemény, valamint a különbözõ középületekrõl készült tervrajzok gyûjteménye.

Említést érdemel a pecsétnyomók gyûjteménye, az Erdõfelügyelõség fásítási térképei és a fénykép-, illetve képeslapgyûjtemény.

A XIX. század elejétõl levéltárunkban megtalálhatók a felekezeti anyakönyvek másodpéldányai településenként, melyek a családkutatáshoz jelentenek fontos forrást.

A közigazgatási változások következtében a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárában is találhatók Szolnok megyére vonatkozó iratok, s a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ugyancsak fellelhetõk az egykori Jászkunságra, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó dokumentumok.