„Megfenyegette, hogy meg lesz verve” – Választási vétségek 2.

Az 1929-től kibontakozó világgazdasági válság Magyarországot sem kerülhette el. A Bethlen István által vezetett kormány konszolidációs eredményei (mérsékelt fellendülés, politikai stabilizáció) gyorsuló ütemben tűntek el: megroggyant a gazdaság, erősödött a társadalmi elégedetlenség (pl. sztrájkok, tüntetések) és a politikai feszültségeket – elsősorban a miniszterelnök és Gömbös Gyula ellentétéről volt szó – sem lehetett tovább fokozni.

Horthy Miklós 1931. június 6-án feloszlatta az országgyűlést, az új választást pedig június 28. és július 7. közötti időpontra írták ki.[1]

A jászapáti választókerület

1920-ban és 1922-ben dr. K. Pethes László[2] győzött (1920: Országos Kisgazda és Földműves Párt, 1922: Egységes Párt), 1927-ben azonban alulmaradt a kormánypárt nem hivatalos jelöltjével, dr. Hegedüs Kálmánnal szemben (2815:687).

Forrás: Országgyűlési almanach az 1931-36. évi országgyűlésről (Sturm-féle országgyűlési almanach). Szerk. Haeffler István. Budapest, 1931, 161.

1931-ben a kormánypárti támogatással induló Hegedüs kihívója dr. Pataky István ügyvéd, az 1930 végén újjáalakult – közkeletű nevén – Független Kisgazdapárt helyi pártvezetője volt.

A párt helyi jelentőségét mutatja, hogy 1931. március 1-jén itt tartották az első vidéki „agitációs” gyűlést, amelyen Tildy Zoltán (Magyarország későbbi miniszterelnöke, köztársasági elnöke) is felszólalt.

Forrás: Magyarság, 1931. március 3. 1.

A vétség[3]

Márkus Sándor jászszentandrási kovácsmestert (1896-1967) 1931 júliusában két rendbeli, az 1925: XXVI. tc. 144. §-ába ütköző „polgárok választási joga ellen elkövetett vétség” ügyében vádolták meg.[4]

1. A helyi csendőrőrs jelentése szerint 1931. június 8-án Nagy M. Sándor jászszentandrási lakos Kovács Ödön vegyeskereskedővel próbálta meg aláíratni Hegedüs ajánlási ívét.[5] A Kovács szomszédságában lakó Márkus Sándor (aki Pataky „önjelölt” kortese volt) – miután látta távozni az ellenjelölt emberét – átment Kovácshoz az aláírásáért. Kovács szerint (Márkus ezt tagadta) azt kérdezte: „Aláírtál-e a Hegedűs gyűjtőívének?”, és miután ő igennel felelt, Márkus azt a kijelentést tette: „Megállj, az üzletedbe fog kerülni […]”.

2. 1931. június 28-án Ballagó Ferenc jelentette a csendőrség helyi járőrének, hogy pár nappal korábban József nevű fiának Márkus azt mondta, hogy „mond meg édesapádnak, ha Hegedűs Kálmán kormánypárti képviselőre mer szavazni kiűzzük a tanyasorról, közben azzal a megfélemlítéssel is megfenyegette, hogy meg lesz verve, ha ki meri tenni a lábát tanyai lakásáról”. Ballagó hozzátette, hogy „csak a csendőr járőr megnyuktatására merte szavazatát a kormánypárti képviselő jelöltre leadni”. Márkus tagadta a megfélemlítést.

Az ítélet

A Szolnoki Királyi Törvényszék 1932. október 27-én meghozott ítélete szerint a Bp. (bűnvádi perrendtartás) 326. §-ának 2. pontja alapján Márkus Sándort felmentették.[6]

Forrás: MNL JNSzML VII.1.a. B.3359/1931.

A választások eredménye

A jászapáti kerületben összesen 5404 érvényes szavazatot adtak le. Hegedüs 3271:2133 arányban diadalmaskodott.[7]

A Jász Hírlap beszámolója szerint mandátuma átvételekor Hegedüs „poetikus szép beszédben köszönte meg a polgárság ragaszkodását s egyben sietett békejobbot nyújtani mindazoknak, kik a választási harcban ellene dolgoztak. Békére és testvéri összefogásra szólította fel régi barátját, ki most ellenjelöltje volt s kit változatlanul nagyrabecsül. […] Amidőn a választási jegyzőkönyvet átveszem, úgy érzem, mintha ezzel felém repülne egy hófehér galamb piros csőrében zöld olajággal.”[8]

A válság azonban tovább dübörgött: a teljes pénzügyi összeomlása elhárítására a kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el, majd bevezette a kötött devizagazdálkodást.

Bethlen sem kerülhette el a bűnbak szerepét: kormánya 1931. augusztus 19-én nyújtotta be lemondását.

Összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros