Az államszocialista időszak második tűzrendészetről szóló rendelete az 1/1963. (VII. 5.) BM rendelet volt, amely országos érvényű tűzrendészeti szabályokat hozott, de a gazdasági szervek (közöttük a termelőszövetkezetek) esetében részletesebben nem intézkedett. Azonban ahogy a téeszek vagyona egyre gyarapodott, fokozottabbá vált a tűzveszély is. Erre válaszul lépett a Szolnok Megyei Tanács, amely megalkotta a termelőszövetkezetek tűzrendészeti feladatairól szóló rendeletét 1965-ben.

Egyes termelőszövetkezetekben a tűzrendészeti szabályokat megtartották, míg néhányban (Tiszafüred és Törökszentmiklós 2-2, Alattyán, Jászdózsa és Tiszabura 1-1 téeszében) egyáltalán nem. Jászkiséren és Jászágón pedig ugyan megszervezték a tűzoltó rajokat, de azok nem működtek.

Megállapítást nyert, hogy „komoly hiányosság van az éjszakai és munkaszüneti napokon végzendő ellenőrzések tekintetében.”

A tűzrendészeti bizottságok többsége jól működött, azonban egyéb más hiányosságok adódtak. A termények betakarításához használt erőgépek egy részében csak késve szereltek fel szikrafogókat. 1965-ben 366 mezőgazdasági épületre szereltek fel villámhárítót, de így is, a mezőgazdasági jellegű épületek közel fele, 1350 nem volt ellátva villámhárítóval. A kiadott tűzrendészeti utasítások egy része „nem elfogadható, mivel azok nem tartalmazzák a szükséges előirásokat.” De nem csak a termelőszövetkezeteknél találtak hibákat. Felrótta a jelentés, hogy a „tanácsi vb. vezetők, illetve a járási és városi mg. osztályok csak a mezőgazdasági termények tűzvédelme idején mutatnak érdeklődést.” Mindezek ellenére, a bevezetett tűzrendészeti feladatokról szóló rendelet hatására javulás mutatkozott.

1964-ben 219 tűzeset 1 444 016 Ft, míg 1965-ben 155 tűzeset 525 339 Ft kárt okozott. A mezőgazdaságban volt a legjelentősebb a tűzesetek csökkenése, azonban a jelentés kissé szemérmesen megjegyezte, hogy „ebben közrejátszott az esős időjárás is.”

A tűzesetek fő oka a gyermekjáték, a sugárzó hő, az elektromos áram és a villámcsapás volt. Utóbbi 1964-ben 19, 1965-ben 11 tüzet okozott.

1966-ban a korábban is használt tűzvédelmi plakátok alkalmazásán változtatva szerettek volna némileg több eredményt elérni. Megállapították, hogy hiába küldtek ki plakátokat, azokat a városok és községek egyáltalán nem ragasztották ki, vagy pedig nem megfelelő helyre. Mindennek egyik oka, hogy „kényelmi okokból általában egymás mellé ragasztották a más-más feliratu plakátokat.” A Megyei Tanács Igazgatási Osztálya felszólította a járási és városi tanácsok igazgatási osztályainak vezetőit, hogy tervszerű elosztást végezzenek, vagyis nagy területen, egymástól távol, valamint külterületen is helyezzék ki a plakátokat, hogy több emberhez eljusson. „Számításba kell továbbá venni, hogy lehetőleg forgalmas helyen történjék az elhelyezés.”

„A tűz esetén azonnal jelezze...” c. megelőző aprónyomtatvány.

Az alábbi falragaszok hívták fel a lakosság figyelmét a tűzvédelemre.

Összeállította: Vincze János Farkas levéltáros

A hónap dokumentuma:

HU-MNL-JNSZML-XXIII.7.e. Tűzrendészeti iratok. IV. Tűzrendészeti hirdetmények 1966.

HU-MNL-JNSZML-XXIII.7.e. Tűzrendészeti iratok. IV. Tűzrendészeti hirdetmények. MTVB Igazgatási Osztály és a BM. Szolnok Megyei Tűzrendészeti Par. együttes jelentése.

HU-MNL-JNSZML-XXIII.7.e. Tűzrendészeti iratok. IV. Tűzrendészeti hirdetmények. 16642-6/1966. Tűzrendészeti plakátok elhelyezése.