Hogyan lett Rákosi Mátyás iskolai olvasmány?

2018. május 9-én 16.30-tól levéltáros kollégánk „Az oktatás demokratikus áthangolása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a második világháború után” címmel már második alkalommal tart oktatástörténeti előadást Tiszaföldváron. Előadásához a következő összegzést adta:

A második világháborút követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a politikai pártok egyöntetű célkitűzése volt, hogy a Horthy-korszak ideológiájával szakítsanak. Ez az ideológiai váltás komoly hatással volt hazánk oktatási rendszerére, amit nem csak szerkezetében de tartalmában is meg akartak reformálni. A kortársak ezt nevezték demokratikus áthangolásnak. Ez az áthangolás 1945-ben még csak a nacionalista, irredenta szellemiségű tananyagok elhagyását jelentette. A Magyar Kommunista Párt politikai befolyásának növekedésével azonban ez fokozatosan átcsapott egy minden pluralizmust nélkülöző oktatáspolitikai koncepcióvá, amely egyre nyíltabban volt vallásellenes és egyre inkább a marxizmus-leninizmust tekintette ideológiai alapvetésének. Az állami ideológiával szemben az egyházi iskolák jelentettek alternatívát, nem véletlen, hogy az átalakulás során a legélesebb ellentét velük szemben alakult ki, az általuk közvetített keresztény-keresztyén világszemlélet ugyanis egyre elfogadhatatlanabbá vált a baloldali pártok számára. Végül a pedagógusok átképzésén, a tankönyvek egységesítésén és az egyházi iskolák államosításán keresztül a hazai oktatás eljutott arra a pontra, hogy az általános iskolai olvasókönyvekben Rákosi Mátyástól jelentek meg szemelvények. Előadásomban Jász-Nagykun-Szolnok megyei példákon keresztül arra a kérdésre koncentrálok, hogy ezen folyamat állomásai hogyan érintették az állami iskolákat, hogyan és mit oktathattak az egyházi iskolák 1948-ig, hogyan érvényesíthették vallásos szellemű nevelési koncepciójukat s ezzel szemben hogyan jelentek meg a baloldali pártok oktatáspolitikai elképzelései.