„Hivatása gyakorlása közben elhalálozott.”
Tálas Istvánt 1926. január 15-én 18 órakor, „a midőn még hivatalában íróasztalánál dolgozott”, egy ismeretlen tettes két lövéssel halálosan megsebesítette. A vadászfegyverrel elkövetett merényletet ugyan nem szokták a XX. századi politikai gyilkosságaival (pl. Ferenc Ferdinánd, Gandhi, John F. Kennedy, Olof Palme) együtt emlegetni (sőt, sehogy sem emlegetik), ám néhány szót és dokumentumot megér az ügy.
Tálas István 1889. szeptember 24-én született Tiszainokán (http://www.tiszainoka.hu/), református vallású, földműves családban. Édesapja Sándor, édesanyja Nagy Lídia.
1909-ben tett érettségi vizsgát a nagyrőcei (http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/11.html) felső kereskedelmi iskolában. Jegyzői oklevelét Budapesten szerezte meg 1911. június 30-án. Ezt követően kezdte meg közigazgatási szolgálatát szűkebb pátriájában, a Tiszazugban. 1914. július 23-ig Tiszakürtön és Tiszasason segédjegyzőként, 1919. augusztus 9-ig Tiszasason, Mesterszálláson, Vezsenyen és Tiszakürtön helyettesített jegyzőként működött, 1919. augusztus 9-én pedig főjegyzőnek választották Tiszakürtön.
1920-ban azonban számos váddal illették, majd fegyelmi eljárást indítottak Tálas ellen:
· a hadiszolgálatra bevonult vagy bevonulás előtt állóktól a felmentési kérvényekért szolgáltatásokat kért, fogadott el
· Józsa Andrásnét „tettleg bántalmazta”, „bosszúja kitöltésére hivatalos hatalmával visszaélve, hivatalos helyiségét használta fel”.
· 1919 folyamán közszükségleti cikkek vételével, eladásával foglalkozott, közhivatali állásával össze nem férő üzleteket kötött
· a megszálló oláh csapatok tisztjeivel mulatozott, barátkozott
1923-ban hivatalvesztésre ítélték.
Működési bizonyítványából egyébként egy lelkiismeretes, pontos hivatalnok képe rajzolódik ki, aki „teendőiben nagy szaktudást és úgy egyéni, mint hivatali érintkezésben kifogástalan magatartást tanúsított”.
Néhány héten belül Törökszentmiklós helyettesített, majd választott adóügyi jegyzője, 1924. március 31-én Tiszasüly helyettesített, szeptember 12-től választott főjegyzője lett. 1924. december 13-án mondott le törökszentmiklósi állásáról.
Az 1926 elején elkövetett gyilkosság következtében özvegyen maradt felesége, Eckert Katalin Friderika (Korpona, 1892. november 22.), akivel 1912. október 9-én házasodott meg Tiszasason, árván maradt két gyermeke: Katalin Friderika (1916-1988) és Friderika Lídia (1922-).
Források:
MNL JNSZML IV. 407. 868/1921. és 5441/1926.
MNL JNSZML IV. 405. 362/1926.
MNL JNSZML Népszava, 1918. október 2.
MNL JNSZML XXXIII. 1. Tiszainoka, református születési anyakönyv, 22/1889.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1926. január 17.
OSZK Gyászjelentések
Április hónap dokumentumát összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros
Új hozzászólás