Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap
MNL Heves Vármegyei Levéltár Virtuális kiállításai

Pusztai iskolák nyomában

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Következő
1 / 34

Parádóhutai Általános Iskola (1851-1995)

A klasszikus értelemben vett pusztai iskolák közül a legrégebbi alapítású és leghosszabb életű a Parádóhutai Általános Iskola volt. Az iskolát 1851-ben alapították, ahol a tanítást 1851. május 1-én kezdték meg egy felszereletlen, szűk, sötét kamrában. Az egy tanteremből álló iskolában az 1958/59 és 1959/60 közötti tanévekben még 3 pedagógus végezte a gyermekek oktatását. A tanulók létszáma ebben az időben 50, illetve 45 fő volt. A tanulói létszám tekintetében az 1960/61-es tanévben drasztikus csökkenés történt, így az iskola 1960. szeptember 1-től a Parádi Általános Iskola tagiskolájává vált.  Ebben a tanévben már csak 17 tanulója volt az intézménynek, akiknek oktatására már csak 1 pedagógust alkalmaztak. Az 1965/66-os tanévben az iskola diákjainak létszáma 19 fő volt. Az iskola hosszú évtizedekig működött alacsony létszámmal. A gyermekek létszámának további csökkenése miatt az iskola 1995 szeptemberében bezárt, mivel az 1995/96-os tanévben csupán 4 tanulója lett volna az intézménynek. Az iskola épületéről fotó nem készült.

A Pétervásárai járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Kőkútpusztai Általános Iskola (1853-1973)

A Sirokhoz tartozó Kőkútpuszta iskolája Heves megye második legrégibb pusztai iskolája volt, melyet Török József helybeli kasznár alapított a cselédség gyermekeinek oktatására. A tanodában az oktatás 1853. február 1-én vette kezdetét. Az iskola épületét 1957-ben építették újjá, amelyben egyetlen tanterem volt. A tanulók létszáma az 1958/59-es tanévben 29 fő volt, akiket az 1960/61-es tanévig 2 pedagógus oktatott. A tanulók létszáma az 1961/62-es tanévre már 19-re apadt, így 1961. szeptember 1-től a tantermek és a pedagógusok számát is csökkentették. Az iskola ettől a tanévtől a Siroki Általános Iskola tagiskolájaként létezett tovább. A tanulók létszámának további csökkenése és az iskola felszerelésének elavultsága miatt az iskolát 1973. augusztus 31-gyel megszüntették a gyermekek Sirokban folytatták tanulmányaikat.

A Kőkútpusztai Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Dinnyéshátpusztai Általános Iskola (1877-1963)

A Tiszanánához tartozó Dinnyéshátpusztán az iskolát az 1877/78-as tanévben alapította Schlauch Lőrinc szatmári püspök. Az 1958/59-es tanévben az iskola egyetlen tanteremből állt, ahol 32 gyermek tanult, egy pedagógus vezetése alatt. Az iskola tanulóinak létszáma az 1962/63-as tanévre 16 főre csökkent. Az iskolát a tanulók létszámának csökkenése miatt 86 évi működés után, 1963. augusztus 31-gyel megszüntették. Az iskola épületéről fotó nem készült.

A Hevesi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Pusztahídvégi Általános Iskola (1877-1970)

A Sarud külterületi lakott helyének számító Pusztahídvégen az iskolát az 1877/78-as tanévben alapította Schlauch Lőrinc szatmári püspök. Az 1958/59-es tanévben az iskola egy tanteremből állt, ahol 41 gyermeket oktatott az egyetlen pedagógus. A tanulók létszáma itt is folyamatosan csökkent, az 1965/66-os tanévben már csak 14 tanulója volt. A további létszámcsökkenés miatt az iskolát 1970. augusztus 31-gyel megszüntették, a pusztahídvégi tanköteles gyermekek oktatásáról a Sarudi Általános Iskola gondoskodott.

A Pusztahídvégi Általános Iskola
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Mátrafüredi Általános Iskola (1885-1890, 1909-2007)

Mátrafüreden (korábbi nevén Benepusztán) az iskolát 1909-ben alapította a vallás- és közoktatásügyi miniszter, állami elemi népiskolai minőségben. A pusztán ezt megelőzően is létezett iskola egy rövid ideig, melyet 1885-ben alapítottak községi jelleggel, de 1890-ben takarékossági okokból megszüntették. Az intézménynek az 1958/59-es és az 1960/61-es tanév között 2 osztályterme volt, melyben 6 pedagógus foglalkozott a gyermekek oktatásával. A tanulói létszám az 1958/59-es tanévben 113 fő volt, majd 1960/61-re ez a szám 128 főre emelkedett. A diáklétszám növekedése miatt az 1961/62-es tanévtől kezdve 3 tanteremmel és 7 pedagógussal működött az intézmény. A legmagasabb tanulói létszámot az 1964/65-ös tanévben érte el, ekkor 166 gyermek tanult itt, az 1965/66-os tanévre ez már 160 főre esett vissza. Az iskola 2007. június 30-án megszűnt, jogutódja a gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola lett.

A Mátrafüredi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Sashalompusztai Általános Iskola (1888-1968)

A Hatvanhoz tartozó Sashalompusztán az iskolát 1887-ben állította fel a helyi földesúr, Csányi Ágoston. Az újonnan létrehozott intézményben a tanítás az 1888/89-es tanévben vette kezdetét. Az iskolát 1913-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter 7103/1913. számú rendeletével állami elemi népiskolává szervezték át. A sashalompusztai iskola szintén a nagyobb pusztai iskolák közé tartozott, az 1958/59 és 1964/65 közötti tanévekben két tanterem és két pedagógus fogadta a tanköteles gyermekeket. Az iskola tanulóinak létszáma az 1958/59-es tanévben 50 fő volt, 1964/65-ös tanévben pedig már csak 29 fő. A tanév végén a tantermek és a pedagógusok számát csökkentették, így az 1965/66-os tanévtől kezdve csak egy tanteremben folyt az oktatás egy pedagógus vezetésével. A tanulói létszám az 1967/68-as tanévre mintegy 4 főre csökkent, így 1968. augusztus 31-gyel az iskolát megszüntették. A beiskolázási körzetébe tartozó tanulókat a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolába íratták be. Az iskola épületéről fotó nem készült.

Hatvan és a Hatvani járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Sárgapusztai Általános Iskola (1889-1963)

A Heveshez tartozó Sárgapusztán az iskolát Bischitz Dávid állította fel az 1889/90-es tanévben, majd 1925-ben a vallás és közoktatásügyi miniszter 71.423/1925. számú rendeletével római katolikus iskolaként újjászervezték. Az iskola 1959/60-as tanévig 2 tanteremből állt, ahol a gyermekek oktatását 2 pedagógus végezte. A tanulók létszáma az 1958/59-es tanévben még 44, 1959/60-as tanévben pedig már csak 26 fő volt. A gyermeklétszám nagymértékű csökkenése miatt az 1960/61-es tanévben az egyik tantermet szertárnak rendezték be, a megmaradt másik tanteremben pedig 19 gyermek tanult. Az iskolában ekkor már csak 1 oktató dolgozott. Az 1962/63-as tanévben a tanulók száma már csak 16 volt, így az iskolát 1963. augusztus 31-én megszüntették. Az iskoláról fotó nem készült.

A Hevesi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Nagygombospusztai Általános Iskola (1890-1979)

A Hatvan külterületi lakott helyének számító Nagygombospusztán az iskolát Deutsch József állította fel 1890-ben. Az 1958/59-es tanévben az iskola 2 tanteremből állt, ahol 2 pedagógus végezte a gyermekek oktatását. A tanulók létszáma az 1958/59-es tanévben 61, az 1965/66-os tanévben pedig 40 fő volt. A tanulói létszám folyamatos csökkenésének eredményeként az 1978/79-es tanév végén már 36 diákja volt az iskolának, így azt 1979. augusztus 31-gyel megszüntették. Az iskola a megszüntetése előtt a Hatvani I. sz. Általános Iskola tagiskolája volt.

A Nagygombospusztai Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Pusztaszikszói Általános Iskola (1894-1963)

A Füzesabonyhoz tartozó Pusztaszikszón az iskolát 1894-ben alapították, akkor római katolikus elemi népiskolaként működött. Az egy tanteremből álló iskolában 1958/59-es tanévben még 20 gyermek tanult, de az 1962/63-as tanévre számuk 9-re csökkent. Az iskolában egyetlen pedagógus végezte a gyermekek oktatását. Az alacsony tanulói létszám miatt a Füzesabonyi I. sz. Általános Iskola igazgatója célszerűnek tartotta az iskola megszüntetését. Ennek megfelelően 1963. augusztus 31-gyel a Füzesabonyi Járási Tanács VB. Művelődési Osztálya az iskolát megszüntette. A gyermekek a Füzesabonyi I. sz. Általános Iskolában folytathatták tanulmányaikat.

A Pusztaszikszói Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Csárdatanyai Általános Iskola (1902-1974)

A közigazgatásilag Boconádhoz tartozó Csárdatanyán az iskolát 1902-ben alapították. Az intézmény az 1958/59 és 1960/61 közötti tanévekben egy tanteremből állt, ahol a tanulókkal 2 pedagógus foglalkozott. 1960-ban egy két tanteremből álló új iskolát építettek, így tehát az 1961/62-es tanévtől már 3 tanteremben részesültek oktatásban a tanulók. A tantermekkel párhuzamosan az oktatók számát is gyarapították, az 1961/62-es tanévben 4, az 1962/63-as tanévtől pedig 5 pedagógusa volt az iskolának. A tanulók létszáma a többi pusztai iskolától eltérően kezdetben emelkedést mutatott, az 1958/59-es tanévben 77 fő volt, majd a bővítésnek köszönhetően az 1962/63-as tanévben elérte a 100 főt. Az 1970-es évek elején a tanulói létszám itt is csökkenni kezdett. Az 1973/74-es tanévben már csak 54 gyermek tanult az iskolában, ezért 1974. augusztus 31-gyel megszüntették. A gyermekek oktatásáról az újonnan épült Hevesi Körzeti Általános Iskola gondoskodott. Az iskola épületéről fotó nem készült.

A Hevesi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Mátraszentistváni Általános Iskola (1903-1974)

Az 1944-ig Hasznoshoz, majd 1944-től Mátraszentimréhez tartozó Mátraszentistván (korábban Felsőhuta) iskoláját 1903-ban, a 4539/1903. számú rendeletével alapította a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint az 1894-ben létesített Hasznos-Felsőhutai Állami Elemi Népiskola második tantermét. Az egy tanteremből álló iskolában az 1958/59-es tanévben 21 gyermek, az 1965/66-os tanévben pedig 22 gyermek tanult 1 pedagógus vezetésével. A tanulói létszám nagymértékű csökkenése ezt az iskolát sem kerülte el, az 1973/74-es tanév végén a tanulóinak száma mintegy 11 fő volt. Az alacsony létszám miatt az iskola 1974. augusztus 31-gyel megszűnt, a mátraszentimrei iskolához körzetesítették. Az iskola épületéről fotót nem készítettek.

Gyöngyös és a Gyöngyösi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Akolhátpusztai Általános Iskola (1908-1974)

A Pélyhez tartozó Akolhátpusztán az 1908/09-es tanévben kezdte meg működését az iskola. A két tanteremből álló iskolában az 1958/59-es és az 1959/60-as tanévben 44 gyermeket, az 1965/66-os tanévben pedig 40 gyermeket tanított két pedagógus. A tanulók létszámának csökkenése miatt az 1973/74-es tanévben már csak 12 tanulója volt az iskolának, ezért 1974. augusztus 31-gyel megszüntették. A gyermekek oktatásáról a Hevesi Körzeti Általános Iskola gondoskodott.

Az Akolhátpusztai Általános Iskola 
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Kétútközi Általános Iskola (1913-1968)

A közigazgatásilag Poroszlóhoz tartozó Kétútköz iskoláját 1913-ban alapította a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 83.283/1913. sz. rendeletével. Az iskola gondnoka Graefl Andor nagybirtokos volt. Az 1958/59-es tanévben az iskola egy tanteremből állt, ahol egy pedagógus vezetése alatt 25 gyermek tanult. A tanulói létszám az 1960/61-es tanévtől kezdve itt is csökkenni kezdett, így az iskola 1961. szeptember 1-től a Füzesabonyi II. számú Általános Iskola tagiskolája lett. A növendékek létszáma az 1968/69-es tanévre mintegy 5 főre csökkent, ezért az iskolát 1968. augusztus 31-gyel megszüntették. A tanulók oktatásáról a Poroszlói Általános Iskola gondoskodott.

A Kétútközi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Szúcs-Bányatelepi Általános Iskola (1914-1990)

A Szúcshoz tartozó kőszénbánya-telepen 1914. szeptember 1-gyel alapították az iskolát a vallás- és közoktatásügyi miniszter 181.156/1913. számú rendelete értelmében. Az új iskola gondnoka az Egercsehi Kőszénbánya Rt. volt. Az egyetlen tanteremből álló iskolában az 1958/59-es tanévben 22, az 1965/66-os tanévben pedig már 37 gyermek tanítását végezte az egyetlen pedagógus. Az iskola tanulói létszáma az 1989/90-es tanévben még 11 fő volt, majd miután 1990 őszére ez mindössze 7 főre csökkent, az Egercsehi Községi Tanács VB a 31/1990. sz. határozatával megszüntette. Az iskola épületéről fotó nem készült.

Eger és az Egri járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Egercsehi-Bányatelepi Általános Iskola (1914-)

Az Egercsehihez tartozó kőszénbánya-telepen 1914. szeptember 1-gyel nyitotta meg kapuit az iskola a vallás- és közoktatásügyi miniszter 180.105/1913. számú rendeletének köszönhetően. Az új iskola védnöke az Egercsehi Kőszénbánya Rt. volt. Az iskola érdekessége, hogy a külterületi iskolák közül az egyetlen, amely 1958 és 1965 között már körzeti iskola volt, hozzá tartozott az Egercsehi ófalusi részén lévő általános iskola, a Szúcsi és a Szúcs-Bányatelepi Általános Iskola, illetve 1961-től a Bekölcei Általános Iskola is. Az iskola diákjainak létszáma az 1958/59-es tanévben 256 fő, az 1965/66-os tanévben pedig már 469 fő lett. A tanulók létszámának növekedése miatt szükséges volt a nevelőtestület, illetve a tantermek bővítése. Az iskolában az 1958/59-es tanévben 10, az 1965/66-os tanévben pedig már 18 pedagógus végezte a gyermekek oktatását. Ezzel párhuzamosan a tantermek száma is növekedett, az 1958/59-es tanévben még csupán 4, az 1961/62-es tanévben pedig további 4 tanteremmel bővült az iskola.

Az Egercsehi-Bányatelepi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Szederkénypusztai Általános Iskola (1917-1980)

Az Istenmezejéhez tartozó Szederkénypusztán 1917-ben alapították az iskolát a vallás- és közoktatásügyi miniszter 164.221/1917. számú rendelete értelmében. Az iskola egy tanteremből állt, amelyben az 1958/59-1960/61. tanév között 2 pedagógus végezte a gyermekek oktatását. A tanulói létszám az 1958/59-es tanévben még 40 fő volt, ami az 1961/62-es tanévben mintegy 27 főre csökkent. A nagymértékű csökkenés miatt a tanítók számát is csökkentették, az iskola pedig az Istenmezejei Általános Iskola tagiskolájává vált. A tanulók létszámának további folyamatos csökkenése miatt az 1980/81-es tanévben csupán 7 tanulója lett volna az iskolának, így 1980. augusztus 31-gyel megszüntették. A gyermekek oktatásáról az Istenmezejei Általános Iskola gondoskodott tovább.

A Szederkénypusztai Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Hatrongyospusztai Általános Iskola (1918-1964)

A Pélyhez tartozó Hatrongyospusztán az iskolát a 144.289/918. számú rendeletével állította fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1918 őszén. Az új állami elemi népiskola gondnoka Fülöp szász-coburg-gothai herceg volt. Az iskolában a tanítás csak 1919-ben vehette kezdetét. Az 1958/59-es tanévben az egy tanteremből álló iskolába 22 tanuló, az 1962/63-as tanévben pedig 17 tanuló járt, akiket egy pedagógus oktatott. Az iskola a gyermeklétszám csökkenése miatt 1964. augusztus 31-gyel megszűnt, a gyermekek oktatásáról a Pélyi Általános Iskola gondoskodott. Az iskoláról fotót nem készítettek.

A Hevesi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Nagyteleki Általános Iskola (1920-1966)

A Hatvanhoz tartozó Nagytelekpusztán 1920-ban létesítette az iskolát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 94.143/1920. számú rendeletével, melyben a tanítás 1921-ben vehette kezdetét. Az iskola védnöke a nagyteleki uradalom, vagyis báró Hatvany Sándor és József örökösei.  Az egy tanteremből álló iskolában az 1958/59-es tanévben 29, 1965/66-os tanévben pedig 25 gyermek tanult, egy oktató vezetése alatt. Az alacsony tanulói létszám és a szülők kérése miatt a 109-2/1966.XVI.VB. határozattal a nagyteleki tagiskolát 1966. augusztus 31-gyel megszüntették. Az iskola tanulói a Hatvani IV. számú Általános Iskolában folytathatták tanulmányaikat és a megszűnt iskola felszereléseit is ide szállították át.

A Nagyteleki Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Hercegtagi Általános Iskola (1925-1964)

A Heves külterületi lakott helyének számító Hercegtagban 1925-ben létesítették az iskolát, római katolikus felekezeti iskolaként. Az iskolában az 1958/59-es tanév folyamán még két tanterem állt rendelkezésre a gyermekek oktatásához. Az intézményben ekkor 39 gyermeket tanított az ott dolgozó két pedagógus. Bár a hercegtagi iskola a pusztai iskolák közül a nagyobbak közé tartozott, ennek ellenére már 1958-ban javasolták a megszüntetését és az épület lebontását. A tervbe vett drasztikus intézkedés ekkor még nem történt meg, az 1959/60-as tanévben csupán a tantermek és a pedagógusok számát csökkentették. A tanulók létszáma azonban folyamatosan csökkent, az 1959/60-as tanévben 28, az 1963/64-es tanévben pedig már csak 17 tanulója volt az iskolának. A létszámcsökkenés miatt az iskolát 1964. augusztus 31-gyel megszüntették.

A Hercegtagi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Vörösmajori Általános Iskola (1925-1964)

A Selyphez tartozó Vörösmajorban élő tanköteles gyermekek oktatására 1925-ben létesítettek iskolát. Az 1950-es évek végén még mindig egy 1 tanteremből álló iskola állt a diákok rendelkezésre, egy pedagógussal. Az iskola tanulóinak létszáma az 1958/59-es tanévben 24, az 1963/64-es tanévben pedig 27 fő volt. A tanulói létszám csökkenése miatt az iskola 1964. augusztus 31-gyel megszűnt, a tanulók a Selypi Általános Iskolában folytatták tanulmányaikat. Az iskola épületéről fotó nem készült.

Hatvan és a Hatvani járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Pusztacsászi Általános Iskola (1925-1968)

A Heves külterületi lakott helyének számító Pusztacsászon 1925-ben alapították az iskolát, római katolikus felekezeti iskolaként. Az egyetlen tanteremből álló iskolában az 1958/59-1960/61-es tanévben 41 gyermek tanult, egy pedagógus vezetésével. Az 1961/62-es tanévtől nagymértékű csökkenés következett be a tanulók létszámában, ebben a tanévben 28 diákja volt az iskolának. Az ezt követő években a diákok létszáma 28-33 között váltakozott, majd az iskolát 1968-ban megszüntették. A gyermekek további oktatásáról a Hevesi V. számú Általános Iskola gondoskodott.

A Pusztacsászi Általános Iskola épületének utcai homlokzata
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Pusztafogacsi Általános Iskola (1928-1965)

A közigazgatásilag Tarnamérához tartozó Pusztafogacson az iskolát 1928-ban alapították. Az iskola a nagyobb pusztai iskolák közé tartozott, melyben az 1958/59-1963/64-es tanévben 2 tanterem és 2 pedagógus állt rendelkezésre. A tanulók létszáma 1958/59-es tanévben 42, az 1963/64-es tanévben pedig már csak 24 fő volt. A diákok létszámcsökkenése miatt az 1964/65-ös tanévben csökkentették a tantermek és a pedagógusok számát is, mivel a 11 gyermek már egy tanteremben is elfért. A tanulói létszám további csökkenése miatt az 1965/66-os tanévre már csak 5-6 tanulója maradt volna az iskolának, ezért 1965. augusztus 31-gyel megszüntették.

A Pusztafogacsi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Jakabdombi Általános Iskola (1929-1961)

A Verpeléthez tartozó Jakabdombon az iskola 1929-ben alakult római katolikus elemi népiskolaként. Az iskola egy tanteremből állt, ahol az 1958/59-es és az 1959/60-as tanévben 11 gyermek tanult, egy pedagógus vezetése alatt. A tanulók száma az 1960/61-es tanévre mindössze 6 főre csökkent, így 1961. augusztus 31-gyel az iskolát megszüntették. Az iskola épületéről fotó nem készült.

Eger és az Egri járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Lőrinci III. számú (Selypi) Általános Iskola (1929-)

A Lőrincihez tartozó Selypen 1929-ben alapították az iskolát, amelyben az 1959/60-as tanévig 10, az 1960/61-1961/62-es tanévben 11, majd az 1962/63-as tanévben már 12 tanterem állt a diákok rendelkezésére. Az iskola tanulói létszáma az 1958/59-es tanévben 366 fő volt, ami az 1963/64-es tanévre fokozatosan 415-re emelkedett. A diákokkal az 1950-es évek végén 13 pedagógus foglalkozott, majd a tanulói létszám jelentős mértékű növekedése miatt szükségessé vált a nevelők számának bővítése. Az 1963/64-es tanévben már 19 pedagógus végezte a gyermekek oktatását. Az 1964/65-ös tanévtől lassú csökkenés következett be a tanulók létszámában, ekkor 408 fő, majd az 1965/66-os tanévben 404 fő járt az iskolába. Ezzel párhuzamosan csökkentették a tantermek számát is, az 1964/65-ös tanévben 7, az 1965/66-os tanévben pedig 8 tanterem állt rendelkezésre. A tanulói létszám és a tantermek számának csökkenése ellenére a pedagógusok száma tovább gyarapodott, az 1964/65-ös és az 1965/66-os tanévben egyaránt 20 nevelő végezte a gyermekek oktatását. Az iskola önállósága 1995-ben szűnt meg, napjainkban a Lőrinci Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola telephelyeként működik.

A Selypi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Petőfibányai Általános Iskola (1944-2012)

A Lőrinci külterületi lakott helyének számító Petőfibányán (1950 előtt Pernyepuszta) 1944-ben alapították az iskolát, amelyben az 1958/59-es tanévben 607, majd az 1962/63-as tanévben 782 gyermek tanult. A tanulók oktatását 1958/59-ben 22, 1959/60-1961/62 között 26, majd 1962/63-ban és 1963/64-ben 28 pedagógus végezte. A diákok rendelkezésére álló tantermek száma 1958/59-ben 16 volt, majd a tanulói létszám fokozatos emelkedése ellenére 1959/60 és 1963/64 között 14-re csökkent. A tanulói létszám az 1963/64-es tanévtől csökkenni kezdett, így az 1965/66-os tanévben 654 diákja volt. Ezzel párhuzamosan csökkent a nevelők száma is, az 1965/66-os tanévben 25 pedagógusa volt az iskolának, akik 13 osztályteremben oktatták a tanulókat. Az iskola 2012. augusztus 31-gyel jogutód nélkül megszűnt.

A Petőfibányai Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Lőrinci I. számú (Erőműtelepi) Általános Iskola (1945-1995)

A Lőrincihez tartozó erőműtelep iskoláját 1945 tavaszán alapította a Mátravidéki Erőmű, majd az intézmény 1946 januárjától a Budapest székesfőváros polgármesterének 86.031/1946. sz. határozata értelmében Budapest VI. kerület Váci út 21. sz. községi népiskola kihelyezett osztályaként működött. Az iskola az 1958/59-es tanévben 7 tanteremmel bírt, amelyben 8 pedagógus foglalkozott a 178 gyermek tanításával. A Mátravidéki Erőmű Vállalat 1959-ben egy új, 6 tantermes iskolát építtetett, így ettől kezdve már 8 tanteremben tanulhattak a diákok. A tanulók létszáma az 1959/60-as tanévben már meghaladta a 200-at, majd az 1965/66-os tanévre ez 247-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan a tantestület létszáma is gyarapodott, az 1959/60-as és az 1965/66-os tanév között 10-13 fő között váltakozott. Az iskola 1995-ben szűnt meg, épületében a Március 15. Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kapott helyet.

A Lőrinci-Erőműtelepi Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Gergelytelepi Általános Iskola (1950-1963)

A Heveshez tartozó Gergelytelepen az 1950-ben alapított, egy tanteremből álló iskolában az 1958/59-1962/63-as tanévben 24 gyermek tanult. Az intézményben 1961-ig a gyermekek tanítását 2 pedagógus végezte, majd 1961. szeptember 1-től már csak egy oktató dolgozott az iskolában. Az intézményt 1963. augusztus 31-gyel a szülők kérésére megszüntették. Az iskoláról fotót nem készítettek.

A Hevesi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Mátraházai Általános Iskola (1950-1994)

Az 1950-ben alapított iskola az 1960/61-es tanévig 2 tanteremmel bírt, amelyben 2 tanító végezte a diákok oktatását. A tanulók létszáma az 1958/59-es tanévben 29 fő, majd az 1960/61-es tanévben 43 főre emelkedett. A tanulói létszám emelkedésének ellenére az iskola 1961-től a Gyöngyösi II. számú Általános Iskola tagiskolája lett. Ezzel párhuzamosan a rendelkezésre álló tantermek és nevelők száma 1-re zsugorodott. A tagiskolává vált intézményben az 1961/62-es tanévben 29 diák, majd az ezt követő tanévekben ez a szám 25-31 fő között ingadozott. Az 1965/66-os tanévre tanulók száma mindössze 17 fő volt. Az 1993/94-es tanévre már csupán 7 tanulója volt az iskolának, ezért 1994. augusztus 31-gyel Gyöngyös Város Önkormányzata megszüntette azt. Az iskoláról fotót nem készítettek.

Gyöngyös és a Gyöngyösi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Ötödrészi Általános Iskola (1950-1974)

A Heves külterületi lakott helyének számító Ötödrészen 1950-ben létesítették az iskolát, amelyben 2 tanterem és 2 pedagógus állt a gyermekek rendelkezésére. Az intézmény tanulóinak létszáma az 1958/59-es tanévben 58, az 1965/66-os tanévben pedig már csak 40 fő volt. Az iskola a Hevesi I. sz. Általános Iskola tagiskolája volt, majd 1974. augusztus 31-gyel megszűnt. Diákjai a Hevesi Körzeti Általános Iskolában folytathatták tanulmányaikat. Az iskoláról fotót nem készítettek.

A Hevesi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Kékestetői Általános Iskola (1953-1988)

A Gyöngyös külterületi lakott helyének számító Kékestetőn 1953-ban alapították az iskolát. Az iskola az 1960/61-es tanévig egyetlen tanteremmel rendelkezett, ahol 2 pedagógus foglalkozott a 21-25 tanuló oktatásával. 1960-ban az Egészségügyi Minisztérium további 1 tanteremmel bővítette az iskolát, így az 1960/62-es tanévtől kezdve a 2 tantermes iskolában már 3 pedagógus végezte a gyermekek nevelését. A tanulói létszám is emelkedett, az 1961/62-es és az 1962/63-as tanévben 33, az 1964/65-ös tanévben 36 diákja volt az intézménynek. Az 1965/66-os tanévre csökkenés következett be, a tanulói létszám 27 főre esett vissza. 1987-re az Állami Gyógyintézetben zajló felújítási munkálatok miatt az iskola tanulóinak létszáma 7 főre csökkent, így az iskola az 1987/88-as tanévben már csak a Heves Megyei Tanács VB Művelődési Osztályának külön engedélyével működhetett. Az 1988/89-es tanévre mindössze 6 tanulója maradt az iskolának, ezért Gyöngyös Város Tanácsa VB az 1988. szeptember 15-i ülésén határozatot hozott az iskola szüneteltetéséről addig, amíg a tanulói létszám ismét meghaladja a 10 főt. Az itt tanuló gyermekek Mátraházán, Mátrafüreden, valamint Gyöngyösön tanulhattak tovább.

A Kékestetői Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Brezovatanyai Általános Iskola (1953-1962)

A Visonta külterületi lakott helyének számító Brezovatanyán 1953-ban alapították az iskolát, hogy ezáltal biztosított legyen az állami gazdaságban dolgozó szülők gyermekeinek iskoláztatása. Az egy tanteremből álló iskolában egyetlen pedagógus végezte a gyermekek oktatását. A tanulók létszáma az 1958/59-es tanévben 14 fő volt, ami az 1961/62-es tanévre 9-re csökkent. A létszámcsökkenés miatt 9 évi működés után, 1962. augusztus 31-én megszűnt. Az iskoláról fotó nem készült.

Gyöngyös és a Gyöngyösi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Galyatetői Általános Iskola (1954-1988)

A Mátraszentimréhez tartozó Galyatetőn az iskolát 1954-ben alapították. Az egy tanteremből álló iskolában az 1962/63-as tanévig 1, majd ezt követően 2 pedagógus foglalkozott a gyermekek nevelésével. A tanulói létszám az 1958/59-es tanévben 22 fő volt, a legmagasabb létszámot az 1962/63-as tanévben érte el. Ekkor 27 növendéke volt az intézménynek. Az ezt követő időszakban itt is érzékelhető volt a létszámcsökkenés, az 1965/66-os tanévben már csupán 14 gyermek tanult itt. Az iskola 1988-ban szűnt meg.

A Galyatetői Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

 Tepélypusztai Általános Iskola (1956-1962)

A Besenyőtelekhez tartozó Tepélypusztán 1956-ban szintén az állami gazdaságban dolgozó szülők gyermekeinek oktatása céljából alapítottak egy iskolát, oly módon, hogy a mindössze 11 tanulóval rendelkező Sarud-Jánositanyai Általános Iskolát egyidejűleg megszüntették. A tepélypusztai iskola egy tanteremből állt, amelyben 1958/59-es tanévben még 22 gyermeket tanított az ott dolgozó egyetlen pedagógus. A tanulók létszámának rohamos csökkenése miatt az 1961/62-es tanévre a gyermekek száma 8 főre apadt, így 1961. szeptember 1-től a Besenyőtelki Általános Iskola tagiskolájaként működött, majd 1962. augusztus 31-én megszűnt. Az iskola épületéről fotó nem készült.

A Füzesabonyi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

Gyöngyösoroszi-Ércbányatelepi Általános Iskola (1959-1981)

A Gyöngyösoroszi községhez tartozó ércbányatelepen 1959. szeptember 1-gyel szervezték az általános iskolát, melyben az 1963/64-es tanévig 1 tanterem és 1 tanító állt a tanulók rendelkezésére. A növendékek létszáma az alapításkor mindössze 12 fő volt, majd az 1963/64-es tanévre 34 főre emelkedett. A tanulói létszám további emelkedése – 44 tanuló – miatt az 1964/65-ös tanévtől már 2 tanteremben, 2 pedagógus vezetésével folyt a tanítás. Az iskolának az 1980/81-es tanévben már csupán 13 tanulója volt. A további létszámcsökkenés miatt az intézmény 1981-ben megszűnt. Az iskola épületéről fotó nem készült.

Gyöngyös és a Gyöngyösi járás iskoláiról készült album fedlapja
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.