Punkok, szkinhedek, rockerek, sátánisták Heves megyében a ’80-as évek végén

A 2. világháború után jellemzően ezek a mozgalmak a nyugati társadalmi folyamatokra reflektáltak, onnan indultak ki, de előbb-utóbb megjelentek a szocialista országok sajátos körülményei között is. A pop- és a rockzene, az ahhoz tartozó életérzés a 80-as években már Magyarországon is a mainstream része volt. Azonban az állampárt kulturális vezetőinek, ideológusainak komoly kihívást jelentettek az új, radikális zenei irányzatok „begyűrűzése”, mint pl. a punk és a haevy metal. A szubkultúrák közül talán a punk rendelkezett a legnagyobb politikai töltettel: lételeme volt a lázadás, a nonkonformizmus, a fennálló társadalmi viszonyok elutasítása. A fogyasztói társadalom, a divat elutasítása révén a kispénzű fiatalok felé is hamar utat talált magának. A valódi punk első emblematikus zenekara a CPG volt Magyarországon, amelynek több tagját politikai okok miatt 1983-ban elítélték, s bebörtönözték. Nem volt szó tudatos politizálásról, de ösztönös anarchizmus, polgárpukkasztás, s így a rendszerkritikus magatartás mindenképp jellemezte a mozgalmat. Erdős Péter, a korabeli könnyűzene irányítója 1983-ban egy nagy feltűnést keltő cikkben reflektált az újhullám jelenségére, már a címe is sokat elárult: „Felszólalás a szennyhullám ügyében”. Leghatásosabb érve az egész mozgalom lefasisztázása volt. Ez a punkra közel sem volt jellemző, ám a skinhead irányzat Magyarországra kétségtelenül már a rasszista, újfasiszta szinonimájaként került be. A hatósági intézkedések ellenére az újhullámos mozgalmak életben maradtak, s az 1980-as évtized második felében, a diktatórikus rendszer olvadásának időszakában egyre jobban terjedtek. A hatósági, rendészeti nyomon követések, ellenőrzések, adott esetben a szankcionálások természetesen nem maradtak el.

1988 júliusában a BM ORFK Bűnügyi, Közbiztonsági és Közlekedési Csoportfőnökének 4/1988. sz. Együttes Intézkedése alapján a Heves megyei rendőri vezetés felmérést készített a megye „új típusú ifjúkori csoportosulásairól”: területi elhelyezkedésükről, létszámukról, csoportjellemzőikről, s külső megjelenési jegyeikről. A megyében punkok, skinheadek, rockerek és sátánisták kerültek a hatóságok látőkörébe. A rendőrség 1985 óta követte a csoportokat, s azok megismerésére operatív, illetve nyílt ellenőrzéseket vetett be. Meglátásuk szerint az állam- és közbiztonságra a skinheadek és a sátánisták jelentették a legnagyobb veszélyt. A megyei kapitányság III/III-as, vagyis az állambiztonsági osztály munkatársai a neofasiszta nézeteket valló társaságok aktív tagjaival (26 fő) figyelmeztető beszélgetést folytattak, 4 fővel szemben pedig büntetőeljárást kezdeményeztek, s tevékenységüket folyamatosan figyelemmel kísérték.

1988. július 19-én, 20-án és 22-én a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályai, valamint az Egri Rendőrkapitányság akció alosztályai közbiztonsági akciót (razziát) hajtottak végre Egerben, melynek célja az újhullámos csoportosulások felmérése, gyülekezőhelyeik, tevékenységük visszatérő (3 alkalmas) ellenőrzése volt. A feladatot gyalogos és gépkocsis csapat hajtotta végre este 8 óra és éjfél között. A három fős gyalogos akciócsoport a Dobó teret, a várat, a népkertet, belvárosi szórakozóhelyeket, s az Ifjúsági Házat ellenőrizte. Gépkocsival szintén három fő razziázott, ők a Tünde presszót, a Tangó és Lugas büféket, a Herendi italboltot, külvárosi (Csebokszári lakótelep, Lajosváros, Hadnagyúti lakótelep) szórakozóhelyeket és az Eger határában lévő Szabadidő parkot járták végig.

Az akcióról készült jelentés nem lelhető fel levéltárunkban, azt a dokumentumot tesszük közzé, amely a négy újhullámos csoportosulásról beszámol.

Közzéteszi: Cseh Zita
                  főlevéltáros