„Legyél krónikás!” „E”-emlék pályázat díjátadó ünnepsége

A díjátadót Varga Zsolt, az intézmény vezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Petőfi Program rendezvényeinek segítségével a levéltár számos vármegyében található településre eljutott a 2024-es év első felében. A Nemzeti Művelődési Intézettel való együttműködés a Heves Vármegyei Levéltár számára fontos, hiszen ez és a hasonló projektek nagymértékben hozzájárulnak a levéltárak társadalmi elismertségéhez, megbecsüléséhez.

Buzás Eszter Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Heves vármegyei igazgatója köszöntőjében az MNL Heves Vármegyei Levéltárával eddig elvégzett közös munka sikereit méltatta és felhívta a figyelmet a két intézmény partnerségének jövőbeni fontosságára is.

A pályázatokat Gál Máté, a háromtagú bírálóbizottság elnöke ismertette. Mivel számos, műfajában és stílusában eltérő Heves vármegyei pályázat érkezett be, így a bírálóbizottság három díj mellett öt különdíj kiosztásáról is döntött Az értékelt munkákban a család- és helytörténeti perspektíván túl megjelent a had- és politikatörténeti nézőpont is, két esszé pedig kifejezetten a népi kultúra helyi sajátosságaival foglalkozott. A díjakat Buzás Eszter Mária, Varga Zsolt és Gál Máté nyújtották át a szerzőknek.

A három díjazott pályázat ismertetése Takácsné Sárossy Mária munkájának vette kezdetét. A nagy utazás című dolgozat a szerző családjának 1944–1945. évi Székelyföldről történő elmenekülését és újraegyesülésének útját mutatta be. A dolgozat részletezi, hogy a „nagy utazás” alkalmával a szerző és felmenői hogyan vészelték át Budapest ostromát, valamint azt, hogy későbbi ausztriai tartózkodásuk alkalmával miért határoztak úgy, hogy visszatérnek Magyarországra. Az írás külön erénye, hogy használta a Magyar Nemzeti Levéltár hadifogolykartonokat tartalmazó adatbázisát.

Kovács Sándor Támadás a rendőrség ellen címmel nyújtott be esszét. A szerző a Gyöngyössolymos községben található rendőrőrs ellen 1945. december 14-én végbement fegyveres támadás történetének megírására vállalkozott. Kovács Sándor nézőpontja az alkotás során folyamatosan szélesedett, sorra vette a Gyöngyös térségében lezajlott helyi rendőrségek és szovjet katonák ellen foganatosított, előre megszervezett akciókat és bemutatta az esetekből fabrikált, tragikus kimenetelű, P. Kiss Szaléz nevével fémjelzett koncepciós pert. A pályázó nem csupán visszaemlékezéseket, de primer történeti kútfőket (levéltári forrásokat és sajtót) is használt, ami már önmagában véve dicséretes.

Berényi László a megszokottól eltérő módon Hogyan keletkezik a népdal, a népmese? és a Nagyanyámnál Hídvégen címekkel két dolgozatot is benyújtott. A szerző az elsőként említett pályamunkájában a tiszanánai hagyományos paraszti közegben, közös munkavégzés során, vagy egyéb korabeli közösségi tereken (jellemzően a borbélynál) eltöltött idő alatt született népdalok és népmesék világát idézte meg. Berényi László másik munkája szintén gyermekkori élményeihez kötődik. A mű a nagyszülei és rokonsága körében Hídvégen átélt, olykor humoros tapasztalatok gyűjteménye.

Az ünnepség a különdíjas pályázatok laudációjával és a díjak átadásával folytatódott.

Erdei László Gyermekkorom az egri várban című írásában az egri vár és a környező utcák elevenedtek meg kedves, gyermekkori történeteken keresztül. Az esszé egy hét fős gyermekcsapat egyik tagjának emlékeit alapul véve meséli el, hogy milyen is volt megélni az 1950-es éveket a vár tövében. A szerző ugyanakkor részletesen bemutatta az erődítmény közelében fekvő utcák akkori képét és a környéken élő családokat.

Samu Éva A lehetetlen túlélése című dolgozatában a Heréden élt nagyapja és családja élettörténetébe engedett betekintést. A szerző az életrajzi adatok mellett részletesen tárgyalta a család tragédiáját, amely a második világháború során érte őket, miközben Heréd község háború alatti eseményeit is részletezte.

Nagyné Kiss Anna Volt egyszer egy ház… pályamunkájában a dédszülei által vásárolt ingatlan adásvételének körülményeit, majd a házban töltött mindennapok történetét örökítette meg. Írásából az olvasó tájékozódhat Gyöngyöstarján 20. századi rokoni kapcsolatairól, a családok ragadványneveiről, illetve a település egyes részeinek korabeli megnevezéséről.

Rácz Lajos A Sturcz Bakondi család eredete írásában a számos település életében fontos szerepet betöltő kádármester család történetével foglalkozott. A pályázó klasszikus családtörténeti kutatást végzett saját őseinek históriáját feltárva. Az írás több helységen keresztül (Mezőtúr, Kisújszállás, Hajdúszoboszló) követi a család útját.

Lovász Béláné írásával nagyapjának, Molnár Jánosnak állított emléket. A szerző megkapó őszinteséggel írt ősei kihívásokban gazdag életéről, előkerült az esszében a válás, a háborús trauma, az áttelepítés és egy hosszú évek után előkerült testvér is. Az írást a családi archívumból előkerült levelek és fotók színesítették.

A díjátadót kisebb fogadás, majd szakvezetéssel egybekötött levéltári séta és raktárbejárás zárta, melynek során a résztvevők megismerkedhettek néhány, az intézmény őrizetünkben lévő iratkülönlegességgel is.