Az MNL Heves Megyei Levéltárában őrzött csaknem 1200 darabot számláló kéziratos térképek között található Jászság térképe Kürt puszta határával (MNL HML XV.9. T 187.). A latin nyelvű leírás szerint a 71x49 cm méretű színes papírtérképet a herceg Esterházyak megbízásából Bedekovich Lőrinc, a Jászkun kerület geometrája, azaz földmérője készítette 1779 októberében, Méretaránya (léptéke): 39 mm = 1000 bécsi öl.

A térképet megrajzoló idősebb komori Bedekovich Lőrinc életútja feltárt. 1751. augusztus 8-án született Jászapátin, szülei Bedekovich István és Hiller Anna voltak. Felsőfokú tanulmányokat a Budai Királyi Egyetemen folytatott, itt szerzett földmérő végzettséget 1779-ben. (A térképen már ezt tényként fel is tüntette.) Ugyancsak ebben az évben, július 2-án választották meg a Jászság, a Kiskunság és a Nagykunság hármaskerület közös földmérőjének, mérnökének. Immár munkája révén is ide kötődve Jászfényszarun telepedett le, s élt családjával. E településen hunyt el 1823. november 15-én.

Bedekovich elsőként kapta meg és viselte a kerületben a geometra tisztséget, és így rá hárult a Jászkun kerület pontos felmérésének megszervezése, elvégzése. A terület mérnökeként kiemelt és megoldandó feladatai voltak a Jászság árvíz elleni védekezésének megszervezésében, a vizek megfékezésében, a gátak építésében, a mocsarak lecsapolásában, a vízimalmok zúgóinak rendezésében. 1800-ban még Eger városa is készíttetett térképet a mesterrel, amely a Dobicz, a Kalló és Cziffra malmot ábrázolja (MNL HML XV.9. T 196.). A malmok metszetrajza igazolja, hogy Bedekovich a vízimalmok működésének is szakavatott ismerője volt, a metszetrajzon ábrázolja a vízimalmok típusát: a Dobicz és a Cifra malom felülcsapó, a kallómalom alulcsapó volt.

Hivatali működésének megkezdését követően készítette el a Jászság térképét, részletezve Kürt puszta határterületeit.

Bedekovich a terület ábrázolásában kiemelt figyelmet fordított a vízrajzra. Feltüntette a Tiszát, a Tarnát, a Holt-Tarnát, a Saj-fokot. Ez utóbbi a Bura és Roff közötti nagy Tisza-kanyar jobb partján nyílt, ez vezette a megáradt Tisza vizét északi irányba. Jelölte a védművet, a Hajmált, amit Meczencöf gátnak, Metzenzéfi gátnak is hívtak, amelyet Kisér település épített még 1760-ban a Tisza vize ellen.

Kürt puszta területén megrajzolta a Pap-eret, és Ispánkát, de egyéb ereket, folyásokat is feltüntetett (Kis-, Fehér-, Mély-, Békás-, György-ér, Losonc, Rajna vízfolyás). A Kisér melletti Tisza szakasz, mint vízrajzilag teljesen részletezett terület helyneveit összevetve a település ma élő földrajzi neveivel láthatjuk, hogy számos mind a mai napig használatos, pl. Hajmal, Kis Kapitányrét, Nagy Kapitányrét, Kiss Árka, Kárászos. Ugyanezen rész beazonosítatlan, azaz lokálisan nem meghatározott földrajzi nevei között viszont vannak olyanok, amelyek ezen a térképen megtalálhatók, így a helyük pontosan meghatározhatók pl.: Böjtfenék, Losonc folyás, Fehértó.

A Jászság településeit határ nélkül, általában templommal jelöli a térkép rajzolója. Kivételt egyedül Kürt puszta jelent, amelynek megrajzolta pontos határait. Kürt puszta kitüntetett szerepe azzal magyarázható, hogy az a herceg Esterházy család bujáki uradalmának volt a része, s feltehetően ez a megbízásukból készített térkép a területhatárok pontos rögzítésére szolgált.

Egyéb, általa fontosnak ítélt építmények is rákerültek a térképre. Örsnél ábrázol egy kastélyt és egy kápolnát (Szent Anna) is, mindkettőt az Orczy család építtette. Dózsa, Jákóhalma, Apáti települések mellett feltünteti a malmokat, Dózsa, Jákóhalma mellett az út menti csárdát, s Dózsa határában még a Szent Vendel szobor helyét is szükségesnek tartotta megjelölni. Mint tudjuk, Szent Vendel az állatok védőszentje, akinek a legelők közelében – a Jászságban összesen 14 helyen – állítottak szobrot. Egy másik szent, Nepomuki Szent János szobra Jákóhalma határában látható, ő pedig a folyók, hidak védőszentje.

A térkép latin nyelvű jelmagyarázata (explicatio) díszes barokk keretben található, a méretskála a keret két oszlopa között húzódik. Az információk körbefoglalása, díszítőelemekkel való ellátása adott teret a térkép készítőjének, hogy mint művész is megnyilvánuljon. Itt nem kötötték a térképkészítés szabályai, maga dönthetett arról, hogy mi kerüljön a képre. Bedekovich két oszlopfőt kapcsolt egybe a barokk jellemzően kedvelt motívumaival, rácsvonalakkal, kagylókkal, csigákkal, s a jobb oldali oszlopnál egy földarabon állva saját magát is megjelenítette a képen. A mérnök fokosára támaszkodik, munkáját befejezte, mellette a földmérő elengedhetetlen munkaeszközei, rajzállvány, jelző és kitűző rudak láthatók.

Bedekovich Lőrinc egy másik, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában található, a Nagykunságot bemutató 1795. évi térképen is megörökítette magát, amely munkavégzés közben ábrázolja.

Az északjel, mint funkcióval rendelkező kötelező térképelem jelöli a térképen az északi irányt, ennek képi megjelenítése ugyancsak a rajzoló egyéni elképzelésén alapult. A Jászság térképén középen fent kapott helyet az északjel, amelyet Bedekovich a felhőn szárnyaló, harsonáját fújó Gábriel arkangyal – aki Isten küldötte, örömhír vivő, Magyarország védő angyala – kezébe helyezett.

Felhasznált irodalom:

http://www.bedekovich.hu/oldal/id-bedekovich-lorinc [2020. február 2.]
Jászsági földrajzi nevek, Jászberény, 1989.
Török Enikő: Szélrózsák és északjelek régi térképeken. = https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/szelrozsak_es_eszakjelek_regi_terkepeken.html  [2020. február 5.]
Jászkisér kataszteri térképe = https://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2247630.9606491267%2C6016396.677712162%2C2253664.7085693874%2C6018068.7377059 [2020. március 16.]

Készítette: dr. Kovács Melinda
                        főlevéltáros