BOTTYÁN JÁNOS LEVELE DÉVAY PÁL HEVES VÁRMEGYEI ALISPÁNHOZ

Az újabb kutatások ez utóbbit valószínűsítik. Végső nyughelyét illetően is vannak kérdőjelek. Már Thaly Kálmán kutatásai igazolták, hogy a generális földi maradványait a gyöngyösi ferenceseknél temették el, de a templom körüli temetőt a 18. század végén felszámolták, így a sírnak a mai napig nem sikerült a nyomára bukkanni. Bottyán emlékét a templomban 1907-ben elhelyezett tábla őrzi, melynek feliratát Thaly Kálmán fogalmazta.
 

Bottyán János
Kupeczky János követőjének műve
Olaj, vászon
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnok (Budapest) tulajdona

http://mnl.gov.hu/mnl/keml/4_bottyan_janos_1709

Az MNL Heves Megyei Levéltára két, Bottyán által szignált levelet is őriz. Mindkét levél 1709 februárjában íródott Dévay Pál Heves vármegyei alispánnak a kuruc hadak ellátása és élelmezése ügyében. A két dokumentumból az 1709. február 15-én kelt levelet mutatjuk be. A becses emlékeket Thaly már közölte a II. Rákóczi Ferencz levéltára című forrásgyűjteményében, most, az évforduló tiszteletére, az eredeti levél digitalizált változatát is közzé tesszük.  

A levél a szabadságharc válságos időszakában keletkezett. A kuruc seregek az 1708. augusztus 3-i trencséni csatát követően minden hadszíntéren védekezésre szorultak. Bottyán tábornok csapataival 1709 elején Hont és Nógrád megyét védte, hogy biztosítsa a még kuruc kézen levő Érsekújvár felmentéséhez a felvonulási területet, illetve az utánpótlási vonalakat. A címzett, Dévay alispán a generálistól azt utasítást kapja, hogy az érsekújvári helyőrségből a felváltott és pihenésre hátravont csapatok közül Géczi Gábor ezredes egységeiről Heves vármegye gondoskodjon, könnyítve a sereg ellátásával terhelt Nógrád helyzetén. A levélből kitűnik, hogy Bottyánnak voltak fenntartásai a vármegye hivatali szervezetének hatékonyságát illetően, ezért jónak látta némi fenyegetéssel nyomatékosítani a parancsot. Az utóirat egy kis életrajzi adalék, melyben az agg hadvezér emberi oldala is felvillan. Miután katonái dolgát elrendezte, egy kis böjti halat és hozzávaló ínyencséget rendelve magára is gondolt.

 A levél átirata:

Jóakaró V.[ice] Ispán Ur[amna]k szolgálok K[egyelmedne]k!

Újvári [érsekújvári] postérungban [helyőrség] levő compániák [századok] felváltatván, kevés nyugodalomra ezek ismét helyekben visszajöttek. Mivel penig ezen Nógrád vármegye az postérung miatt leginkább aggraváltatott [megterhelt]: azon Colonellus [ezredes] Géczi Gábor Uram compániáit Kegyelmed maga vármegyéjébe dislocáltassa [helyezze el] s regulamentaliter [előírás szerint] interteneáltassa [szállásolja el]. Az Nemes Vármegyére limitált [megszabott, előírt] élésnek residuitását [maradékát] penig s úgy vágót [?] is küldeni Kegyelmed minden hallogatás nélkül admaturálja [siettessse],'mert újvári garnison [garnizon, helyőrség] szorultságban lévén, in tempore [időben] kell succurrálnunk [segítenünk]; másként, ha Kegyelmed késedelmeskedik, kénteleníttetem újabb executiót [karhatalommal történő végrehajtást] küldenem Kegyelmedre. Szécheny [Szécsény] die 15. February 1709 Kegyelmednek szolgáló jóakarója. Bottyán János m. k.

P. S. [Post Scriptum] Most a böjti napokban, tudom, bősége lesz Kegyelmeteknél az halnak, igen kedvessen venném ha valami vajjal s más culinárékkal is gazdálkodnék Kegyelmed.
 

Felhasznált irodalom és források:

Borus József (szerk.): Magyarország hadtörténete. I. kötet. 1984, Zrínyi Katonai Kiadó. 364-393.
Thaly Kálmán (szerk.): Archivum Rákóczianum. II. Rákóci Ferencz levéltára IX. Bottyán János vezénylő tábornok levelezései. Budapest, 1883. 596-597., 612.
Mészáros Kálmán: Kuruc tábornokok és brigadérosok nyughelyei. In: Hadtörténelmi Közlemények. 2006/4. 973-994.
MNL HML IV-1/b 19. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai 1304–1850. Közgyűlési iratok.

Készítette: Berecz Mátyás
levéltáros