A 16 óra 32 perc, avagy megkondulnak a harangok című tárlat a Nagy Háború és a trianoni békediktátum Hajdúböszörménnyel kapcsolatos történetét mutatja be a látogatóknak. A Hajdúböszörményi Fióklevéltár és a Hajdúsági Múzeum szakembereinek közös produktuma több hangsúlyos szakaszra osztja az időszakot.

Hajdú atyánk fiai

Hajdúböszörményből először 1914 júliusában és augusztusában hívták be a hadköteleseket, számuk elérte a kétezret. A város lakosainak a száma ekkor 28 159 fő volt, akik közül 14 120 volt a férfi, és majd 8 000-en voltak hadkötelesek. Ha tehát összevetjük az első behívásokat és a hadkötelesek számát, azt állapíthatjuk meg, hogy a város jóval erején felül küldött katonákat a frontra. 1914-től 1918–ig közel négyezren vonultak be. Kétharmaduk a cs. és kir. 39. gyalogezred és a m. kir. 3. honvéd gyalogezred kötelékébe szerelt fel. Emellett huszárezredekben, utászoknál, tüzéreknél, de még a haditengerészet egységeinél is szolgáltak; Galíciában, Doberdónál, az erdélyi és a szerbiai harctereken vettek részt csatákban. A majd 4 000 katonából 883-an vesztették életüket, 1 160-an szereztek valamilyen sérülést, és váltak rokkanttá.

Személyes történelem

A kiállítás fontos része a számtalan hajdúböszörményi katonát ábrázoló fotó, illetve helyet kapott a tárlókban több helyi katona harctéri naplója is. A tárlat különlegessége és ékköve az a négyszázötvenhat darab harctéri felvételből válogatott anyag, amelyet a hajdúböszörményi dr. Deliné dr. Fráter Katalin bocsátott a levéltár szakembereinek a rendelkezésére. Ez a páratlan és egyedi gyűjtemény Fráter Tibortól származik, aki előbb főhadnagyként, majd századosként szolgálta végig a keleti fronton az első világháborút, s közben készítette forrásértékű felvételeit.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

„Nem, nem soha!”

A kiállítás külön fejezetet szentel 1920 és az azt követő néhány esztendő történetének, valamint a katonahősök emlékezetének. A tárlaton korabeli dokumentumok, tárgyak, háborús emlékek hitelesítik a rendezők által bemutatott korszakot. Az őszirózsás forradalom, a vörös uralom, majd a román megszállás dokumentumai, plakátjai és fényképei is láthatók a kiállításban. A trianoni trauma, az erdélyi országrész elszakítása különösen érzékenyen érintette a Hajdúságban élőket. Több magyar menekült honfitársukat fogadták be, s nem volt ritka a családok szétszakítása sem. Külön tárlóba láthatóak azok az eredeti tárgyak, fotók, emlékszalagok, amelyek a háborúban elesett hajdúböszörményi bakákra emlékeznek, és előttük tisztelegnek. Az 1927. június 12-én – Horthy Miklós és Klebersberg Kunó által – felavatott Hősök Szobráról készített korabeli fotók zárják az időszaki kiállítást.

A Hajdúsági Múzeum időszaki kiállítótermében a kiállítás 2020 végéig látogatható, az intézmény nyitvatartási ideje alatt.

Sz.H.I.
Fotó: Horváth Tamás