Jelenlegi hely
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának 2014-ben megjelent kiadványai
 | A XXXIII. évkönyvünk az előző évekhez képest új külsőt kapott: kemény kötést és egy elegáns, visszafogott stílust. A fedőlapon Bihar vármegye (1690), a Hajdúkerület (1838) és Debrecen Szabad Királyi Városának (1841) pecsétje látható. A külsőn túl a beltartalomban is újítást vezettünk be: az évkönyv tematikus, elsősorban az előző Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok előadásait tartalmazza tanulmányok formájában. 2012-ben a 39. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok az „Azok a boldog békeidők” címet kapták, így a tanulmányok is a századforduló építészetét és kulturális életét dolgozzák fel főképpen. | |||
| „Debreczen rohamos fejlődésének és átalakulásának legszembeszökőbb bizonyságai a százfelé felszedett utzakövezetek, az utzákon keresztül-kasul ásott árkok melyekbe csatorna- és vízvezetéki csöveket raknak le; a hatalmas fenyőfaállványok, amelyek mögött két-, három-, sőt négyemeletes palotákat épít száz meg száz munkáskéz.” – írta Zoltai Lajos. Az évkönyv forrásközlő rovatában egyébként újra az ő írásaiból olvashatunk egyet, ez esetben éppen a tárgyalt korszakot megelőző építkezésekről, vagyis a debreceni cívispolgároknak a 16. századtól a 18. század végéig kialakult építkezéséről. A forrást közli Radics Kálmán, levéltárunk nyugalmazott igazgatója. A századfordulós változások a nevesebb építészeket is vonzották, így például a 19. század végén átépítették Debrecen egyik legismertebb épületét, az Aranybikát is Steindl Imre tervei alapján. Igazi átalakulása az épületnek azonban az 1913-1915-ös években történt, amikor Hajós Alfréd és Villányi Lajos tervei alapján a régi fogadó helyére egy szecessziós stílusú nagyszállót építettek: 192 szobával, kávéházzal, díszteremmel, éttermekkel, filmszínházzal, fürdővel és bérházzal. Minderről Kovács Ilona és Szálkai Tamás tanulmányában olvashatunk. De nemcsak Debrecen, hanem Hajdúböszörmény századfordulós építkezéséről is tájékozódhatunk az évkönyvből, jelesül Varjasi Imre közöl adatokat a Hajdúkerület székhelyének átalakulásáról. A településen a 19. század közepétől egy tudatos, építészetileg is előre megtervezett és alaposan átgondolt városfejlődés szemtanúi lehetünk; az 1860-as évek közepétől több köz- és oktatási épületet is emeltek a városban. 2012-ben ünnepeltük a Debreceni Egyetem alapításának 100. évfordulóját. Az, hogy Debrecen egyetemi várossá váljon hosszú vajúdás eredménye volt. Ezt az utat mutatja be Tóth Ágnes „A debreceni egyetem alapításának története a levéltári források tükrében” című tanulmányában. Szintén az egyetem a témája Szálkai Tamás egy másik tanulmányának: „A Debreceni Egyetem Főépülete Aulájának címeres üvegablakai”. Az öt üvegfestményt Róth Miksa tervei alapján 1938-ban adták át. Sajnos a történelem nem szánt hosszú életet a díszes ablakoknak, egy II. világháborús detonáció néhány évvel később betörte azokat. Az üvegablakok rekonstrukciója 2005 és 2012 között valósult meg, és a centenárium évében teljes pompájában mutatkozhatott meg az épület. Nemcsak az építkezésekről, hanem a korszak kulturális és társasági életéről is olvashatunk a kiadványban. Vékonyné Kovács Gabriella Hajdú vármegye egyleteinek működéséről és századfordulós életéről ír a korabeli források (elsősorban levéltári és múzeumi) és sajtó tükrében. Goda Éva a Debreceni Casino által életre hívott Kazinczy-alapítvány történetét ismerteti, Gellér Ferencné pedig a debreceni sajtó közéleti küzdelmeiről számol be, mégpedig a Dongó élclap tükrében. A lap 1900-ban alakult, majd éveken át kíméletlen következetességgel leplezett le minden visszásságot, gúnyolt és tett nevetségessé mindent és mindenkit, aki magánérdekből a köz ellen vétett. Bényei Miklós azon túl, hogy elkészítette Hajdú-Bihar megye 2005. évi helytörténeti irodalmának bibliográfiáját, egy tanulmányt is összeállított Kossuth Lajos 1894. április 1-i temetésével kapcsolatosan. A temetése napján a cívisvárosban nemcsak hazafias beszédek hangzottak el a vasárnapi misék keretében, hanem a lelkészek gyászimát is mondtak. A gyászimákban természetesen Kossuth a szabadság, jogegyenlőség és testvériség nemes eszméinek bajnoka, a szabadelvűség megtörhetetlen képviselője és terjesztője, a jobbágyfelszabadítás úttörője, a sajtószabadság és a vallásfelekezetek egyenjogúságának rendíthetetlen híveként jelent meg. A közel 500 oldalas kötetben a keresést név- és tárgymutató segíti. | ||||
| Tartalom | ||||
| Tanulmányok | ||||
Papp József: Debrecen építészete a századforduló évtizedeiben Tóth Ágnes: A debreceni egyetem alapításának története a levéltári források tükrében Szálkai Tamás: A Debreceni Egyetem Főépülete Aulájának címeres üvegablakai Kovács Ilona – Szálkai Tamás: A debreceni Aranybika szálló a századfordulón Varjasi Imre: Adatok a Hajdúkerület székhelyének építészetéhez, a dualizmus korától az első világháborúig Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdú vármegye századfordulós egyleti élete a korabeli források tükrében Goda Éva: A Debreceni Casino és a Kazinczy-alapítvány Gellér Ferencné: A sajtó közéleti küzdelmei a „Dongó” élclap tükrében Bényei Miklós: A Debreceni lelkészek gyászimái Kossuth Lajos temetésének napján | ||||
| Forrásközlés | ||||
Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház belseje | ||||
| Bibliográfia | ||||
| Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 2005 | ||||
 | A 30 oldal terjedelmű Hajdú-Bihari Levéltári Füzetek 6. száma a „Hajdúsági pecsétek. A Hajdúkerület és Hajdú vármegye közösségi jelképei” címet kapta, és Szálkai Tamás tolmácsolásában jelent meg. A 32 színes képet is tartalmazó füzet rövid bevezetéssel nyit, melyben a hajdúság címerhasználatáról olvashatunk. Ezt követően foglalkozik a hajdúk jelképeivel általánosságban és a megyecímerrel is. A következő fejezetben a nagyhajdú városok címereinek kialakulását mutatja be röviden, eddig ismeretlen pecsétlenyomatokat is közölve. A tanulmány a megye többi települése címereinek ismertetésével zárul a 18. századtól a 20. század elejéig, a megyeháza felépítéséig. A szerző a közösségi szimbólumok összegyűjtésével lényegében a kerület és a megye történetét is áttekinti. | |||
 | A 2014. évben két DVD (elektronikus tanulmánykötet) is megjelent a „Régiókutatás” sorozatunk részeként. Az egyik Bihar és Hajdú megye közigazgatási beosztásának történetét mutatja be 1552 és 2013 között. A kiadvány megjelenésének apropóját az adta, hogy 2013. január 1-jétől ismételten létrejöttek a járási hivatalok, a hatékonyabb területi közigazgatás megteremtése érdekében. A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon keresztül, mely a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum is volt. A DVD-n három interaktív tanulmány (szerzők: Szálkai Tamás, Szikla Gergő és Szilágyi Ferenc) található, vagyis szabadon lépkedhetünk a tanulmányok és a hozzájuk tartozó térképek és függelékek (településlisták) között. A DVD tartalmaz egy galériát is, melyben válogatást láthatunk a témához kapcsolódó levéltári forrásokból. | |||
A térképek és a dokumentumok a 40. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokon kiállítás formájában kerültek bemutatásra, melyet egy járástörténeti konferencia kísért, amelyen a tanulmányok alapját képező előadásokat is meghallgathatták az érdeklődők. A DVD pedig Az Év Levéltári Kiadványa pályázaton „Levéltári szakmai kiadványok” kategóriában III. díjat nyert. | ||||
| Tartalom | ||||
Szálkai Tamás: Bihar vármegye és a Hajdúkerület közigazgatási beosztásának története 1849-ig Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék és Hajdú-Bihar megye közigazgatási beosztásának története 1850–2013 Szilágyi Ferenc: A romániai Bihar megye közigazgatás-történeti fejlődése Trianontól napjainkig | ||||
 | A másik elektronikus tanulmánykötet „Interdiszciplinaritás a Régiókutatásban IV.” címen jelent meg, és a megegyező című nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza tanulmányok formájában. A 16 fiatal kutató 13 írása több tudományterületről (történelem, helynévkutatás, jogtörténet, agrárgazdaság, stb.) származik, azonban az interdiszciplinaritás módszerét alkalmazzák a szűkebb (Hajdú-Bihar megye) és tágabb (a történelmi Északkelet-Magyarország) régiónk bemutatására. A különböző témákat felvető tanulmányok közül kettő is a magyar nemességgel foglalkozik, de míg Prezenszki Erzsébet egy konkrét személyről, Bajoni Benedek bihari köznemesről ír, addig Szálkai Tamás általánosságban mutatja be a 18. századi bihari armalistákat. Megyeri-Pálffi Zoltán segítségével képet kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhetett ki a II. világháborús bombázások során elpusztult debreceni Magyar Királyi Törvényszék épülete és közvetlen környezete. A magyarországi falusi/tanyasi közösségek olvasási szokásait és lehetőségeit illusztrálja Bartha Ákos a sárospataki faluszeminárium vándorkönyvtár-akcióján keresztül a 20. század első felében. | |||
A Kárpátalján található, egykor nagy kiterjedésű Szernye-mocsár körül található települések magyar vonatkozású helyneveit vizsgálja Tóth Teodóra, míg Béres Júlia a jövőben tervezi ezt a Hortobágy vonatkozásában, amelyhez – több tudományterületet is áttekintve – próbálja megadni a Hortobágy-fogalmat. Horváth Péter a néptánckultúra újszerű és regionális szemléletű megközelítéséről, és annak regionális identitásképző szerepéről ír tanulmányában, Mikepércs példájából kiindulva. | ||||
| Tartalom | ||||
Prezenszki Erzsébet: Újabb adalékok Bajoni Benedek, egy bihari köznemes politikai karrierjéhez a 16. században Szálkai Tamás: Bihari armalisták taksafizetése a 18. század második felében Megyeri-Pálffi Zoltán: A debreceni Magyar Királyi Törvényszék egykori épülete Bartha Ákos: A sárospataki faluszeminárium vándorkönyvtár-akciója Tóth Teodóra: Helynévvizsgálatok a Szernye-mocsár vidékén Béres Júlia: A Hortobágy mint tájegység Horváth Péter: A népi kultúra és a néptánc lehetséges szerepe az interdiszciplináris régiókutatásban Szabados György Norbert: Felsőoktatási hallgatók civil érintettségének vizsgálata Gergely Éva: A teljesítményértékelés során figyelembe vett kompetenciák az egyes vezetői szintek esetén Bácsné Bába Éva: Változásvezetési vizsgálatok profitorientált szervezeteknél Nagy Orsolya: Uzsoratilalom a polgári jogban Aranyos Tibor József – Tomócsik Attila – Makádi Marianna – Blaskó Lajos: Talajtani vizsgálatok a Nyírségben Kovács Eszter: A köles tájtermesztésének agroökológiai vonatkozásai | ||||
| Szendiné dr. Orvos Erzsébet és Szikla Gergő | ||||
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges