Ki ss Attila polgármester köszöntőjében megfogalmazta, hogy a tizenötödik alkalom jelzi a konferencia rangját a város életében. A mostani rendezvény pedig a kiváló együttműködés nagyszerű példája: a város, a Debreceni Törvényszék, a helyi fióklevéltár és a múzeum között.

A konferencián felszólaló Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint fontos, hogy ne felejtsük el hagyományainkat a jogtörténet terén sem. Az értékeinkre mindig büszkének kell lenni, azokat ébren kell tartani. Szólt arról is, hogy a fiatalok felé is nyitott a bírói szervezet foglalkozásaival, s a konferencián megjelent nagyszámú fiatal is jól példázza és bizonyítja a törekvéseiket, s a szervezők szándékainak jó irányát.

 Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke többek között édesapja, Kahler Frigyes gondolatait osztotta meg a hallgatósággal a bolsevik hatalmi rendszerekkel kapcsolatban. Szólt annak zsarnokságáról, kirekesztő politikájáról és a törvényeket is figyelmen kívül hagyó ítélkezéséről.  Elmondta, hogy a helyi fióklevéltár által szervezett konferencia tematikája is igazolja, sokszor és sokat kell beszélni a totális diktatúra életrajzáról, ezzel is szűkítve az adott korszak fehér foltjait.

Szendiné Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója is köszöntötte a tanácskozás résztvevőit; megerősítve, hogy az együttműködés szép példáját jelzi mind a konferencia megszervezése, mind a kötet megjelentetése, s a konferencia témájához kapcsolódó kiállítás megszervezése.

A történelmi konferencia első előadója Filep Tibor történész volt, aki kitért többek között arra, hogy az 1956-os és forradalom és szabadságharc leverését követően hogyan és milyen módon igyekezett megszilárdítani a hatalmát Kádár János. Mint fogalmazott, a módszerek változtak, de a diktatúra maradt.

Valuch Tibor egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Fogyasztás, áru- és élelmiszerhiány a szocializmusban című előadásában a mindennapok felől közelítette meg a témát, az államszocializmus lététől annak megszűnéséig. Egykori hétköznapi esetekkel is bemutatta, mit jelentett a hiánygazdaság az emberek életében. A hallgatóság soraiban helyet foglaló fiataloknak külön példákkal illusztrálta, milyen is lehetett az, amikor nem lehetett bizonyos élelmiszerekhez, fogyasztási cikkekhez hozzájutni.

Völgyesi Zoltántól, az MNL főosztályvezetőjétől Az egyházak jogfosztása, működésük ellehetetlenítése című előadása kapcsán megtudhattuk többek között, hogyan szervezték be az állambiztonsági szervek az egyházi személyeket, s megállapította, hosszúra nyúlt a diktatúra árnyéka az egyházak felett.

„A totális diktatúra kiépülése a Hajdúságban” – történelmi konferencia Hajdúböszörményben (2018. szeptember 14.)

   Varjasi Imre levéltáros, fióklevéltár-vezető Jogfosztás a mezőgazdaságban, erőszakos téeszesítés, avagy „veletek fogjuk megzsírozni a földet!” című előadásában több megtörtént esettel támasztotta alá a korszak visszásságait, a gazdák kisemmizését, a kulákokkal szembeni kegyetlenkedéseket. Részletesen beszélt arról, milyen eszközökkel és módszerekkel félemlítették meg a gazdálkodókat. Kik és hogyan kerültek egy-egy szövetkezet élére, s hogyan folyt a gazdálkodás a téeszekben.

Husvéth András főlevéltáros A jog határmezsgyéjén. A kommunista párt hatalomgyakorlása. című előadását Kovács Gergely tolmácsolta a hallgatóságnak, amelyben kitért többek között azokra az eszközökre, amelyekkel a párt igyekezett megszilárdítani a hatalmát.

A konferencia zárásaként Bódiné Beliznai Kinga jogtörténész  A jogszolgáltatás története Hajdúböszörményben című kötetet mutatta be, amely már a sorozat harmadik darabja. A kötet egy 2018 májusában Hajdúböszörményben megrendezésre kerülő konferencia anyagát tartalmazza. Hat előadó–szerző munkája olvasható benne, köztük három levéltáros tanulmánya is: Husvéth András főlevéltáros Hajdúböszörmény rövid történetét mutatja be;  Kovács Ilona főlevéltáros a Hajdúböszörményi Járásbíróság bíráit és tisztségviselőit veszi számba, 1872–1950 között;  Varjasi Imre fióklevéltár-vezető adatokat közöl az 1956-os forradalom utáni kádári megtorlások hajdúböszörményi történetéhez. Ugyancsak ő adja közre  Zsiványnyelv–zsivány szók, jogtörténeti–nyelvtörténeti emlékek című dolgozatát, amelyben egy országosan is egyedi nyelvemlékünkről ír ismertetőt.

Ezt követően Jogszolgáltatás–jogfosztás címmel nyílt időszaki kiállítás a Hajdúsági Múzeumban. Kiss Attila polgármester arról beszélt, hogy a tárlat nemcsak a régmúlt darabjait, iratait vonultatja fel, de a közeli múltunk történéseit is felvillantják a rendezők, akik közül  Körtvélyesi Mária bíró és  Varjasi Imre fióklevéltár-vezető tartottak tárlatvezetést.

Gargya Imre
Fotó: Batta Gergő, Horváth Tamás