Az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának új kiadványa:


Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit
17–18. századi társadalomtörténeti kutatásához,
végrendeletek
(rezümé)



A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára az EMMI Reformáció Emlékbizottság 2016. évi pályázati felhívásán támogatást nyert az Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17–18. századi társadalomtörténetének kutatásához munkacímű forráskötetének a kézirat előkészítésére (REB-16-1-KUT-0024). A kézirat megjelentetését az MNL belső pályázata tette lehetővé, amiért ezúton is köszönetet mondunk a Magyar Nemzeti Levéltár Reformációs Emlékbizottságának. Pályázatunkat a reformáció 500. évfordulója indokolta és az a tény, hogy Sopron meghatározó szerepet játszott a hitújítás evangélikus irányzatának magyarországi kibontakozásában, ráadásul jól ismert tény, hogy a város történeti levéltára kiemelkedően magas, több ezer darabból álló kora újkori végrendeletet őriz abból az időszakból, amikor a városvezető elit és a város szellemi elitje döntő részben evangélikus felekezetű személyekből állt.

A forrásfeltárás eredményeként 48 tételben 45 végrendelet és 3 inventárium kerül most kiadásra az 1582 és 1781 közötti időszakból. A kiterjedt forrásbázisra tekintettel meg kell azt jegyeznünk, hogy forráspublikációnk csak egy szerény válogatás Sopron város kora újkori városi végrendeleti anyagából, melynek elkészítésében elsősorban a szűk városvezető elitre, polgármesterekre, városbírókra, a belső és a külső tanács tagjaira, illetve a lelkészekre, evangélikus tanítókra, rektorokra, orvosokra, gyógyszerészekre, egyházi szolgálatban álló zenészekre és azok családtagjaira fókuszáltunk a teljesség igénye nélkül.

    A D. Szakács Anita és Dominkovits Péter által folytatott forrásfeltárás során összeállt végrendeleti corpust Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökének, Dr. Szála Erzsébet a Soproni Evangélikus Gyűjtemények nyugalmazott vezetőjének, valamint a kötet két közzéadójának a bevezető tanulmányai egészítik ki. Ezek a bevezetők egyrészt rámutatnak a reformáció európai kultúrában betöltött jelentőségére és helyi társadalomban történt beágyazottságára.

    A városvezető és a szellemi elit végrendeleteinek feltárásával arra törekedtünk, hogy egy interdiszciplinárisan tanulmányozható forrásbázist készítsünk el, amely immáron családi, személyi szinten visz közelebb a kora újkori evangélikus városi elit vagyoni és mentalitástörténeti vizsgálatához, valamint bemutatja a kiválasztott személyek sokszálú kötődését a német nyelvterülethez, közép-európai evangélikus centrumokhoz. A forrásfeltárás egy nagyon erős evangélikus kapcsolathálót rajzol fel, amely generációkon keresztül hagyományozódott át, működött a térségben és működtette a várost. Sopron meghatározó centruma volt a kora újkori evangélikus felekezetváltásnak. Ez részben a város kitűnő gazdasági kapcsolatrendszerével magyarázható, amely a német hivatali írásbeliségű szabad királyi várost szoros kötelékekkel fűzte elsősorban Bécshez és az osztrák örökös tartományokhoz. E kapcsolati háló és a nyelvi azonosság biztosította a hasonlóképpen jó kapcsolatokat és információáramlást a német birodalom, elsősorban felnémet centrumaival is. A leltárak, végrendeletek a források társadalomtörténeti hasznosításán kívül kitűnő forrásai az anyagi kultúra kutatásának, az egyes családok vagyoni struktúrájának, kapcsolatrendszerének feltérképezéséhez is.
 

Dobner Ferdinánd (1659 - 1733)

Soproni polgármester olajfestménye

Dobner Ferdinánd végrendelete (Sopron, 1729. június 9)

MNL GyMSM SL, SVLT, Oe, Lad. D Fasc. III. Nr. 82.

Dobner Ferdinánd sírköve