Dokumentumok az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárából” című kiadvány


A Magyar Nemzeti Levéltár a Reformáció 500 Emlékév alkalmából minden tagintézményére kiterjedően 21 kötetből álló forrásközlő sorozatot indított el. Az egységes kötetsorozatba minden intézmény saját gyűjteményéből a forrásadottságok és a térség történetének tükrében készítette el saját kiadványát. Az egyedülálló vállalkozás Kovács Eleonóra sorozatszerkesztő koordinálásával valósult meg. A soproni forrásokat D. Szakács Anita és Dominkovits Péter válogatta és írta át.

Minthogy a mai Magyarországon a reformáció tanai először Sopronban jelentek meg és a város intenzív kapcsolatot tartott a német nyelvterület városaival, a városi levéltár kora újkori iratanyagában egyedülálló gazdagságú forrásanyag áll rendelkezésre a reformáció tanainak hazai és közép-európai elterjedésére. A bevezetőt követően a dokumentumok tárgyi csoportosításban kerültek publikálásra. Az első tárgyi csoport az evangélikus vallás Német-római Birodalomban kimutatható beágyazottságát mutatja be. Annak köszönhetően, hogy Sopron szabad királyi város a magyar országrendiség része volt, a második tárgyi csoport a magyarországi evangélikus rendek országgyűlési sérelmeit sorolja fel a 17. századból. A harmadik blokk az evangélikus rendek érdekvédelmét, felekezeti és rendi küzdelmét dokumentálja. A következő tárgyi egység immáron közvetlenül Sopronhoz és térségéhez kapcsolódik, ugyanis ez a blokk mutatja be Luther tanainak korai (1524) soproni megjelenését. A következő fejezet uralkodói, főhercegi parancsleveleken keresztül a két felekezet egymás mellett élését, konfliktusait dolgozza fel. Az ezt követő tárgyi egységek a helyi evangélikus közösség kora újkori életébe, működésébe engednek bepillantást, így képet kaphatunk a zenei élet megújításáról, a közösség lelkész meghívásairól, és elbocsátásairól, lelkészi életutakról. A kötet hátralévő részében az egyéni életutak mikrovizsgálataihoz teszünk közzé forrásokat esküvői meghívók, végrendeletek, hagyatéki leltárak publikálásán keresztül. A kötetet forrás- és irodalomjegyzékek és a témához szorosan kapcsolódó képek zárják.

Payr Sándor evangélikus egyháztörténeti forráskötete a XX. század elején látott napvilágot. Jelen kötet kora újkori forrásai egyrészt szerves folytatását jelentik ennek a munkának, másrészt a társadalomtörténeti kutatások kiszélesítése és elmélyítése irányába mutatnak.