A Győr melletti Vámosszabadi községben a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét. A rendezvény 2020. június 4-én a helyi plébániatemplomban tartott, a világ különböző pontján élt és élő magyarok lelki üdvéért bemutatott szentmisével kezdődött. A szertartást Csámpai Norbert plébános vezette. A mise végeztével a megemlékezők kivonultak a templom előtti térre, ahol Ambrus Gellért polgármester köszöntője után intézményünk igazgató-helyettese tartott előadást a száz évvel ezelőtti döntés előzményeiről és hátteréről. Áldozó István először az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának okait elemezte, ezt követően az 1918-1920 közötti időszak belpolitikai eseményeit ismertette a hallgatósággal. Kollégánk hozzászólásában nagy hangsúlyt kapott a győztes hatalmak vezetőinek igazságtalan döntése, amellyel Közép-Európa népei között még inkább elmélyítették az ellentéteket. Az elsősorban francia elképzelések alapján létrehozott „új békerendszer” a magyarság számára mindmáig ható fájdalmat és be nem gyógyuló sebeket okozott. Áldozó István József Attila „Nem, nem, soha” című költeménye első versszakának elmondásával akkori honfitársaink érzésvilágát elevenítette fel. Szabó Balázs, a Győri Nemzeti Színház művésze verssel és a tárogatón előadott, „Krasznahorka büszke vára” című dallal repített vissza minket az 1920-as évek Magyarországára. A rendezvény végén Pajor Károly alpolgármester is az anyaország és a szétszakított nemzetrészek összetartozásának fontosságát emelte ki. Az emlékmű, elmondása szerint, ezt az együvé tartozást szimbolizálja. A település második embere köszönetet mondott a képviselő testület tagjainak az emlékmű építése melletti egyhangú kiállásukért, s természetesen a tervezők és a kivitelezők munkáját is kiemelte.

Képek a rendezvényről