Jelenlegi hely

I. világháborús emlékművek (Mezőszilas)

Mezőszilas

Avatás: 1927

Alkotó: Farkas Béla

A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság megbízásából Rákosy Gyula ezredes kereste fel a községet 1923. november 24-én, aki a képviselő-testület előtt ismertette a bizottság rendeltetését, célját, és kérte, hogy a község méltó emléket állítson az elesett hősöknek. A bemutatott és ajánlott tervek közül a képviselő-testület kiválasztotta Farkas Béla két álló alakot ábrázoló szobrát, amelyet az Erzsébet ligetben kívántak felállítani 1924 tavaszán. A műkő emlékmű elkészítésére hetven mázsa búza árát, a felállításra, alapkészítésre, a nevek bevésésére és a szállításra pedig harminc mázsa búza árát irányoztak elő. A törvényhatóságilag is jóváhagyott határozatot az elöljárók 1925 márciusában azzal módosították, hogy a kiválasztott mű helyett Farkas Bélának egy másik tervét, a hősiesebb oroszlános harcost választották. Mivel a község anyagi ereje megengedte, és hogy a szobor tartósságát és értékét is emeljék, elhatározták, hogy a szobrászati részt nem műkőből, hanem haraszti terméskőből készíttetik el, a szobor magasságát pedig megnövelték, és négy méter nyolcvan centiméterben állapították meg. A tízezer-ötszáz aranykorona készítési díjból a szobor építéséhez a huszonhatmillió koronát már akkor el is utalták a művésznek.^[1] Az emlékszoborra vésendő versre pályázatot hirdettek, melynek eredményeképpen a képviselő-testület az első oldalra az alábbi szöveget választotta:

„Nem haltatok ti meg hiába,

lesz még a gyásznak is virága.

Hat részre szét hiába oszták:

Egy és nagy lesz még Magyarország!”

A szobor hátsó részére, az elesettek nevei fölé pedig a következőt:

„Ha pihentek is sírgödörbe,

Ti élni fogtok mindörökre;

Virágba, dalba, napsugárba

S minden magyar szívébe zárva."

A versek szerzője dr. Feleki Sándor székesfővárosi tiszti orvos, a Petőfi-társaság tagja volt.^[2]

Az elkészült emlékművet 1927-ben avatták fel.^[3]Kardoss Béla iratai között, amelyek az MNL Fejér Megyei Levéltára őrizetében találhatóak, a község történetére vonatkozó dokumentumokban az olvasható, hogy a leleplezési ünnepségen dr. Antal Géza református püspök mondott imát, és Bakó László, a Nemzeti Színház tagja szavalta el Feleki Sándor Ódáját.^[4]A szobor felállításának helyszínéről a település honlapján a következők olvashatóak: „A szobor az Erzsébet téren áll. A térnek eredetileg kerítése volt, belül padokkal, fákkal volt beültetve, ezek kivágásával nyertek helyet a szobornak. A teret Erzsébet királyné meggyilkolásának emlékére 1898-ban jelölték ki és 1908-ban, halálának évfordulóján fákkal ültették be.”^[5]

A második világháború alatta szobor sérüléseket szenvedett, a kerítés elemeit pedig elhordták.^[6] Az évtizedek alatt számos átalakítás történt, idővel rákerültek a második világháborúban és 1956-ban elesettek nevei is. Az önkormányzat felkérésére a helyi Kulturális, Sport és Szabadidő Egyesület 2012 végén pályázatot nyújtott be az emlékű felújítására. A munkálatokra az egyesület tíz millió forint támogatást nyert el, amelyet a képviselő-testület saját forrásából még csaknem kétmillió forinttal kiegészített. A felújítás során az eredeti állapot visszaállítására törekedtek. A szoboralakot megtisztították és az emlékmű új alapozást is kapott. A talapzatra az áldozatok neveit tartalmazó kézi vésetű süttői mészkőtáblák kerültek. Az emlékmű körül újra megépült a faragott kerítés, a terület a díszcserjékkel és a díszkivilágítással egy ligetté vált. A megújult emlékmű ünnepélyes avatását 2014. március 15-én tartották.^[7]