Titokzatos könyv a levéltárban

Egy intézményeken átívelő szakmai együttműködésnek hála, végre sikerült megfejteni levéltárunk egyik rejtélyes muzeális kötetének történetét.

Külön köszönet illeti a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársait: Horányi Ildikó főmuzeológust, dr. Magyar László András könyvtári igazgatóhelyettest és dr. Kárpáti Attila István múzeumi adattárost, illetve az MNL Országos Levéltárának munkatársát, dr. Ekler Péter főlevéltáros-könyvtárvezetőt, nélkülük nem valósulhatott volna meg ez a miniprojekt.

Most pedig lássuk, hogy milyen eredményekre jutott kis kutatócsoportunk.

Az eddig egyetlen töredékes könyvként kezelt műről kiderült, hogy valójában 5 darab különálló alkotásról van szó. Mindegyik kis füzet a XVI. századból származik, méretük és a bennük használt betűtípus meglehetősen hasonló, ezért juthattak elődeink arra a következtetésre, hogy összetartoznak.

A legkorábbi kötet 1502-ből való, míg a „legifjabb” 1545-ből származik. A művek latin, illetve német nyelven íródtak, az utóbbiakat természetesen gyönyörű gót betűkkel nyomtatták. Az állapotuk szinte teljesen hibátlan, ha a papír anyagától eltekintünk – hiszen ezeket a könyveket még kézi merítésű (másként kézi szitás) rongypapírra nyomtatták –, azt hihetjük, hogy a könyvecskék csak pár évtizede jöttek ki a nyomdából.

Az első kötet egy 1502. június 19-én kelt gyászdal (más néven siratóének vagy panaszdal) Jacobo Locher tollából. A mű pontos címe:

Jacobo (Jacob) Locher: Philomuso in publico sano cantata (másként Philomuso). Threnodia sive funebris lamentatio in laudem inclite matrone Hedvigis ex Polono[rum] regum stirpe prognate. Illustrissimi principis Georgii Comitis palatini rheni ac Bavarie ducis. co[m]ingis sincerissime. Augsbourg, 1502.

A teljes kötet online elérhető itt:
Philomuso in publico sano cantata

A második alkotás egy egyháztörténeti vonatkozású munka, amely német nyelven íródott 1524-ben:

Guttmann Leonhardt: Verantwortung Caspar Taubers, der zu Wien verprant ist worden. Vnd eyn kurtze vnterricht, wer Gottes Wort veruolgt. Nürnberg, Hans Hergot, 1524.

A teljes kötet online elérhető itt:
http://digital.onb.ac.at/OnbViewer/viewer.faces?doc=ABO_%2BZ220801302

A 3. füzet részben átdolgozása Lanfrancus Mediolanensis (eredeti nevén Guido Lanfranchi, 1250–1306) 13. századi sebészeti művének. Könyvészeti adatok:

Kleine Wundartzney des hochberümpten Lanfranci auß fürbitt des wolerfarnen M. Gregorij Flüguß, Chyrurgen vnnd Wundartzt zu Straßburg: Dabey viler bewerter Receptenn Haylsamer salben vnd Artzneyen. Strassburg, Johan Schott, 1528.

Itt bele is lapozhatnak a műbe: 
Kleine Wundartzney des hochberümpten Lanfranci

Raimundus Lullus: Künstliche eröffnung aller verborgenheyten vn[d] geheymnussen der natur durch woelche die war kunst der Artzney vnd Alchimey so mit mancherley saffte[n] düffte gewaechsen pflanzungen... Augsburg, Stainer, 1532.

A mű virtuális formában is megtalálható: 
https://daten.digitale-sammlungen.de/~db/0002/bsb00024481/images/

Végül eljutottunk az 5. kiadványhoz. A szerző a szlavóniai Bartholomeus Georgewitz, aki 13 évet töltött fogságban az Oszmán Birodalomban. Raboskodása alatt különböző összefoglalókat írt a törökök szokásairól és életmódjáról, az 1545-ből származó kötetünk is ennek az időszaknak a terméke:

Bartolomei (Bartholomeus) Georgewitz (1510–1566): Von den Sytten und Kirchendiensten der yetzigen Türcken. Erstbuch. Basel, 1545.

A mű szintén elérhető virtuálisan: 
http://digital.onb.ac.at/OnbViewer/viewer.faces?doc=ABO_%2BZ35076705

Intézményünk szakkönyvtárának kezelője, Kovács Mária a fél évezredes kiadványokat – digitalizálás után – állományvédelmi szempontokból ún. savmentes levéltári dobozban helyezte el, hogy megóvja őket a káros környezeti hatásoktól, így még évszázadok múlva is gyönyörködhetnek bennük utódaink.