Köszönjük, hogy velünk ünnepelték a Múzeumok Éjszakáját! Térjenek be hozzánk máskor is!

Szeretettel várjuk Önöket rendezvényeinken és kiállításainkon!

Fejér Vármegyei Hírportál írása a rendezvényről: 

Kassák-versek, rádióhangok is keveredtek a múzeumi éjszakában

A „Beszélő dobozok” – Székesfehérvár a rádiógyártás fellegvára című rádiótörténeti időszaki kiállításunkra készülve szeretnénk egy kis ízelítővel szolgálni a magyar rádiózás történetéből.

Az első hazai hírszóró adó, a 250 wattos csepeli adó stúdiója egy Reiss Henrik-féle bútorszállító kocsi lett, ami Budapesten a Gyáli úton a Posta Kísérleti Állomás udvarán állt. A rádió szakmai irányítója Paskay Bernát postai műszaki igazgató volt (1923).

1924-ben Magyar Rádió Újság (szerkesztő: Laszgallner Ernő) is emléket állított a kis stúdiónak: „[...] Semmi különös berendezés nincs benne. A technika játékszereinek, gomboknak, csavaroknak nyoma sincs itt. Egy pianínó, egy kis asztal, pár szék, egy erősáramú szénmikrofon az egész. De lélek van benne. Minden akadályokon diadalmas, csodákat megvalósító lélek. Néhány nyughatatlan ember, aki hangot akar adni a magyarságnak. Szót, dalt sugározni a végtelen éterbe.”

Az 250 watt teljesítményű adó nem volt hosszútávon megfelelő a hallgatók igényeinek kielégítésére. A modern a 2 kW-os Telefunken-adó alkatrészei 1925 januárjában érkeztek Csepelre. A kísérleti adások 1925 április végén indultak, heti három estén.

1925 májusában a Gyáli úti stúdióban hangzott el Molnár Ferenc A férj bevásárol című kétszemélyes vígjátéka. A szerepeket Taubler Margit és Molnár János, az állomás tisztviselői játszották el. Ebben a korai időszakban néhány kamaraegyüttes is bemutatkozott a rádió virtuális színpadán.

1925. december 1-jén du. 5 órakor a Rákóczi út 22. szám alatt avatták fel ünnepélyes keretek között a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt-t. Kozma Miklós munkatársai sóváradi Szőts Ernő műsorigazgató, Kern Aurél zeneigazgató, Gyarmathy Sándor rendező, Polgár Tibor zongorakísérő, Scherz Ede és Radó Árpád bemondók, Tomcsányi István és Magyari Endre mérnökök lettek. 1928-tól bővült a stáb Ódry Árpád főrendezővel és Somogyváry Gyula a rádiódramaturggal. 1928-tól Kern Aurél halála után zenei tanács alakult (tagjai: Szabados Béla, Papp Viktor, Stefániai Imre). 1931-ben Dohnányi Ernőt nevezték ki főzeneigazgatónak. 1931-ben debütált az első női bemondó, Filótás Lili, őt Gecső Sándorné követte, aki riporterként is dolgozott.

A Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. által üzemeltetett rádió jogállását tekintve nem tartozott a sajtótermékek közé. A rádió munkatársai sem voltak a Sajtókamara tagjai 1940-ig. Az intézmény így huzamos ideig mentesült a sajtótermékekre előírt, a sajtószabadság érvényesülését jelentősen korlátozó szabályok, a sajtómunkásokra, újságírókra vonatkozó szigorú felelősségi szabályok alól. A sajtókamarai tagság hiányának hála a rádiós újságírókra évekig nem terjedt ki a kamara fegyelmi, hatósági jogköre, továbbá a speciális büntetőjogi és magánjogi felelősségi szabályok sem voltak alkalmazhatók rájuk.

A Posta és a Rádió közötti jogviszony közjogi (engedélyezési) és magánjogi (szerződéses) elemeket egyaránt tartalmazott. Az adás sugárzásáig felmerülő feladatok és anyagi terhek a részvénytársaságot terhelték, míg technikai eszközök, berendezések (infrastruktúra) üzembe helyezése, fenntartása és a műsortovábbítás már állami feladatként a postára hárult.

Amennyiben többet szeretnének megtudni a „beszélő és zenélő dobozokról” és a hazai, illetve székesfehérvári rádió-ügyről, szíves figyelmükbe ajánljuk az időszaki tárlatunkat. A „Beszélő dobozok” kiállítást 2023. június 24-től tekintheti meg a kedves közönség.

A tárlat a Múzeumok Éjszakáján nyílik meg, a rendezvény keretén belül Kóger László (MNL FVL) kurátori tárlatvezetésével, gyermekeknek szóló kézművesfoglalkozással, illetve tudományos-ismeretterjesztő programokkal várjuk a látogatókat. Dr. Demeter Zsófia történész a székesfehérvár Rádiótelep történetét mutatja be, míg a kerekasztal-beszélgetés során Papp Kálmán (a székesfehérvári rádióállomás volt vezetője), dr. Demeter Zsófia és Kóger László mond el mindent, amit a rádiókról tudni érdemes. A beszélgetést Bödő István levéltár-igazgató moderálja.

A Múzeumok Éjszakája rendezvényeit karszalaggal lehet látogatni (karszalag ára: 500 Ft, 6 év alatt ingyenes). Intézményünk 18:00-tól 24:00 óráig tart nyitva. A részleteket a  plakáton találják.

A kiállítás megtekinthető 2023. június 24. – szeptember 16. között, a Múzeumok Éjszakáján, illetve hétfő-csütörtök (munkanapokon), 8:00-15:00 óráig. Csoportos bejelentkezéshez kérjük keressenek meg minket az alábbi elérhetőségeket:+36 22 313 052, fvl@mnl.gov.hu

Felhasznált irodalom: Magyarország a XX. században. III. Kötet, Kultúra, művészet, sport és szórakozás; Klein Tamás: Az elektronikus sajtó szabályozásának kezdetei Magyarországon