Jelenlegi hely
MNL CSCSVL Makó
6900 Makó, Petőfi park 14.
Telefonszámok: (62) 211-145 ; 70/653-37-51
E-mail: mako.cscsvl@mnl.gov.hu
Csanád vármegye, Makó város, a volt makói- és nagylaki járás iratait őrzi.
Munkatársaink:
Urbancsok Zsolt - főlevéltáros - urbancsok.zsolt@mnl.gov.hu
Marosvári Attila - levéltáros - marosvari.attila@mnl.gov.hu
Sepsei Sándor - levéltári kezelő - sepsei.sandor@mnl.gov.hu
Vizi Dávid Máté - levéltári kezelő, vármegyei tagintézmény szerkesztő - vizi.david.mate@mnl.gov.hu
Makó város korai levéltáráról semmit sem tudunk. A Mohács előtti kis földesúri falu írásbeliségének nyoma nem maradt, földesurainak családi levéltárai is eltűntek a történelem viharaiban. A régészeti leletek mellett mindössze néhány térkép és jogbiztosító oklevél utal a marosi átkelőhely melletti Velnök, majd Makófalva létére.
A török korban faluból mezővárossá fejlődő Makó feltehetően már számottevő iratanyaga sem vészelte át a meg-megújuló háborúkat. Levéltári adatokat csak a török defterek és a királyi Magyarországon, vagy Erdélyben kiállított földesúri adománylevelek szolgáltatnak a történészek számára.
A török uralom vége felé jelentkezett a királyi kamaránál Makóra támasztott földesúri igényével Balog Miklós csanádi püspök. Az 1682-ben kelt elutasító kamarai válasz a makói levéltár mind a mai napig megőrzött legkorábbi irata. Ez az egyetlen dokumentum, amely túlélte az 1686-os tatár pusztítást. A következő, 1699-ben keltezett kamarai oklevél is méltán féltve őrzött kincse volt a századfordulón letelepülő makóiaknak, hiszen szabad földfoglalást, négy évi adómentességet és királyi szabados jogállást biztosított.
Kiemelkedő történeti értékű II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Gyöngyösön kelt magyar nyelvű oltalomlevele, amely a kuruc csapatok sarcolásaitól mentesítette a várost. Az első úrbéri szerződés 1719-ből való.
A makói levéltár legszebb oklevele III. Károly 1724-ben kelt díszes vásártartási engedélye, amely fém védő tokjában vészelte át az évszázadokat.
A legértékesebb dokumentumokat - Makó városát régi időktől érdeklő fontosabb iratok - címen külön kezelték, óvták, így a későbbi tűzvészeket, árvizeket és selejtezéseket is túlélték.
A számadási iratok 1725-től, a rovatos összeírások 1740-től, a tanácsülési jegyzőkönyvek 1784-től maradtak folyamatosan fenn. Kuriózum a II. József-féle kataszteri földmérés iratanyaga (1784-1789).
Az első "levéltár" az 1719-ben épült városházán volt, ahol kezdetben a bíró, a notarius (jegyző) és egy-két esküdt alkotta az elöljáróságot. A működésük során keletkező, valamint a tanácshoz érkező iratokat a notarius egy - téka forma archívumban - gyűjtötte. Az adónyilvántartásoknak külön ládát szereztek be.
1821-ben árvíz pusztított Makón, a folyóhoz közeli városháza hetekig vízben állt. A korábbi tűzvészek kisebb pusztításai után feltehetően ekkor semmisült meg a legtöbb levéltári anyag.
1859-re készült el az új, közel száz évig funkcionáló városháza. Külön levéltár kialakításáról a rendezett tanácsú város közgyűlése határozott 1876-ban. Harsányi Sándor levéltáros vette át az anyagot a jegyzőtől, majd a napi kiadmányozási munka mellett megkezdődött az iratkezelés.
1876-1909 között az iratokat átválogatták, 1897-ben és 1914-ben nagyobb selejtezést végeztek. A segédletkészítésben a feudális kori tanácsülési jegyzőkönyvekhez készített mutató említésre méltó. 1918-ban azt tervezték, hogy a felgyülemlett iratokat a városháza padlásán egy kerítéssel elzárható részen helyezik el, de erre a tűzveszély miatt nem került sor. 1929-ben a zsúfoltság enyhítésére az adóhivatal iratai mégis a padlásra kerültek. Rácz Sándor levéltáros egy ablak nélküli szobában dolgozott, szem- és izületi bántalmaknak kitéve.
1940-ben került a levéltár jelenlegi helyére, a városháza új szárnyépületébe. A bebútorozáshoz húszezer pengő államsegélyt kértek, addig a levéltári anyag egy része halomba rakva hevert a földön.
1947-ben országos felmérés készült a levéltárakról. Ebből megtudhatjuk, hogy Makón a világháború alatt a kb. 600 folyóméter iratanyag védelmére semmi intézkedés nem történt, de veszteség nem érte. A levéltár dotációt nem kap, 1946 óta nincs levéltáros, a teendőket napi két órában Veszelinov György irodatiszt látja el. 1948-49-ben, részben papírgyűjtés címén,8420 kg iratanyagot selejteztek, főleg árvaszéki, adóhivatali és községi bírói iratokat.
Az 1950: XXIX. törvényerejű rendelet állami kezelésbe vonta a levéltárakat. A makói a szegedi állami levéltár kirendeltsége lett. 1960-ig nincs személyzete, ekkor Nagy Sándort levéltári őrként alkalmazzák. Később levéltári kezelőként, majd főelőadóként dolgozik nyugdíjazásáig (1974). Tevékenysége idején készültek az első alapleltárak és raktári jegyzékek. Az 1966-os megyei fondjegyzék makói része is az Ő rendező munkájának eredményeként készülhetett el.
Az 1969: XXVII. törvény az állami levéltárakat tanácsi levéltárakká minősítette át. A makói a Csongrád Megyei 1. számú Levéltár (Szeged) részlege, majd a Csongrád Megyei Levéltár Fióklevéltára lett. 1975-ben kezdődött a városi fondok középszintű rendezése a továbbra is egy személyes levéltárban. 1982-től Vígh Zoltán igazgató mellett Gilicze János, majd Sztraka Erzsébet levéltári kezelők is bekapcsolódtak a munkába. Az iratok dobozba kerültek, áttekintő raktári jegyzékek és fondtörténetek készültek, s az elhelyezési viszonyok is jelentősen javultak.
Magyarország Kormánya az 1447/2017. (VII.7.) számú határozatában döntött a Csongrád Megyei Levéltár új makói telephelye felújításának támogatásáról, amelyhez 130 000 000 Ft támogatást biztosított. A projekt megvalósítója Makó Város Önkormányzata volt. A védett homlokzatú villaépület és a pavilonépület mellé egy új épületrész is épült, melyben egy 21. századnak megfelelő galéria raktár kapott helyet.
Csanád vármegye felbecsülhetetlen értékű iratanyaga 2019 szeptemberében került vissza a Makói Levéltár kezelésébe. Levéltárunk ezzel együtt körülbelül 3000 folyóméternyi iratot őriz (2020. nyár).
