Az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára Szakkönyvtára

Megtalálható Kecskeméten a Klapka u. 13-15. sz. alatti épületben. Fiókkönyvtára kisebb állománnyal a Kossuth tér 1. sz. alatt, ill. a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi részlegben használható. Nyitvatartási ideje mind a négy helyen a kutatószolgálatéval megegyező.

Az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárában működő szakkönyvtár a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és működési szabályzat szerint a levéltári munkát: az irattári-levéltári anyaggal kapcsolatos munkát és a levéltári anyag alapján végzett történetkutatást segíti.

A levéltárak államosítása után, 1950-ben hozták létre a Bács-Kiskun Megyei Közlevéltárat, könyvtárát ezzel egy időben alakították ki. Szakkönyvtár létrehozására, gyarapítására korábban a kecskeméti levéltár vezetői többször is kísérletet tettek, de néhány könyvön, illetve a jelentős hírlapgyűjteményen, a Levéltári Közlemények című folyóirat beszerzésén túl törekvéseik nem jártak különösebb sikerrel.

A város 1887. évi szervezeti szabályrendeletének 77. §-a rögzítette a főlevéltárnok és a levéltárnok feladatait. A főlevéltárnok feladatai közé tartozott a városi múzeum és könyvtár kezelése is. A múzeum és a könyvtár létrehozása Balla János levéltárnoki működésére esik (1861-1900-ig töltötte be ezt a tisztséget). Nyugdíjazása után Szilády Károly vette át a levéltár vezetését.
1897-1910-ig a városi levéltár, a múzeum és a könyvtár egy épületben, közös személyzettel működött. Szilády Károly, aki 1901-től volt a három intézmény vezetője, leginkább könyvtári munkával foglalkozott, érdeme az önálló városi könyvtár létesítése.
Levéltári szakkönyvtár kialakítását a város vezetősége nem támogatta. A levéltáros saját továbbképzésére maga vásárolt könyveket. Emiatt a városi hatósághoz címzett előterjesztésében többször is panaszkodott. A könyvtár állománya még az 1930-as években is csak néhány mű: A Pallas nagy lexikona, három Magyarország történetével, három Kecskemét történetével foglalkozó könyv és két szótár. Ezenkívül helybeli újságok, folyóiratok 1868-tól, hivatalos lapok, szaklapok, régi és újabb helybeli térképek alkották a szakkönyvtárat.

A könyvtár gyűjtőköre, gyarapodása, állománya

A könyvtár fő gyűjtőköre: megyei helytörténet és levéltártudomány; mellékgyűjtőköre: magyar történelem, közigazgatás-történet, statisztika. Anyagi lehetőségeink erősen korlátozottak, ezért a gyűjtőköri szabályzat lehetőséget ad a megyei könyvtár szerzeményezéséhez való alkalmazkodásra. A gyűjtött dokumentumtípus: könyv, időszaki kiadvány, térkép, mikrofilm, kézirat, CD, DVD, videokazetta. A könyvtár állománya Kecskeméten több mint 20 000 kötet.

A megyei levéltár létrehozása után (1950) a megyei, ill. országos közgyűjteményekkel folytatott kiadványcsere, vásárlás, ajándékozás útján jelentősen gyarapodott a könyvtár állománya. A könyvtárban megtalálhatók a megyei és városi önkormányzati levéltárak, egyes szak- és egyházi levéltárak sorozatai, évkönyvei, tanulmánykötetei, forráskiadványai, levéltárismertetői, fond- és raktárjegyzékei.

Az Országos Széchényi Könyvtártól megvásároltuk a Kecskeméti Lapok (1868-1950), és a Kecskemét (1873-1920) című helyi hírlapok mikrofilmjeit, a Kecskeméti Közlöny (1919-1944) és más helyi időszaki kiadványok eredetiben tanulmányozhatók. Folyamatosan beszerzünk több statisztikai időszaki kiadványt, például: a Magyar statisztikai évkönyv 1898-tól, a Területi statisztikai évkönyv 1973-tól, a Demográfiai évkönyv, 1965-től, a Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve 1951-től található meg gyűjteményünkben.
Gyűjtjük a népszámlálási kiadványok megjelenő köteteit (az utóbbiakat csak válogatva tudtuk beszerezni), a helységnévtárakat a (történelmi helységnévtárakat is).

Jelentős könyvtárunk térképgyűjteménye. Megtalálhatók gyűjteményünkben (a levéltári anyagba tartozó térképeken kívül) Kecskemét régi térképei. Pl. a László Károly által 1879-ben készített, Rihocsek Gusztáv által összeállított, 1885-ben kiadott, valamint 1905-ben megjelent és több más évekből származó térképek. Megtalálható Magyarország katonai térképszelvényei a megye teljes területét lefedően, a 19. század végétől kezdődően az 1940-es évek felméréseit ábrázoló szelvényekig.

A könyvtár állományának gyakran keresett kötetei még a címtárak, pl.: Magyarország tiszti cím- és névtára 1889-1944-ig, Kecskemét város címtárai 1922-1948-ig, a megyét érintő egyházi sematizmusok (gyűjteményünk nem teljes). A gazdasági szervek legfontosabb adatait tartalmazzák a pénzügyi, kereskedelmi és ipari kompaszok 1881-1948-ig.

Más levéltárak iratanyagában való tájékozódást szolgálja a fondjegyzékek, repertóriumok beszerzése, megtalálhatók a Magyar Országos Levéltár segédletei.

A Kossuth téri csoport kezelésében lévő kisebb könyvtár állományának fontos része az iskolai értesítők gyűjteménye. Itt található meg a kecskeméti középiskolák 1945 előtt megjelent évenkénti tudósításainak nagy része. Szintén a Kossuth téri kutatóhelyiségben tekinthetők meg a Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1890-1922 között megjelent kötetei, melyek helytörténeti tárgyú cikkeinek keresését repertórium segíti.

A könyvtár használata, katalógusa

A kutatóteremben csak a kézikönyvtár található, a többi könyvet az épület raktáraiban helyeztük el, kérésre bármelyik kötet tanulmányozható. A kutató témájához is keresünk szakirodalmat a könyvtár állományából. Könyvtári dokumentumokról fénymásolat nem készíthető.

Könyvtári anyag mikrofilmen csak a Klapka utcai főépületben található, itt két mikrofilmleolvasó-készülék áll a kutatók rendelkezésére, az egyik berendezés mikrofilmről papír alapú másolat elkészítését is lehetővé teszi, jelentősen megkönnyítve ezzel kutatóink munkáját.

A kutatószolgálat (és a könyvtári nyitva tartás) az év utolsó hetében és augusztusban általában szünetel.

Könyvtárunk állománya Textlib integrált könyvtári rendszerben feltárt. Tartalmi feltárása ETO rendszerű. Szakkönyvtárunk katalógusa az interneten is elérhető.