AMIRŐL A FILMHÍRADÓK SZÓLTAK 1.

1934. október – „Kiskunfélegyháza ünnepi felvonulása az őszi mezőgazdasági munkálatok befejeztével”

A 19–20. század fordulóján, a 20. század elején egy nagyszerű új találmány indult világhódító útjára: a film. A vetített mozgóképnek természetesen voltak fejlődési állomásai, a kezdeti idők némafilmjét az 1920-as években felváltotta a hangosfilm, a fekete-fehér felvételeket a színes film. A színészekkel eljátszatott, alapvetően a közönség szórakoztatását szolgáló filmek mellett egyre gyakrabban forgattak a mindennapok eseményeit megörökítő filmeket is, melyek szerepe elsősorban a tájékoztatás, tudósítás és ismeretközlés volt. A filmkészítő vállalatok jelentős hírgyűjtő tevékenységet fejtettek ki, mérlegelve, hogy melyik történés, „sztori” tarthat közérdeklődésre számot. Ez a fajta mozgóképes híradás rendkívüli népszerűségre tett szert, hiszen a 20. század első felében (a televízió feltalálása és a rádiózás általánossá válása előtt) az újságokon kívül az egyetlen, ráadásul igen látványos információ-szerzési forrást jelentette, különösen, ha térben távolabbi, vagy külföldi eseményekről tudósított. Már az 1910-es évektől kezdődően a mozikban (mozgó-fénykép-színházakban) a szórakoztató filmek előtt képes híradókat vetítettek, ezekből fejlődtek ki a későbbi magazinszerű híradófilmek, azaz a továbbra is a mozikban adott filmhíradók.

A 21. századi fejlett technikának köszönhetően ezek a 80–100 éves felvételek ma már digitálisan is hozzáférhetőek. A 2009-ben létrejött Filmhíradók Online elnevezésű webes archívum a 20. század első felének Magyar Világhíradóinak filmhíreit mutatja be.[1] Az online archívum elsődleges célja, hogy az általuk közzétett filmhíradók elsősorban oktatási, kutatási és közismereti célokat szolgáljanak; egy-egy történelmi korszak lenyomatát, a nyilvánosság működését a kortárs média tükrében lehessen vizsgálni.

Ahhoz, hogy egy-egy filmhíradó-részletet ténylegesen megértsünk, fontos megvizsgálni az ábrázolt eseményt a maga helyi környezetében beágyazva. Jelen írás erre tesz kísérletet, a Filmhíradók Online weboldalon található négy, Kiskunfélegyházáról szóló filmhíradó egyikének bemutatásával és az ott illusztrált rendezvény történetének ismertetésével. A téma mindenképpen érdemes a kutatásra, hiszen azon kevés „szenzációs” történések közé tartozik, amelyek révén egy vidéki város lehetőséget kapott arra, hogy szerepelhessen az országos filmhíradóban.

1934. szeptember 2.: Az első Kiskun Nap

Trianon után a nemzetközi elszigeteltség oldására, a nagy gazdasági világváltság időszakát követően a gazdaság élénkítésére az 1930-as évek elején egyre több magyar város használta az idegenforgalmat és a kultúrát hatékony eszközként (pl. Szegedi Szabadtéri Játékok, Kecskeméti Hírös Hét). A környező települések sikeres idegenforgalmi törekvése kapcsán 1932-ben vetődött fel először Kiskunfélegyházán az az igény, hogy a város is megmutassa országnak-világnak értékeit, látnivalóit.[2] Sajnos azonban Félegyháza nem bővelkedett természeti kincsekben, és történelmi nevezetességekben. Különösen nagy fejtörést kívánt a szervezőktől az idegeneket idecsábító látványosságok megteremtése. Az idegenforgalom kialakítása mellett másik motiváló tényező volt az iparosok, gazdák és kereskedők érdeke, akik terményeik, készáruik forgalmának növekedését várták ettől a lehetőségtől. Nem utolsó sorban az is cselekvésre ösztönözte a félegyháziakat, hogy nem akartak lemaradni a szomszédos települések mellett ebben a „tisztes versenyben”, Félegyháza is részesülni kívánt az idegenforgalom nyújtotta előnyökben.

Az ezzel kapcsolatos első konkrét városi kezdeményezés 1933. július 5-ére tehető.[3] Ezen a napon a különböző érdekképviseletek, sportkörök, vasút- és postahivatal főnökei, egyéb társadalmi egyletek küldöttei, a sajtó képviselői és a polgármesteri hivatal munkatársai értekezletet tartottak, ahol megalakították a helyi Idegenforgalmi Bizottságot[4] azzal a céllal, hogy a szomszédos és Félegyházához hasonló nagyobb megyei városok mintájára mozduljon meg a település társadalma a város idegenforgalmának kialakítása, népszerűsítése érdekében. Ezen az első összejövetelen tervbe vették, hogy 1933 szeptemberében vagy októberében idegenforgalmi napot tart a város, melyre filléres gyorsot[5]szerveznek ide. Az értekezleten felmerült és a jelenlevők tetszésével találkozott az a terv is, hogy a városban egy országzászló hirdesse az ország csonkaságát.[6] Azt azonban hamarosan belátta a bizottság, hogy egy nagyszabású rendezvényhez szükséges propaganda kifejtéséhez rövid lenne az idő, így az 1933 őszére tervezett idegenforgalmi napot későbbre halasztották. 1934 márciusában már körvonalazódott az esemény programja (amelyet ekkor már „Idegenforgalmi Nap”, „Félegyházi Nap”, Kun Nap” elnevezéssel is illettek), melyben az országzászló felavatási ünnepélye mellett szerepelt mezőgazdasági és ipari, valamint női kézimunka kiállítás, kereskedők kirakatversenye, nagyszabású lóverseny, valamint egy város-ismertető füzet kiadása is.[7] Az idegenforgalmi bizottság a járás községeit is bevonta a rendezvény szervezésébe.[8]

A város azonban nem tudott anyagi segítséget nyújtani, így a bizottság önmagára utalva készítette elő a „Félegyházi nap” megrendezését. Mivel a kiállítóktól nem szedtek helypénzt, így egyetlen bevételi forrást a Mezősi Károly[9]által szerkesztett könyvecske eladásából remélhettek. A kiadvány[10] az idegenforgalmi nap tudnivalóit, a város történeti ismertetését tartalmazta és egyben belépőjegyül is szolgált az összes kiállításokra.

1. Az első Félegyházi Nap programfüzete, városismertetővel (címlap)

2. A városismertető füzet belső oldalai

3. A városismertető füzet belső oldalai

4. A városismertető füzet belső oldalai

A város identitáskeresése közben jeles szülöttei, nagy fiai kultuszának ápolása is nagyobb hangsúlyt kapott. Ekkor érhető tetten először a település későbbi önmeghatározásának egyik sarkköve: a „Kiskunfélegyháza Petőfi és Móra városa” toposz.[11]

A rendezők úgy vélték, hogy csupán a kiállítások és a Kiskun Ereklyés Országzászló felavatása nem vonzana elég látogatót, ezért valamilyen kuriózumot is műsorba iktattak. A délutánra tervezett nagyszabású felvonulás és népünnepély a sajátos kiskun kultúrát, viseletet, hagyományokat volt hivatott bemutatni. Itt főleg az iskolások és a fiatalok kaptak nagyobb szerepet, rájuk főleg a jellegzetes, művészi kiskun öltözet bemutatásánál, a lovasbandériumi felvonulásnál, a kun nóták és magyar táncok előadásánál számítottak.[12] Az idegenforgalmi nap alkalmából Szabó Margit tanítónő kutatásai alapján rekonstruálták a régi kiskun ruhát.[13] A munkát Szúnyoghyné Tüdős Klára és Györffy István igazgató szakértő útmutatásai támogatták.[14]

5. Kiskun ruhás lányok (Kiskun Múzeum Tört. Fotó 2006.21.1.)

A rendezvény programjait színesítette, hogy a Középmagyarországi Autó és Motor Club (KAMC) kiskunfélegyházi osztálya szeptember 2-ára nemzetközi „Petőfi” csillagtúrát szervezett.[15] Augusztusban kijelölték az Ereklyés Országzászló helyét: a Magyar Általános Takarékpénztár épületéhez közeli, a Városházával szemközti helyre esett a választás.[16] A nyár végére elkészültek a programokat reklámozó művészi plakátok is.[17]

6. Szántó Piroska plakátja 1. (MNL BKML V. 171. f.)

7. Szántó Piroska plakátja 2. (MNL BKML V. 171. f.)

A rendezvény igen gazdag és változatos műsort kínált a helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt.

8. Az 1934. szeptember 2-i rendezvény programja (első oldal) (MNL BKML XV. 43. a. 61/15)

Az ünnepi hangulat fokozására már szeptember elsején, szombaton este kivilágították a Sarlós Boldogasszony templom és a Városháza tornyát, ahonnan tárogatós toronyzene is szólt, a kiskunmajsai leventezenekar pedig hangversenyt tartott a város központjában; másnap, szeptember 2-án, vasárnap szintén ők ébresztették zeneszóval a félegyháziakat. Reggel 7 órakor megtörtént a meghirdetett kirakatverseny elbírálása, majd az eredményhirdetés is. Szolnokról, Halasról, Szegedről és Szentesről 7 és 8 óra között érkeztek a kedvezményes utazást biztosító, a jeles alkalom miatt túlzsúfolt „kultúrvonatok”,[18] melyek utasait a városháza tisztviselőiből alakított rendezőgárda kalauzolta. A város küldöttei fél kilenckor a főúton felállított diadalkapuknál fogadták az autóval érkező magas rangú vendégeket, ugyanis József királyi herceg és fia, József Ferenc főherceg, valamint az Ereklyés Országzászló Nagybizottság vezére, Urmánczy Nándor és dr. Marschall Ferenc földművelésügyi államtitkár is megtisztelte jelenlétével az ünnepélyt.

Ugyanebben az időben futott be a Budapestről reggel 6 órakor induló 21 kocsiból álló filléres gyorsvonat kb. 1400 utassal. A pályaudvarra érkező hölgyeket a félegyházi férfiak egy-egy szál szegfűvel köszöntötték. A vasútállomástól lovasbandérium vezetésével és a BESZKÁRT-zenekar[19] kíséretével indult meg tömeg a Kossuth utcán. Ezalatt a felavatásra váró országzászló részesült katolikus, református és izraelita egyházi áldásban is. A Sarlós Boldogasszony templomban tartott mise után az előkelőségek dr. Homoki Nagy László királyi közjegyző lakásán jöttek össze villásreggelire s onnan érkeztek az Országzászló elé, ahol több mint tízezer főnyi nép szorongott.

9. Ereklyés Országzászló, Kiskunfélegyháza

Az ünnepi beszédek elhangzása után Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnöke helyezte el a talapzatba a Nagymagyarország minden részéből összegyűjtött földet. A rendezvény alatt a tér fölött két repülőgép keringett, a félegyházi származású Ujváry László százados és Bánhidy Antal tisztelegtek így a magasból, virágokat szórva. Az országzászló előtt hódoló menetben vonultak el a leventék, majd a lovasbandérium, melyből az egyik első ló, lovasa intésére térdet hajtott az országzászló előtt, utánuk hosszú sorban a KMAC csillagtúra résztvevői következtek. Ezután a Petőfi-szobrot koszorúzták meg az egybegyűltek, rövid beszédek kíséretében.

A délelőtt folyamán az Ipartestület székházában lezajlott az iparosok és kereskedők nagygyűlése, a Városháza dísztermében pedig a Móra Ferenc Társaság tartott ünnepélyes felolvasó ülést. A kiállítások egy részét megtekintette József főherceg tábornagy és fia József Ferenc főherceg is „fényes kíséretével és a félegyházi iparosok ízléses munkái annyira megnyerték a tetszését, hogy Kohajda István szűcsmestertől egy szép kiállítású subát is vásárolt, míg Semperger József kiváló szűrszabó mesterünk miniatür díszszűrét köszönettel fogadta el ajándékul.”[20] Később a meghívott vendégek és előkelőségek részére ebédet szolgáltak fel a Korona étteremben. A kiállított tárgyakat szakértő zsűri bírálta el.

10. Farsang Péter oklevele (Kiskun Múzeum Tört. Dok. 99.51.5)

A délutánra tervezett és nagyon várt látványosságot azonban sajnos elmosta az eső. A tervek szerint három órakor indult volna a több száz főnyi kun felvonulás a tanítóképző-intézettől a városi parkba.[21] A felvonulásban a lovasbandériumot a kiskunmajsai leventezenekar követte volna, őket az iparosok menete, majd különböző népi és ünnepi viseletbe öltözött gyerekek, fiatalok vonultak volna fel (Szent Imre ruhás leányok;[22] virágárus és piacos lányok; juhászmenet kis kanász gyerekekkel és feldíszített szőlős kocsikkal; szüreti menet; feldíszített ökrösszekér gazdasági eszközökkel; kun menet), végül a Daloskörök következtek volna. A városi parkba tervezett szabadtéri előadásokat és a népünnepélyt (zenés tornabemutatók, művészi táncszámok, dalok, bohózatok, tréfás játékok, élőkép, kukoricafosztás, tűzijáték) sem lehetett a rossz időjárás miatt megtartani, de a speciálisan kun jellegű műsorszámokat – a nagy érdeklődés miatt kétszer is – előadták a Korona vendéglő dísztermében, ezt a programot a rádió is közvetítette.[23]

A látványos műsorszámok elmaradása ellenére az első Félegyházi Nap pozitív visszhangot kapott. „A példátlan lelkesedés és szívós akarat meghozta a maga gyümölcsét: az egész ország felfigyelt Félegyházára és az országos sajtó elismerte, hogy szinte felmérhetetlen az a szépség, hangulat és erő, amely az Alföld súlyos szavú és nehéz beszédű népének lelkében él s elnyomhatatlanul kiáltotta az egész ország szívébe a kiskun nevet. „Amit ez a város szépségben, tudásban, munkában és eredményben felmutatott, azt alig lehet túllicitálni” – írják a fővárosi lapok.”[24] A városi újságok 20 ezer főre becsülték a látogatók számát.[25]

Az első Félegyházi Nap utóéletéhez tartozik, hogy három héttel az ünnepség után megismételték a rendezvény felvonulási részét,[26] erről a látványosságról számos fénykép és egy filmfelvétel is tanúskodik.[27] A jól sikerült programot népünnepély és szüreti bál zárta.

12. Ünnepi felvonulás (Kiskun Múzeum Tört. Fotó 2006.22.3.)

v

13. Feldíszített szőlős kocsi (Kiskun Múzeum Tört. Fotó 2006.22.2.)

14. Feldíszített ökrösszekér (Kiskun Múzeum Tört. Fotó 2006.22.1.)

15. Ünnepi ruhás lányok (Kiskun Múzeum Tört. Fotó 2006. 21.2.)

16. Népünnepély a városi parkban (Kiskun Múzeum 2006.21.3.)

A filmhíradó részletén felismerhető a Kiskun Napra tervezett felvonulás több eleme: a virágárus kislányok és ünneplő ruhába öltözött nagylányok, a juhászmenet kis kanász gyerekekkel, a feldíszített ökrösszekér gazdasági eszközökkel. A megörökített esemény tehát több volt, mint amire a filmhíradó inzertszövege utal: „az őszi mezőgazdasági munkálatok befejeztével kiskun viseletben ünnepi felvonulást rendezett Félegyháza népe”. A felvétel egyértelműen a szeptember 2-án tartott Kiskun Nap elmaradt felvonulását bepótoló szeptember 23-i ünnepségen készült, mellyel – ha a rossz idő közbe nem szólt volna – teljes lehetett volna az első kiskunfélegyházi idegenforgalmi rendezvény.[28] Ahogy a filmhíradó tanúsítja, az utólagos felvonuláson (és az azt követő népünnepélyen) is sok néző részt vett, de sajnos éppen a lényeg, a magasrangú vendégek és más városok látogatói maradtak távol. Ám a filmfelvétel révén legalább egy kis időre hírt adhatott magáról a város.

Az 1934-es Félegyházi Nap hozadékaként felmerült az igény arra, hogy a város évente rendezzen ilyen ünnepet. Ebből a kezdeményezésből nőttek ki a későbbi Kiskun Napok, amelyeket ugyan nem évente, de viszonylag rendszeres időközönként 1996-ig megtartott a város.[29]

Jegyzetek