Múltbanéző 10. (6)

KALOCSA VÁROSFEJLESZTÉSI TERVE

1939–1943

(Forrásközlés)

Bevezetés

Kalocsa első városrendezési terve 1929. április 23-án készült el, Niessner Aladár[1] műszaki tanácsos, Szombathely város mérnöke készítette.[2] A jóval a városrendezési törvény előtt született terv nem lelhető fel a levéltári anyagban.

A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénycikk első fejezete rendelkezett a városrendezésről. A törvény 1. § (1–3) pontjai kimondták, hogy egy adott város fejlesztése érdekében minden városnak meg kell alkotnia a városfejlesztési tervét. Emellett meg kell határozni a városias kialakításra szánt területet, és el kell végezni annak a vízszintes és magassági felmérését is. A felmérés alapján meg kell állapítani az általános és részletes rendezési tervet, és teleknyilvántartást kell vezetni.

Az általános rendezési tervben legalább M = 1:5000 méretarányú térkép, valamint műszaki leírás alapján ki kell jelölni a városias kialakításra szánt terület beépített, illetve beépíthető részeit, és meg kell határozni, hogy e terület egyes részein milyen (zárt sorú, szabadon álló, előkertes vagy más rendszerű) építés kötelező. Mindezen felül ki kell jelölni a városias kialakításra szánt területnek azokat a részeit is, amelyeket a város az utak, közkertek, füves terek, vasutak, üzemek, gyógy- és üdülőhelyek, sportterületek, kiállítási területek vagy egyéb nagyobb közcélú intézmények és berendezések elhelyezésére rendel.

A részletes rendezési tervben legalább M = 1:1000 méretarányú térkép alapján a beépített, illetve a beépítésre kijelölt területre vonatkozóan meg kell határozni az utak szintjét, emelkedési viszonyait és tagozódását, az épületek építési vonalát, az épületmagasságot, az építési telkek méreteit, a telkek beépítési módját, a közműhálózat elhelyezését, és a városrendezés szempontjából jelentős egyéb lényeges körülményeket.

A 2. § (2) alapján a részletes rendezési tervet az általános rendezési terv jóváhagyása után kell megállapítani, éspedig a már beépített területre vonatkozóan két év alatt.

A 4. § (2) értelmében a városrendezési terv a város háztartásának költségvetésével, illetve a jóváhagyott fedezettel biztosított mértékben hajtható végre.

A törvény második fejezete a telekfelosztás, a telekhatár-rendezés, a telekátalakítás és kisajátítás, míg a harmadik fejezet az építésügy kérdéseit részletezte. A negyedik fejezet vegyes rendelkezéseket tartalmazott.[3]

A városrendezési törvény alapján készítendő városfejlesztési terv céljára Majorossy Gyula miniszteri osztálytanácsos 1939. január 31-én Budapesten összeállította Kalocsa város vizsgálati adatait, amelyeket alább közlünk.[4] Ehhez azonban a városfejlesztési tervezet csak 1943-ban készült el. A közbeeső négy évben a városfejlesztés és a városrendezés kérdése csak közvetett módon került elő, mégpedig a Kollányi Ödön nyugalmazott polgári iskolai igazgató által 1940. február 7-én tartott „Kalocsa települési és lakásviszonyai” című előadásban, amely a Keresztény Társadalomtudományi Körben[5] hangzott el.

Az előadó Kalocsa földrajzi fekvésének és helyzetének ismertetése után beszélt a régebbi kalocsai településekről, amelyeket a gyakran ismétlődő árvizek, tűzvészek (különösen az 1828. és 1850. éviek), háborúk (főleg a törökdúlás) és más veszedelmek részben vagy egészben megsemmisítették. Ezután áttért az 1940. évi települési viszonyokra és megállapította, hogy a város fekvése a fejlődés szempontjából nem mondható szerencsésnek. Kalocsa az ún. átmeneti (sem nem falusias, sem nem városias) település jellegét mutatja, jóllehet a falusias jelleg domborodik ki inkább.

Ami a lakásviszonyokat illeti, a kalocsai lakások nedvesek, dohosak, zsúfoltak, különféle betegségek melegágyai. Az újabb telepítések (48-as házak, Rokkanttelep, Bürgerkert, Szőlők) lakói már kedvezőbb lakásviszonyok között élnek. Bőséges statisztikai adatokat közölt a házak belsőségéről, a lakóházak és a szobák számáról, valamint az épületek és tetők anyagáról. Ezekből az adatokból kitűnt, hogy Kalocsa lakásviszonyai nagyon kedvezőtlenek.

Az elkövetkező városrendezéssel kapcsolatban az előadó szerint elsősorban a következőket kell megoldani: a zsúfoltság megszüntetését kitelepítéssel, a terjeszkedés megvalósítását a Duna felé, az utcák erőteljesebb fásítását, elősegíteni a kertes város kialakítását, és mindezek mellett mindenben megőrizni a helyi és néprajzi jelleget.

Az előadáshoz dr. Tímár Kálmán[6] és dr. Mócsy István fűzött értékes kiegészítést.[7]

A városrendezési törvény által kötelezően előírt városfejlesztési tervet Kalocsa város 1943-ban készítette el. A terv I–XXII. fejezetben foglalta össze a teendőket. Az általános megjegyzések mellett kitért a város természeti adottságaira (úm.: széljárás, napsütés, hőmérséklet, csapadék, talajviszonyok, felhőzet, vizek, tájalkat, földrajzi helyzet alakulása); a társadalmi adottságok (úm.: a város története, népességváltozása, a foglalkozási ágak, vallásmegoszlás, területi megoszlás, térképek, felmérés, szabályozási terv) mibenlétére illetve meglétére; részletezte a városias kialakításra szánt terület határának megállapítását; a beépítési módokat; a főútvonal-hálózat megállapítását; a város fejlődése szempontjából megvalósítani kívánt feladatokat (úm.: hitélet, közoktatás, közművelődés, közigazgatás, közbiztonság, honvédelem, légoltalom, tűzbiztonság, mezőgazdasági termelés, ipari termelés és ipari negyed kijelölése, kereskedelem, közlekedés (úm.: közúti közlekedés, országos jelentőségű forgalmi út, környéki jelentőségű forgalmi utak, helyi jelentőségű utak, lakóutcák, forgalmi tervek, vasúti közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés); a közművek (villany és vízvezeték) kocsik és burkolatok (járdaburkolat, útburkolat) fejlesztési programját; a közegészségügy (úm.: kórház, fürdő, zöld területek, parkok, sportterek, temetők) helyzetét; az általános és különleges lakásszükséglet helyzetét; a történeti és műemlékek védelmét; a helyi jelleg kifejezését; az idegenforgalom fejlesztését; Kalocsa és környéke népművészetének megőrzését; a sportegyesületek fejlesztését; a munkásvédelem ügyét és a cigánykérdés kezelését.[8]

„Kalocsa megyei város vizsgálati adatai a városrendezési törvény alapján készítendő

városfejlesztési terv céljára összeállítva

Kalocsa megyei város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részén, a Duna egyik holt ága, az ún. Vajas-ér mellett fekszik, vasúti szárnyvonal végállomása, melyen az 51. számú másodrendű állami út áthalad, az 512. és 531. számú állami utak pedig az előbbi úttal itt találkoznak.

A közúti gépkocsiforgalom emelkedése, és a II. és III. rendű utak kiépítése a város fejlődésére kedvező lehet annál is inkább, mert a fentebb jelzett III. rendű utak Kecskemétnek a Dunántúllal való közvetlen kapcsolatát biztosítják.

A lakosság 33%-a őstermelő és napszámos, 39%-a tartozik az iparforgalmi munkacsoportba, 23,4%-a a szellemi foglalkozásúak körébe, a fennmaradó számból lényegtelen a véderő részesedése, míg az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak nagy részét a kórház betegei és az iskolák növendékei teszik ki.

A lakosság száma a népszámlálási adatok szerint erősen ingadozott, amennyiben a mellékelt táblázat szerint 1880-ban és 1930-ban erős visszaesések jelentkeznek, utóbbi megállapítás szerint a helyőrség elhelyezésének, és a városba özönlött menekültek elköltözésének következménye.

A város lakosságát az 1930. évi 11 880 lélekkel szemben extrapolálással[9], az 1920–1930 évtized természetes szaporodásának figyelembevételével 1970-re kereken 13 000 főben lehet megállapítani, mely számból a mai helyzet figyelembevételével kb. 700 lélek fog a külterületen lakni.

A város beépítettsége erősen külterjes. Nagyobb befogadóképességű házai csak a Szent István és Tomori utcákban vannak. A beépítés módja a jövőben is a családi lakóház lesz, még a szellemi foglalkozásúak részére is.

A városban csak kisipar van. 20 munkásnál többet csak a malom foglalkoztat. A kereskedelem is csak a helyi szükséglet kielégítésére szorítkozik, de aránylag fejlett a hitelélet, amennyiben a város több vidéki pénzintézet telephelye.

Járásbírósága és törvényszéke lévén, a közjegyzők és az ügyvédek száma nagy, de a szellemi foglalkozásúak zömét a papság, és a tanintézetek tanszemélyzete alkotják.

A város beépítési rendszere az alábbiak szerint jellemezhető.

Három fő részre oszlik, nevezetesen a Kossuth Lajos utca és a Vajas-ér közötti főtömbre, melyben a legyezőszerűen szétágazó hosszú utcák eszmei csomópontja a Szentháromság tér, mely utcákat a keresztutcák meglehetős rendszertelenül kötik össze.

A Kossuth Lajos utca és a Kármentőnek nevezett vízfolyás közötti rész, mely valamikor az érsekség belső gazdasága lehetett, amelyben a kiosztott házhelyek legnagyobb része ma is az érsekség nevén áll.

A Vajas-éren túli terület, melyen a házhelyalakítás csak a legutóbbi időben indulhatott meg.

A város központja a Szentháromság tér és a Szent István utca, a Szent János térig. Itt van az érseki palota, a székesegyház, a káptalani épületek, közép- és felsőfokú iskolák, a városháza.

Az érseki kastély épülete. (Kalocsa)

Nagyboldogasszony Plébániatemplom. (Kalocsa)

Nagyobb papnevelde. (Kalocsa)

A városias jellegű épületek a szomszédos és az összekötő keresztutcákban még nagyobb számmal vannak, de a távolabbi utcák általában falusias jellegűek, kivéve a vasúthoz vezető Kossuth Lajos utcát, és a pályaudvarral szemben kialakult vasutas telepet.

A jövő beépítés tekintetében a beépítési előírásoknál a Szentháromság téren, a Szent István utcán és a vele párhuzamos első két utcában, valamint a Kereszt utcában a Füzér utcáig, végül a Búzapiac téren az emeletes zártsorú, a Szent István, a Haynald, a Tomori utcák további részén, a Híd utcában a Búzapiac tértől a Szent János térig, és az ezeket keresztező szakaszokon a földszintes, zártsorú építkezés írandó elő. A Kossuth Lajos utcában és a Híd utcának a Foktői úttól a Búzapiac téri szakaszán a kertes, szabadon álló építkezés lenne kötelező.

A város többi utcáiban a hézagos, városias és a falusias építési mód maradna meg, azzal a megszorítással, hogy az utca a mai jellegének megfelelően az egyik, vagy másik beépítést kell előírni.

A Béres utcában, ahol a Kalocsai Népművészeti Ház van, a régi falusias rendszer fenntartandó, és a külső kiképzés is szigorúan előírandó.

Népművészeti Ház. (Kalocsa)

A fentieket a város ma beépített részének befogadóképességét megállapítandó, kellett előre letárgyalni.

A mai belsőségből a Cziglédi-kertek és a Középső-kertek kikapcsolandók, a Gödrökben, a Gödrök közén és a Cigánysoron folyt építkezés megszüntetendő, ezeken a területeken a fennálló házak minél előbb lebontandók.

A városias kialakításra szánt terület határait a fentiek alapján a következőképpen állapíthattuk meg:

Az ún. Kármentőtöltés a Vajas-foktól a Dunapataji útig, a Dunapataji út a Kossuth Lajos utcáig, a Kossuth Lajos utca mindkét oldala a vasútig, a vasútvonal a Negyveni útig, a Negyveni út belső oldala a Szent Imre útig, a Szent Imre út mindkét oldala, a Hősök útjának mindkét oldala a Katona I. út mindkét oldala, a Szőlők közének belső oldala, az új laktanya délkeleti oldala, a Miskei út északi oldala a Szent János térig, a Meszesi út mindkét oldala a Bátyai út elágazásáig, a Szénáskertek, a Középső-kertek ama telkei, amelyek a Szénáskertek VI. utca vége, és a Bürger-kertet lezáró dűlőút végének összekötési vonalán belül esnek, a Bürger-kert és a Paksi köz keleti oldala, a Foktői úttal párhuzamosan, attól északra nyitott új utca a Vajas-fokig, a Vajas-fok az Ármentő töltésig.

Ezen a területen belül az újabb építkezésekre a következő lehetőségek vannak:

mely célra 3,5 lakásonkénti laksűrűséget véve figyelembe, szükség van 3172 lakásra, tehát van 185 lakásfelesleg, amiből mintegy 50 lakást az időközben Kalocsára helyezett katonaság családos tisztjei és altisztjei részére vettünk számításba.

Fenti számításoknál nem vettük figyelembe azt a lehetőséget, hogy az érsekség tulajdonát képező belsőségeken mintegy további 80 lakás épülhet az érsekség gazdasági cselédjei, vagy részes munkásai részére.

A városias kialakításra szánt terület a fentiek szerint tehát a várható fejlődés befogadására elegendőnek látszik, ha azonban a fejlődést bármely előre nem látott ok gyorsabbá tenné, a város belsőségének további fejlesztése célszerűen csak a Foktői és Meszesi utak között, tehát a Duna felé látszik indokoltnak.

A város főútvonal-hálózatát észak-déli és kelet-nyugati irányban átmenő két főút, és a Foktői leágazás képezi, melyeknek vonalvezetése, mérete általában megfelel, csak a Kossuth Lajos utcának a Szentháromság térbe való betorkolását kell megfelelően kiszélesíteni.

Tekintettel arra, hogy a város lakosságának csak 30 %-a őstermelő, a városi zöldterületek úgy számban, mint terjedelemben lényegesen növelendők lennének.

Erre a célra rendelkezésre állhat a Gödröknek nevezett terület, mely kellőképpen fásítva és rendezve népkertté lenne kialakítható, valamint a Vajas-fok rendezésével felszabaduló területek, a megfelelő fásítással szép parki sétány lenne kialakítható.

Semmi esetre sem szabad a város belsejében még városi tulajdonban lévő kis terjedelmű szabad területeket beépítés céljára felhasználni.

A város további rendezésére a Nevéry /Niessner/ Aladár nyugalmazott szombathelyi városi műszaki tanácsnok által készített rendezési terv kiindulási alapként elfogadható, de a város anyagi helyzetére tekintettel annak egyes részletei leegyszerűsíthetők.

Mindenesetre fontos, hogy a Vajas-fok rendezésének kérdése a legrövidebb időn belül az azt használó Ármentesítő Társulattal véglegesen letárgyaltassék, mert a városközpont rendezésének kérdése csak ennek az élő vízterületnek a szabályozása után oldható meg.

A városnak, városrendezési terv keretében megoldandó feladatai a fent jelzetteken kívül nincsenek. A rendőrség, csendőrség és katonaság megfelelő elhelyezése biztosítva van. Iskoláinak száma megfelelő, legfeljebb a Vajas-fokon túl kell majd sűrűbb beépülése után óvodáról és elemiről gondoskodni. A város terjedelme nem elegendő ahhoz, hogy állandó színházra lehessen gondolni. Színi előadások céljára az ipartestületi székház nagyterme, hangversenyekre, ezenfelül a kaszinó díszterme áll rendelkezésre. A vasút rendelkezésére álló területek elegendőknek látszanak, ha később bővítésre lenne szükség, az a városias kialakításra szánt terület határain kívül mindenkor lehetséges lesz.

Gyártelepek esetleges letelepülésére szintén a vasúti vonaltól keletre eső terület alkalmas, mert iparvágányok létesítése csak itt lehetséges.

Az Állatvásártér ma megfelel céljának. Ha a jövőben annak kitelepítése válna szükségessé, szintén csak a vasúton túli terület jöhet számításba.

A fentiekből látható, hogy a vasút mellett, attól keltre mindennemű magánépítkezés megtiltandó lenne.

Vizsgálatommal kapcsolatban még két körülményre kívánok rámutatni, nevezetesen az érseki kórház évek óta megépült, de eddig használatba nem vett épületére, és a Lepcsobora[10] mocsár lecsapolásának szükségességére. Az érseki kórház második épületét államsegéllyel a gyógyíthatatlan elmebeteg gyermekek elhelyezése céljából építették, de azt soha nem vették használatba. Nem tudom, hogy átalakítás nélkül az épület mennyire lenne a túlzsúfolt kórház kiegészítésére felhasználható, de kívánatos lenne, hogy ezt az épületet rendeltetésének mielőbb átadják, vagy abban legalább tüdőbeteg-gondozót állítsanak fel.

A Lepcsobora mocsár a kórház telke mögött hosszan elnyúló belvíz, melybe a kórháznak, a tanítóinternátusnak és az apácarendháznak a szennyvizei folynak be, megfelelőnek nem mondható, derítés után, mely terület tehát éppúgy közegészségügyileg, mint a tömegesen lakott épületek szomszédságában tovább meg nem tűrhető.

A mocsár területének tulajdonjoga nem teljesen tisztázott, a szennyvizeket, melyek azt fertőzik, magántulajdonban lévő intézmények bocsátják be ebbe a belső vízterületbe, melynek lefolyása nincs, csak párolgás és a talajon keresztül történő szintkiegyenlítődés révén vezeti el a belé jutó vizeket, tehát nem lenne teljesen indokolt annak megszüntetését a városra bízni, és annak költségeivel teljes egészében megterhelni. Egy dolog azonban kétségtelen, hogy ez a mocsár jelenlegi formájában meg nem hagyható, hanem annak lecsapolását közegészségügyi okokból szorgalmazni kell.

A városnak vízszintes felmérése van. Magassági felmérését az Ármentesítő Társulat működésével kapcsolatban szintén elvégezték, de a magassági pontok jegyzéke nem áll a város rendelkezésére, azt az Ármentesítő Társulattól kell beszereznie.

Megállapítható volt, hogy a vízszintes felmérésre a város általános rendezési tervének elkészítése céljából szükség nincs, a magassági felmérésre vonatkozólag nyilatkozni csak akkor lehet, ha az Ármentesítő Társulat anyagát ismerjük.

A város vezetősége a törvény végrehajtásának előkészítése érdekében a választójogosultak összeírásával egyidejűleg új statisztikai felvételt is végrehajtott, ami nem egész kifogástalan, de kis eltérései, arányosítás útján jól fel használhatóak voltak.

A legközelebbi teendők a fentiek szerint: A városias kialakításra szánt terület megállapítása, és azon belül a beépítési módok rögzítése. A főútvonal-hálózat kiegészítése a Kossuth Lajos utca torkolatának rendezésével. A zöld területek kijelölése, a Vajas-fok rendezésének megállapítása, a csapadékvizek csatornahálózatának kifejlesztése, útburkolási tervezet elkészítése.

A Nevéry-féle szabályozási terv az új általános rendezési terv elkészültéig felhasználható.

Budapest, 1939. évi január hó 31-én

Majorossy Gyula s. k.

miniszteri osztálytanácsos”

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár V. 82 a) Kalocsa Város Polgármesteri Hivatalának iratai; Közigazgatási iratok ad 1764/1939. Kig. ir. – alapszám: 8779/1943. Kig. ir.

Városfejlesztési tervezet (1943)

„I. Általános megjegyzések.

Kalocsa megyei város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a déli részén, a Dunától mintegy 5 kilométernyire fekszik. A Duna egyik holtága, az úgynevezett Vajas-ér mellett fekszik, vasúti szárnyvonal végállomása. Az 51. számú másodrendű állami út áthalad rajta, és az 512. számú és az 513. számú állami utak pedig az előbbi úttal itt találkoznak.

A magyar Alföld sok történelmi vihart látott városa Kalocsa, közel két évezredes múltra tekint vissza. Szent István[11], a magyarok első királya (1001–1038) az általa alapított tíz püspökség egyikének székhelyéül jelölte ki. Kalocsa első érseke Asztrik[12] apát volt, aki II. Szilveszter[13] pápától a királyi hatalom és az osztatlan magyar birodalomjelvényét, a szent koronát elhozta.

Kalocsa városa azóta is érseki székhely. A nyugati kultúra védelmében vívott gigantikus küzdelmeinek árnyéka ráborult Kalocsára is. Így a tatárjárásnak, majd a török hordáknak a város áldozatul esett. Első települései a török uralom alól való felszabadulás utáni időre /1691/ esnek, amikor Kalocsa érseke Kollonich Lipót[14] valósította meg a város újjáéledését és új telepítését.

Kalocsa az újabb időkben, mint iskolaváros és mezőgazdasági jellegű település jöhet számításba. Felekezeti intézetei igen nagy számban vannak. A környező érsekuradalmi birtokok és a tanyavilág kedvező termelési eredményeket tudnak felmutatni.

Jövendőben a fenti két irány volna betartandó. A város szűkös anyagi helyzetében a két fő fejlődési irány előfeltételeit megteremteni roppant nehéz.

Mint iskolavárosnak feltétlenül vízvezetékre és csatornázásra, továbbá a Vajas rendezésére, kirándulóhelyek, és ezzel kapcsolatban jobb út- és vasútviszonyok megteremtésére volna a lakásszükséglet kielégítésén kívül szüksége.

A mezőgazdasági keret fejlesztéséről csak mezőgazdasági középiskola létesítésének segítségével állami és érsekuradalmi mintagazdaságok létesítése révén lehet szó.

A mezőgazdasági ipar megteremtése egy igen fontos tényező volna, melynek alapjait a Hangya[15] érdekeltség a már meglévő telepeivel le is tette.

Jövőbeni fejlődése még a művészeti és történeti emlékei révén várható, ezek megőrzése, és az eddig fel nem tárt emlékek feltárása révén a város az érseki székvároshoz méltó fejlődésre számíthat.

II. Természeti adottságok.

A városfejlesztési tervezet összeállításánál a természeti adottságokra is figyelemmel voltunk. Ezek a következők: széljárás, napsütés tartama, hőmérséklet, csapadék, talajviszonyok, felhőzet, vizek, tájalkat, földrajzi helyzet.

Itt jegyezzük meg, hogy az éghajlati adatokat P. Angehrn Tivadar[16] S. J. a kalocsai Haynald observatorium[17] igazgatójától nyertük, aki egyébként szíves volt érdeklődésünk kapcsán a „Kalocsa hőmérséklete” és „Légáramlások Kalocsán” című értekezéseit rendelkezésünkre bocsátani.

1./ Széljárás.

Kalocsa vidékének fő iránya északnyugati. A város délkeleti oldala lesz tehát alkalmas a gyárak, illetve a bűzös negyed elhelyezésére.

2./ Napsütés.

A napsütés tartama jellegzetesen nagyalföldi. A legnaposabb hónap: a július 305 órával, ami a lehetséges napsütésnek 64,2%-a, és az augusztus 286 órával, ami a lehetségesnek 65,4%-a. Évente süt a nap átlag 2164 órán át, ami a lehetségesnek 48,7%-a.

3./ Hőmérséklet.

Az alábbi hőmérsékleti adatok mind középértékek az 1881–1930-ig terjedő időszakból. Az évi középhőmérséklet 10,5 fok, az év leghidegebb hónapja a január –1,5 C°-nyi, a legmelegebb pedig a július + 21,4 C°-nyi középhőmérséklettel. Az év leghidegebb napja átlag január 15-ike /2,7 C°/ a tél közepe, a legmelegebb nap pedig július 18-ika /22,6 C°/ a nyár közepe. Ebből adódik a hőmérséklet évi ingadozása 25,9 C°, ami úgymint a hőmérséklet évi menete is, Kalocsa szárazföldi /kontinentális/ éghajlata mellett tanúskodik. Arra, hogy minő szélsőségek fordulhatnak elő, csak egy példát hozhatunk elő: 1929. évi február hó 11-én a napi középhőmérséklet –20,7 C° volt. A február 11-én észlelt legmagasabb napi középhőmérséklet 1894-ben fordult elő +9,5 C°-kal. Ezek szerint tehát ezen a napon a hőmérséklet ingadozása legalább 30,2 C°-ra terjedhet.

4./ Csapadék.

Kalocsán is, mint egyáltalán a Nagyalföldön, csapadékhiányról beszélhetünk. A legcsapadékosabb hónap a május 66,6 milliméter, és a június 64,6 mm havi átlaggal. Az 1876–1941-ig terjedő időszakban mérték a legnagyobb évi összeget: 868 mm-t. A legkevesebb csapadékot mérték 1890-ben, amikor az évi összeg csak 356 mm volt. Az évi átlag 1876–1941 közti időközben 598 mm-re adódik.

5./ Talajviszonyok.

A talaj a következő rétegződésű: első ízben a feketeagyag, majd a sárgaagyag jelentkezik, azután homokréteget találhatunk, melyet finom kavicsréteg váltakozó agyagréteggel együtt vált föl, a fenti rétegződések mintegy 50–60 méternyi vastagságot tesznek ki, itt egy 4 méter vastag bő vizet adó kavicsréteg van, melynek a vízhozama nem olyan, hogy azt a felszínre fel tudná emelni.

6./ Felhőzet.

Kalocsán a legborultabb hónap a december: 7,3 napi középpel, azaz decemberben átlag mindennap a látható égboltozatnak 7,3 része felhőkkel van borítva. A borult napok, azaz azon napok száma, amelyeken a felhőzet középértéke nagyobb mint 8, vagyis amelyeken átlag az égboltozat 0,8-nál nagyobb része van beborítva, december havában a legnagyobb, átlagban 16. A derült napok, azaz azon napok száma, amelyeken a felhőzet középértéke kisebb mint 2, vagyis amelyeken átlag az égboltozat 0,2-nél kisebb részben van beborulva, augusztus hónapban a legnagyobb, amely hónapban átlag 10 ily derült nap fordul elő. Az egész évben van átlag 64,2 borult, és 98,7 derült nap, 202,1 napon pedig a felhőzet középértéke 2-nél nagyobb, és 8-nál kisebb.

7./ Vizek.

Kalocsa megyei várostól nyugatra cca. 6 kilométernyire van a Duna. Kalocsa város közvetlen közelében, a város alatt vonul el a Duna egyik holtága, az úgynevezett Vajas-ér, mely ma már kikotrást nyert, csupán a végleges mederszélességgel és partrendezéssel kapcsolatos munkálatok hiányzanak. A kórházak mögött van a Lepcsobora mocsár, mely részben lecsapolást nyert, és további teljes lecsapolása folyamatban van. A város középrészén a Kossuth Lajos utcától a Csillag utcán keresztül, a Szőlő utca és a Szent Imre utcák között mocsaras, nádas és vizes rész vonul végig, mely csak a legnagyobb nyárban szárad ki. A Fillér utca és a Széchenyi utca közötti Kubinszky és Malom utcával együttesen lezárt telektömbön belül ugyancsak egy elég mély vizes rész van, melyet a város vezetősége Gödrök felé részben már le is vezetett. Ugyancsak igen mély az állandó vizet tartalmazó Zöldfa utca, Béres utca és Széchenyi utca közötti része. Ennek levezetése éppen olyan nagy mélységére tekintettel csupán részbeni feltöltéssel volna megoldható. A város vezetősége erre nézve is tervet dolgozott ki. A fenti mocsaras területek víznívója a Vajas-ér élővizének megteremtésével várható, hogy alá fog szállni.

8./ Tájalkat.

Kalocsa városa a Nagyalföld déli részén fekszik. Aránylag sík vidék veszi körül, kisebb dombok Hajós, Nemesnádudvar felé kezdődnek. Keleti oldalról, mintegy karéjszerűleg veszi körül, és egyben a széljárását is ezek a dombok befolyásolják. A város északnyugati oldalán van a 40 kataszteri hold területű érseki őspark. Kisebb cserjések a Foktői út mentén lévő egykori Kiserdő és Kármentő közelében lévő régi Makkos erdő. Nagyobb erdő a Duna mentén a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan tulajdonában lévő Dunaszentbenedeki erdő északra, délre pedig nagyobb érseki tulajdonban lévő erdő Fajsznál kezdődik.

9./ Földrajzi helyzet.

Földrajzi helyzetét Kalocsának az alábbi két adat határozza meg: Földrajzi szélesség 46 fok 32 perc, hosszúsága 1 h és 16 m Greenwichtől keletre.

III. Társadalmi adottságok.

E szempontból a város története, a lakosság demográfiai viszonyai, a város területének megoszlása és egyes jellemző statisztikai adatok jönnek számításba.

1./ A város története.

Kalocsa a magyar Nagyalföld sok történeti vihart látott városa, közel két évezredes múltra tekinthet vissza. A város Szent István idején már keresztény település volt. Amidőn Asztrik Szent Istvánnak a Szent Koronát Szilveszter pápától meghozta, Szent István Kalocsát érseki székhelynek választotta. Esztergom után már ebben az időben Kalocsa a legtekintélyesebb települési hely lehetett. Ekkor készült el valószínűleg az első érseki palota, és az első bencés alaprajzú, olasz elrendezésű székesegyháza is, mely utóbbinak az alapjai ma is a Főtér alatt nyugosznak, és várják a feltárás munkálatait. Ez Kalocsának kulturális, az egész nemzetnek művészettörténeti érdeke, mert ezzel az egyetlen ismert, kétségtelen bizonyossággal megállapított, és sajnálatosan betemetett Szent István-kori templom alapjai közkinccsé tehetők lesznek. Kalocsa Zsigmond[18] király korában már kiépített várral rendelkezett. A káptalannak levéltára és kincstára volt. Kövezett utcái és kéttornyú temploma hirdették a város kialakulásának alapjait. II. Endre[19] éppen a kalocsai, jól megépített várat tartotta a legbiztonságosabbnak az országban abból a célból, hogy az Aranybulla másodpéldányát a kalocsai káptalan várában őriztette, tehát a város a magyarság hatalmas küzdelmeinek, melyet évszázadokon keresztül a nyugati kultúra védelmében vívott, árnyéka ráborult Kalocsára is. A tatárjárás Kalocsát porba döntötte. Csák Ugrin[20] kalocsai érsek 1241-ben Muhi-pusztán életét vesztette. Ekkor dőlt romokba Kalocsa második temploma, mely franciás elrendezésű, koszorúkápolnai megoldású volt. Az 1528-ban a keresztény civilizációra törő mohamedánok ellen induló magyar hadak vezetése Tomori Pál[21] kalocsai érsek kezében volt, aki a mohácsi csatamezőn életét vesztette. Nem sokkal utána érseki székhelye is romba dőlt.

A város csodálatosan újra éledt. Ennek magyarázatát az érsekség mindenkori segítő kezének köszönhette. A török uralom alól való felszabadulás után Kollonich Lipót érsek a várost újjáépíttette és telepíttette. Ekkor települtek le azok a tiszta magyar családok, kiknél mára népművészet alapelemeit meg lehet találni. Az 1890-es években még Kalocsa város volt, majd Homokmégy, Szakmár stb. községek lecsatolása után nagyközséggé fejlődött vissza. 1921. szeptember hó 30-ával újra várossá alakult. Annak idején a városnak nagyobb adózó területe és nagyobb birtokai is voltak. Már annak idején is iskolaváros jelleget viselt magán, s mint mezőgazdasági város számottevő volt.

A város múltjával és történeti kérdéseivel kapcsolatban dr. Timár Kálmán egyetemi magántanár, tanítóképezdei intézeti tanár és dr. Pintér Imre miniszteri főmérnök foglalkozott.

2./ Népességváltozás.

A lakosság lélekszámát évekre visszamenőleg az alábbiakban ismertetjük:

A város lakosságának alakulására Majorossy Gyula miniszteri tanácsos a következőket állapítja meg: A város lakosságát az 1930. évi 11 880 lélekkel szemben extrapolálással az 1920–1930-as évtized természetes szaporodásának figyelembevételével 1970-re kereken 13 000 főben lehet megállapítani. A lakosság száma a népszámlálási adatok szerint erősen ingadozott, amennyiben erős visszaesések jelentkeztek az utóbbi időben.

3./ Foglalkozási ágak.

A lakosság 33%-a őstermelő és napszámos, 39%-a tartozik az iparforgalmi csoportba, 23,4%-a a szellemi foglalkozásúak körébe, a fennmaradó számból lényegtelen a véderő részesedése, míg az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak nagy részét a kórház betegei és az iskolák növendékei teszik ki.

4./ Vallásmegoszlás.

1930-ban a város lakosságának cca. 96%-a róm. kat., 2%-a református, 4%-a zsidó és egyéb vallású.

5./ Területi megoszlás.

A város teljes területe 9366 kat. hold 179 négyszögöl. Ez a következőképpen oszlik meg:

IV. Térképek, felmérés, szabályozási terv.

A város 1 : 2880 léptékű kataszteri térképei rendelkezésre állnak. Ezenkívül a város műszaki hivatala elkészítette az 1 : 5000 léptékű városrendezési célokra szolgáló térképét is. Meg vannak továbbá az 1 : 75 000, az 1 : 25 000 léptékű katonai térképek is.

A városnak a vízszintes felmérése megvan. Magassági felmérését a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat[22] elvégezte. A magassági pontok jegyzése is a társulatnál van, és a városnak esetenként onnan kell beszerezni.

Névery /Niessner/ Aladár nyugalmazott szombathelyi városi műszaki tanácsos elkészítette Kalocsa megyei város városrendezési tervét, mely kiindulási alapként elfogadható, de a város anyagi helyzetére tekintettel, annak egyes részletei leegyszerűsítendők.

A Széchenyi utcai átkelési szakasz szabályozási terve még a nyár folyamán elkészül. Az Iparügyi Minisztérium közbejöttével és a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztériumban jóváhagyás alatt áll. A Füzér utca, a Szent István utca, a Tomory utca közötti szakasz a szükséges kisajátítások révén megnyitásra kerül. Az ezzel kapcsolatos munkálatok folyamatban vannak.

A Vajas-fok rendezésének ügye kell, hogy a közeljövőben napirendre kerüljön a részletes rendezési tervek során, a Bürger-kert és a Szénás-kert között a Vajas mentén összeköttetés létesítendő. Ezzel kapcsolatban a Vajas-foknál lévő gyár- és ipartelepek részére hidat kellene a Füzér utca felé létesíteni, hogy az ott lévő forgalmat ne kelljen a Búzapiac téren keresztül kizárólag a Szent István utcára terelni.

V. Városias kialakításra szánt terület /vkt/ határának megállapítása.

A M. Kir. Iparügyi Minisztérium részéről kiküldött Majorossy miniszteri tanácsos Kalocsa város demográfiai adatait megvizsgálva előkövetkeztetés alapján megállapította, hogy a városnak 1970-ben mintegy 13 000 lakosa lesz.

Ezek szerint lefektette a városias kialakításra szánt területnek a határát, továbbá megállapította, hogy amennyiben valamely körülmény a város fejlődését gyorsabbá tenné, a város belsőségének további fejlesztése a Foktői út és a Meszesi út között történhetne a legcélszerűbben.

A mai belsőségből a Cziglédi-kertek és a Középső-kertek kikapcsolandók lennének, a Gödrökben és a Gödrök-közén és a Cigánysoron folyt építkezés megszüntetendő lenne, illetve az ezen területen fennálló házak minél előbb lebontandók.

A városias kialakításra szánt terület határa a következő: A vonatkozó térképet a fejlesztési tervezet I. mellékleteként idecsatoljuk.

Az úgynevezett Kármentő töltést a Vajas-foktól a Gombolyagi útig, a Gombolyagi út a Kossuth Lajos utcáig, a Kossuth Lajos utca mindkét oldala a vasútig, a vasútvonal a Negyveni útig, a Negyveni út belső oldala a Szent Imre utcáig, a Gödrök és az Eperföld köze a Katona István utcáig, a Katona István utca mindkét oldala, a Szőlők köze, a Szőlők közének belső oldala a Miskei úton túlig, a Miskei út két oldala a Szent János térig, a Meszesi út mindkét oldala a Bátyai út elágazásáig, a Szénáskertek, a Középső-kertek ama telkei, melyek a Szénáskertek VI. utcájának vége, és a Bürger-kertet lezáró dűlőút végének összekötési vonalán belül esnek, a Bürger-kert a Foktői úti kis szakasza, a Paksi-köz keleti oldala, a Foktői úttal párhuzamosan ettől északra nyitott új utca a Vajas-fokig, a Vajas-fok a Kármentő töltésig.

VI. A beépítési módok megállapítása.

A város beépítettsége erősen külterjes. Nagyobb befogadóképességű házai csak a Szent István és a Tomory utcán vannak. A beépítési módok közül legfőképpen a családi lakóház fog vezetni a jövőben is, még a szellemi foglalkozásúak részére is. A város beépítési rendszere az alábbiakban csoportosítható: Három fő részre oszthatók a beépítési csoportok, nevezetesen a Kossuth Lajos utca és a Vajas-ér közötti főtömbre, mely a legyezőszerűen szétágazó hosszú utcák eszmei csomópontja a Szentháromság tér, a fenti utcákat a keresztutcák meglehetősen rendszertelenül kötik össze.

A Kossuth Lajos utca és a Kármentőnek nevezett vízfolyás közötti rész, mely valamikor az érsekség belső gazdasága lehetett, ez az a hely, ahol a kiosztott házhelyek legnagyobb része ma is az érsekség nevén áll. A Vajas-éren lévő terület, amelyen a házhelyalakítás csak a legutóbbi időben indulhatott meg megfelelő töltés nélkül, illetve árvédelem hiányában, a további építkezésekre nem lesz alkalmas.

A város középpontja a Szentháromság tér és a Szent István utca a Szent János térig, itt van az érseki palota, a Főszékesegyház, a káptalani épületek, a városháza, a közép- és felsőfokú iskolák.

A kalocsai Nagyboldogasszony székesegyház belső tere

A városias jellegű épületek a szomszédos és összekötő utcákban vannak, de a távolabbi utcák általában falusias jellegűek, kivéve a vasút felé vezető Kossuth Lajos utcát, és a pályaudvarral szemben kialakult Rokkant-telepet.

A jövő beépítése tekintetében a beépítési előírásoknál az alábbiakat kell szem előtt tartani:

A Szentháromság téren, a Szent István utcán és a vele párhuzamosan haladó Haynald és Tomory utcán, valamint a keresztutcákban egészen a Füzér utcáig, végül a Búzapiac téren az emeletes, zártsorú építkezés írandó elő.

A Szent István, a Haynald, a Tomory utcák további részén, a Híd utcában, a Búzapiac tértől a Szent János térig, és az ezeket összekötő szakaszon a földszintes, zártsorú építkezés írandó elő.

A Kossuth Lajos utcában, a Híd utcának a Foktői úttól a Búzapiac térig terjedő szakaszán kertes, szabadon álló építkezés lesz kötelező.

A Béres utcában, ahol a Népművészeti Ház van, a régi falusias rendszer fenntartandó, és a külső kiképzés is szigorúan előírandó.

A város többi utcáiban a hézagos, városias és falusias építkezési mód maradna meg azzal a megszorítással, hogy az utca mai jellegének megfelelően egyik vagy másik beépítkezési módot kell előírni.

Tekintettel arra, hogy a város lakosságának mintegy 30%-a őstermelő, a városi zöld területek úgy számban, mint terjedelemben lényegesen növelendők. Erre a célra rendelkezésre állhat a Gödröknek nevezett terület, mely fásítva és rendezve népkertté lenne kialakítandó, továbbá a Vajas-fok rendezésével felszabaduló területek, ahol a megfelelő fásítással szép parti sétányt kell kiképezni.

VII. Főútvonal-hálózat megállapítása.

A városfőútvonal-hálózatát az észak-déli és kelet-nyugati irányban átmenő főút, és a Foktői úti leágazás képezi, melynek vonalvezetése, mérete általában megfelel, csak a Foktői úti betorkolás, továbbá a Kossuth Lajos utcának a Szentháromság térbe való betorkolását kell megfelelően kiszélesíteni. Ez utóbbira a Széchenyi utcai elterelő útvonal létesítése esetén nem is lenne szükség. De viszont a Széchenyi utca a jelen állapotában szabályozás nélkül mint elterelő főútvonal nem is jöhet számításba. Ezért készítette el az Iparügyi Minisztérium részéről kiküldött szakközeg a Széchenyi utcai szabályozás tervét.

VIII. A város fejlődése szempontjából megvalósítani kívánt feladatok.

1./ Hitélet.

A város a róm. kat. érsekség székhelye. Itt tartózkodik a mindenkori kalocsai és bácsi érsek. Az érsekek országunk mindenkori második zászlósurai, a múltban királyi kancellárok, Bács megye örökös főispánjai, és az Aranybulla őrzői voltak. A városban nagyobb és kisebb papnevelő intézetek vannak.

Fejlett hitélet van. Az egy kéttornyú főszékesegyházon kívül három róm. Kat. templom van. Egy református imaház és egy zsidó imaházat találunk.

2./ Közoktatás.

Kalocsát a háború előtti évtizedekben az iskolaváros név jellemezte a legjobban, mert itt, mint főegyházmegyei központban teológia, kisebb papnevelő intézet, tanítóképző, gimnázium, állami polgári iskola, mezőgazdasági iskola volt. Ezen intézetek közül ma is a legtöbb megvan. A Miasszonyunkról Nevezett Iskolanővérek vezetése alatt úgyszólván minden fokozatú női iskola megvan, mégpedig óvoda, elemi iskola, polgári iskola, kereskedelmi tanfolyam és óvónőképző. A tanítóképző áthelyezést nyert legutóbb Szabadkára. Kívánatos volna az intézetet visszahelyezni.

Kisebb papnevelde és Jézustársasági Kollégium. (Kalocsa)

A Jézustársasága[23] nagy múltú kalocsai Szent István Kollégiuma és gimnáziuma a felsorolt felekezeti intézetekkel együtt az alapítványok elértéktelenedése miatt súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Az intézetek látogatottságuk ellenére sem képesek a régi színvonalukat fenntartani. A megyei város csendes fekvésénél fogva pedig továbbra is alkalmas iskolaváros lenne. Az érsekség ez ideig a tőle támogatott felekezeti iskolák és intézetek érdekében meg is tett mindent, de a jelenlegi viszonyok között maga is súlyos anyagi gondokkal küzd, annak ellenére, hogy a területe Bácska visszacsatolásával több mint 96 000 kat. hold területre nőtt.

A jézustársasági gimnázium igazgatójának informálása szerint az intézet úgy felépítményében, mint felszerelésében teljesen elavult. Különösen a vízvezeték nem korszerű, teljes egészében kicserélésre szorult. A vízellátással való zavarok, mivel a városnak vízszolgáltatása egyáltalán nincs, igen súlyosak. A kalocsai víz 46,8 németkeménységi fokú, nagy mangán- és mészkőtartalmú, úgyhogy szűrőberendezés nélkül fel sem használható.

A gimnázium és az internátus vízszolgáltatása a múltban már teljesen megbénult, úgy hogy a 400 főnyi gimnázium növendékei, és a 170 személyes internátus bentlakóit a kívánalmaknak megfelelően ellátni nem tudja. Az intézet tekintélyes látogatottságára, bővítendő lenne, de a szűk belterületen lehetetlen lenne, és az emeletre való építéssel pedig korszerűsíteni és átalakítani éppen a költségek miatt nem lehet. E kérdés tanulmányozásában az intézet igazgatójával lefolytatott tárgyalás eredményeként arra a megállapításra jutottunk, hogy a jövőben feltétlenül egy alkalmasabb zöld területtel körülvett új helyen készítendő egy új, egészséges épülettömb. Erre alkalmas lenne a Jézustársaság tulajdonában lévő, a Dunapataji út mentén lévő villájának telke.

A tanítóképző megépítése az érsekség feladata. 1926 óta a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 126 000 pengőt bocsátottak rendelkezésre az érsekségnek, mely összeg ma már az építkezésre nem elegendő. Az új építkezés helyére a kijelölés miatt támadt különféle álláspontok következtében az építkezés a mai napig elhúzódott. Ma már a Szent István utcán az érseki tanítóképző helye kijelölést nyert, de az épület ismeretlen okokból ma sem készült el. Kívánatos volna az érsekséget ez irányban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium útján megkeresni, hogy a fenti összeg legalábbis anyagban mielőbb befektetést nyerjen.

A város képét rontó, és belső berendezésében elavult belvárosi iskola javítása a város feladata lenne, mert eredetileg építtetője Haynald[24] bíboros kalocsai érsek annak idején fenntartására 120 000 koronás alapítványt tett, amely sajnálatosan tönkrement. A város a mai nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel az iskolát javíttatni nem tudja, és az érsekség fenti sajnálatos körülményre való hivatkozással azt vállalni nem óhajtja. Úgyhogy az iskola javíttatása elmarad, ami a közegészségre és biztonságra nézve minden nap súlyosabb veszélyt jelenthet. Az iskola javíttatása érdekében az érsekség volna megkeresendő, mert értesülésünk szerint Vass[25] miniszter annak idején a hadikölcsönbe helyezett, és elértéktelenedett alapok fejében némi segélyt utalt ki, és azt ma is a VKM évente kiutalja, közvetlenül az érsekségnek. A fenntartási alapok céljaira kiosztott összegből sajnálatosan a város mind a mai napig nem részesül.

Kalocsa városnak 200 növendéket számláló egyetlen mezőgazdasági népiskolája van. A fenti iskola a Malomszög-dűlőben, alkalmatlan talajon és nehéz munkálatú földön, igen szép eredményt ér el. Az iskola iránt fokozódó érdeklődés szükségessé teszi egy mezőgazdasági középfokú iskola felállítását. Az ehhez szükséges mintegy 30 kat. hold föld, melyet talán az érseki uradalom Kalocsától délnyugatra lévő területéből adhatna. Ez a terület minőségileg közelebb áll a Kalocsa környéki talajviszonyokhoz, mint a Malomszög-dűlőben lévő földek.

A levente kiképzés szükségessé teszi egy sportcsarnok és leventeotthon felállítását, melyre a legalkalmasabb terület a Szent János téri Neubauer-fatelep lenne. A város ez irányban a megfelelő lépéseket már meg is tette.

A két Vásártér egyesítése révén a Vajas-fok mellett felszabaduló régi Vásártér helyén szükség volna egy új Napközi otthon felállítására.

3./ Közművelődés.

A város közművelődés szempontjából éppen az érsekség révén igen előnyös helyzetben van. 70 000 kötetes teológiai munkákból álló könyv van a kastélyban, kisebb könyvtárak pedig a Kaszinóban, a Katolikus Körben, az Ipartestületben, és az összes intézetekben is vannak. Előadás, hangverseny és színház céljára is alkalmas termei is vannak a következő helyeken: 2 db a Katolikus Körben, 1 db a Munkásegyletben, a Földműves Ifjúsági Egyletben, az Új Kaszinóban, az ipartestületi székházban, a Jézustársasági Kollégiumban és a Zárdában.

A városban egy mozgófényképszínház működik.

A Béres utcában van a Kalocsai Népművészeti Ház, mely egyben Kalocsának és környékének népművészeti múzeuma is.

Szükséges volna a kalocsai érsekség figyelmét felhívni, hogy mielőbb alkossa meg, és tegye közkinccsé az érseki palotában őrzött liturgiai tárgyakat, egyházi ruhákat és arany tárgyakat, továbbá a Főszékesegyház nagy értékű darabjait, hasonlóan az esztergomi kincstárhoz, avagy a székesfehérvári egyházi múzeumhoz.

4./ Közigazgatás.

A város területén van törvényszék, járásbíróság és ügyészség, továbbá főszolgabíróság. Az ügyvédek száma igen tekintélyes. Van ügyvédi kamara is. Két közjegyző működik a város területén.

Magyar Kir. Pénzügyőrség is van a városban. A magyar mezőgazdasági termékek ellenőrzésére M. Kir. Vegykísérleti Állomás működik.

5./ Közbiztonság.

A M. Kir. Csendőrség Szárnyparancsnoksága a városból elköltözött, és csupán kisebb létszámú őrparancsnokság maradt vissza. A szárnyparancsnokság idején a régi magyar királyi szállodát kibérelték, és az őrparancsnokság ma is ott maradt. Az épület méreteiben sokkal nagyobb, mint volt, és ami az őrparancsnokság csekély létszámának megfelelne. A városban szálloda nem lévén, szükséges volna az őrparancsnokság máshová való elhelyezéséről gondoskodni, s az érseki tulajdonban lévő, eredetileg is már szállodának céljait szolgáló épületet a régi rendeltetésének megfelelően átalakítani. A M. Kir. Rendőrség Kapitánysága személyzetével együtt a városházán van elhelyezve. Csupán az irodai létszám volna emelendő, a legénységi létszám elegendő. A rendőrlegénység új elhelyezéséről kell gondoskodni, mert 26 főnyi legénység közvetlen világítás és szellőzés nélküli helyiségben van.

6./ Honvédelem.

A szegedi V. Hadtesthez tartozó magyar kir. 20. honvéd gyalogezred zászlóalja laktanyája a Miskei út mellett van. A laktanya fából készült, és a korszerű követelményeknek egyáltalán nem felel meg. Fekvése a legutóbbi árvíz alkalmából, hogy nem alkalmas, bebizonyosodott, mivel az árvíz az összes épületeket a lábazatig elöntötte.

Kívánatos volna a városnak új fegyvernemet lekérni, hogy ezzel a város katonai jelentősége, de egyben gazdasági fellendülését is fokozhassa.

Jelenleg a katonaságnak a közelben lőtere nincsen, ugyanis a Kalocsától cca. 15 kilométerre lévő Fajsz községbe járnak lőgyakorlatra. A város vezetősége jó előrelátással idejében gondoskodott sportrepülőtérről, mely a várostól elhelyezve, 3–4 kilométerre lévő Negyvenszálláson van. A második világháború előtti időben a repülőtér igen látogatott volt. Kalocsa, mint népművelődési központ a repülőtéren keresztül igen tekintélyes idegenforgalmat bonyolított le. A repülőtér továbbfejlesztésével esetleg katonai célokra való felajánlásának kérdésével a város vezetősége máris foglalkozik.

7./ Légoltalom.

A Kalocsai Légoltalmi Központ mintegy 30 kilométernyi, a várostól mért területet ölel fel. Itt tűzvédelmi, légoltalmi és egészségügyi szolgálatot teljesít.

A légoltalmi raktár nem képes befogadni a felszereléseket, és így azok több helyen nyertek elhelyezést. Szükség volna egy tűzszertárral egységes, megfelelő méretű légoltalmi szertárra is.

A LÉGÓ parancsnokságnak a belvárosi iskolában, illetve annak pincéjében teljesen felszerelt, telefonnal ellátott légó pincéje van. Egyébként korszerű légoltalmi pince nincs.

A város vezetősége az új épületeknél ellenben légoltalmi pincét mindenkor a szükséghez mérten előírt.

A város légoltalmi terve az illetékes fórumok előtt jóváhagyás előtt áll.

8./ Tűzbiztonság.

A Kalocsai Tűzrendészeti Körzeti Központ ugyancsak 35 kilométernyi, Kalocsától mért rádiuszú körzetet lát el tűzvédelmi szempontból.

Létszáma egy parancsnok, egy tiszt, egy gyakornok, tíz tényleges tűzoltó, 40 önkéntes tűzoltó, és 110 légoltalmi segéderő.

A városnak vízvezetéke nem lévén, egy db 50 köbméteres, és 4 db 20 köbméteres földalatti vízmedencét épített a város megfelelő helyein, úgyhogy kb. 600 méteres körzeten belül a vizet ki tudja emelni. A városban lévő cca. 300 literes kutak a kezdődő tüzek megszüntetésére alkalmasak.

A tűzoltószertár ugyancsak nem egységesen van elhelyezve, miért is a felszerelés együttes elhelyezésére lenne szükség.

A parancsnokság jelentése szerint mintegy 2,5 km hosszú vezetékcső van a birtokában, úgy, hogy a földalatti medencék kiürülése esetén is a Vajas-ér vizéből tud vizet kiemelni.

10./ Mezőgazdasági termelés.

A város környéke, a Duna közelsége és a nagyobb vizes területek révén eléggé párás, és ennek megfelelően a kapásnövények és a kukoricafélék termesztése számára alkalmas. Kalocsa távolabbi környéke a fentieken kívül még a széna- és gabonafélék termesztésére is alkalmas. A város földművelő lakossága nagyrészt kalászos és kapásnövények termesztésével foglalkozik. A távolabbi környéken a baromfitenyésztés igen elterjedt. Szükség volna a létesítendő mezőgazdasági középiskola közbejöttével egy baromfitenyésztési szaktanfolyam létesítésére is.

A városban a Hangya Értékesítő Szövetkezet paprikamalmot, feldolgozót és fűszárítót tart fenn, sőt a közeljövőben konzervgyárat is akar építeni. Nemcsak növényi, hanem húskonzervet is fog gyártani.

A virágkertészet az érsekuradalmi kastély kertészetére tekintettel, továbbá a mezőgazdasági kör érdeklődésére figyelemmel fejlesztendő volna, illetve gazdaságos lenne.

Kalocsa környéke elsősorban a fűszerpaprika-termelésre kiválóan alkalmas, ezen a téren a szegedivel azonos, külföldön is elismert neve van. A Szegeden feldolgozott fűszerpaprika tekintélyes része Kalocsáról kerül ki. A vasútállomással szemben egy zöldségszárító üzem már működik, és ezzel a szegény munkásnépnek igen sok munkaalkalmat biztosít. Rentabilitása pár év alatt beigazolódott. Svédországból is kap megrendeléseket.

A városban 200 tanulóval mezőgazdasági népiskola áll fenn, mely a Malomszög-dűlőben 25 kat. holdon gazdálkodik. Ez a terület nehéz munkálatú föld, mégis igen jelentős eredményt ért el az iskola. Tekintettel a látogatottságának fokozódására, kívánatos volna egy mezőgazdasági középiskola létesítése annál is inkább, mivel a továbbképzésre az itt lévő érseki gazdaságok és mintatelepek közelsége révén, illetve sokoldalúsága révén lehetőség nyílik. A környék gazdaifjúsága rendszerint pár évi gimnáziumi osztály elvégzése után, tehát tudásának mezőgazdasági megalapozása nélkül kezd otthon gazdálkodni. Mennyivel inkább eredményes volna a gazdasági ifjúság munkája, ha mezőgazdasági középiskolákban nyerne a tudása kipallérozódást. Az érsekség megkeresendő volna azért is, hogy cca. 30 kat. hold földet bocsásson rendelkezésre, de lehetőleg ne a Malomszög-dűlőben, hanem inkább a környéki talajviszonyokat jobban képviselő Kalocsától dél, délnyugatra fekvő területeken.

Tekintettel a jó legelőkre, szarvasmarha- és juhtenyésztésre, állami támogatás megszervezése mielőbb szükséges volna.

Az érsekség felhívandó lenne, hogy mielőbb mintagazdaságot létesítsen, és ezzel is a környék mezőgazdasági termelésének fokozását és a szakszerűségét mozdítsa elő.

Megjegyezzük még, a környék, a város paprikatermelésével kapcsolatban az alábbiakat: Az ország összes paprikatermelése 420 vagont tesz ki, ebből mintegy 200 vagon Kalocsa és környékéről kerül ki. Ezért az újonnan felállítandó mezőgazdasági középiskolának a paprikatermeléssel kapcsolatos továbbképzésére külön súlyt kell helyezni.

Az ország legtöbb lencséjét Miskolc és környéke után Kalocsa vidékén termelik.

Egyedül az ország területén csak Kalocsa környékén termelnek majoránnát.

11./ Ipari termelés és ipari negyed kijelölése.

A városnak kisebb jelentőségű ipara van. 20 munkásnál többet csupán a malomipar és az asztalosipar foglalkoztat. 3 lisztőrlő és 2 paprikamalom van.

Egy ecetgyára kisebb jelentőségű.

Kívánatos volna a dunai érseki erdő közelében esetleg celluloid gyár létesítése, mert vízi úton a legtávolabbi érseki erdőtől is megközelíthető lenne. A meszesi dunai part lenne erre a legmegfelelőbb. A meszesi hajóállomás Kalocsával kiskocka-burkolatú út révén jól megközelíthető.

A dunai kvarchomok a rendkívül nagy kiterjedésű homokszigetekben könnyen feltárható, és egyelőre csupán építkezési anyagnak szolgál. Jobb kihasználása lenne, ha egy üveggyár létesülne.

A jelenlegi közvágóhíd üzemben van, a hűtőház azonban nincs működésben.

A város vezetőségével egyetértetően gyártelepek letelepülésére legalkalmasabbnak tartjuk a vasútvonaltól keltre eső területeket, mert ott az iparvágányok létesítésére megvan a legnagyobb lehetőség.

12./ Kereskedelem.

A napi piacok a Búzapiac téren, a hetipiacok a Szent István utcán bonyolódnak le. Mindkét elhelyezés alkalmas és megfelelő, miért is a piacok egységesítése nem volna kívánatos.

A város és környéke gazdatársadalma háborút megelőzően jelentős jövedelemhez jutott a hízott marha, sertés és baromfi révén is.

Különösen nagy jelentőségű a paprikakereskedelem. Az ország paprikatermelésének mintegy felét Kalocsa és környéke termelte. A gazdatársadalom érdekében a paprikakereskedelemben a Hangya előnyösen bekapcsolódott, úgyhogy átveszi a paprikát a gazdáktól, és csak ő adhatja tovább.

A város és környéki községek, Foktő, Uszód, Dunaszentbenedek, Ordas, Hajós nagymennyiségű kapásnövényt a Dunán juttatnak a fővárosba. A gazdatársadalom érdekét szolgálná, ha e terményeket is a Hangya útján lehetne értékesíteni.

13./ Közlekedés.

Ebben a fejezetben a város közúti, vasúti vízi és légi közlekedésének kérdését foglaljuk egybe.

a./ Közúti közlekedés.

A város utcáit forgalmi jelentőségük szerint két csoportba, úgymint forgalmi és lakóutcák csoportjába osztjuk. A forgalmi utcákat országos, környéki és helyi jelentőségűekre csoportosítjuk. A lakóutcák forgalmi jelentősége elenyészően csekély, azok a lakótelkekhez való hozzájutást biztosítják.

b./ Országos jelentőségű forgalmi út.

Az 51. számú törvényhatósági közút Kalocsán áthalad. Budapestről jövet a Dunapataji úton jön be a Kossuth Lajos utcáig, a Kossuth Lajos utcán át a Szentháromság téren keresztül megy, a Szent István utcán a Szent János térig, a Vajas-híd, a Meszesi út, a Szénáskert melletti útszakasz és a Bátyai út határozzák meg a vonalát. A főútvonal eltérítő szakasza a Dunapataji út folytatásával a Széchenyi utca lesz annak szabályozása után, mert a Széchenyi utca közvetlenül a Dunapataji úttól a Szent János térig ívesen fog haladni.

A Szentháromság téren a szóban forgó útból leválik a Foktői úton keresztül a Dunapataj felé vivő törvényhatósági közút.

A Szent János térnél ágazik el az 51. számú törvényhatósági közútból Hajós felé vivő, és rövidebb 535. számú kalocsa–mélykúti törvényhatósági közút közlekedési szakasza.

c./ Környéki jelentőségű forgalmi utak.

A helybeli viszonyok mérlegelése után több környéki jelentőségű forgalmi utat kívánunk megjelölni. Ezek közül az első a kalocsa–foktői útvonal, mely a Szentháromság térre torkolódik. De hogy Foktő forgalma ne kizárólag a Szent István utcán bonyolódjék le, szükség volna a Vajas-hídról letérve a Híd utcát a Búzapiac térig rendezni, és mint eltérítő útvonalat forgalomba állítani. A Híd utca szabályozása most van forgalomban, és annak felvétele el is készült.

A kalocsa–dunapataji forgalom az ott lévő főútvonalon bonyolódik le.

A kalocsa–keceli környéki jelentőségű útvonal a Búzapiac téren torkolódik.

A kalocsa–bátyai környéki jelentőségű út ugyancsak a Búzapiac térre jön be, és a Vajas-ér előtt lesz eggyé a Meszesi útvonallal.

A Kalocsa–Meszesi út kiskocka-burkolatú út a dunai forgalmat bonyolítja le.

d./ Helyi jelentőségű utak.

A helyi jelentőségű utak közül a legfontosabb a Kossuth Lajos utca, mely a Szentháromság térnél a főszékesegyháznál való betorkolásnál kibővítendő lenne. Csak akkor tudná a helyi forgalmat jól lebonyolítani.

e./ Lakóutcák.

A Füzér utca, Szent István utca és a Tomori utca közötti szakasza a kocsiútforgalom céljára megnyitandó. Annál is inkább, mert a Búzapiac tér és a Szent János tér között tömbosztó utca nincsen. Tűzrendészeti okok is alátámasztják az utca megnyitásának ügyét, mert az egyetlen vízvételi lehetőség a Vajas-ér, így jobban lenne elérhető.

f./ Forgalmi terek.

A Szent János tér a betorkolló Széchenyi utca szabályozásával egyidejűleg rendezendő. A terveket az Iparügyi Minisztérium szakközege el is készítette.

A Szentháromság tér rendezéséről már fentebb szólottunk.

g./ Vasúti közlekedés.

Kalocsa megyei város Pest megye déli részén, a budapest–újvidéki fővonal Kiskőröstől kiágazó vonalán fekszik. Egyetlen népművészeti állomásépület, mely az országban létesült, itt van.

A dunapataji vasút Kalocsán keresztül Bajával való összeköttetése már a békeidőben tervbe volt véve, de a mai napig nem létesült. Nagy szüksége volna Kalocsának erre a vasútvonalra. Ez a terület a vasút mellett nem építhető be.

h./ Vízi közlekedés.

Kalocsának a legközelebbi Dunához vezető útja a kiskocka-burkolatú, 6 kilométeres Meszesi út. Itt van a hajóállomása.

Kalocsa alatt folyik el a Vajas-ér, melynek kikotrása révén a dereglyézés valószínűleg lehetővé válik. A város vezetőségének az volt a kívánsága, hogy a Dunavölgyi Lecsapolóval történt összeköttetése révén élővizet kapott Vajas Akasztóig dereglyével megközelíthető legyen. Egyelőre a mederszélesség miatt ez ma kivihetetlen. Kívánatos volna az illetékes minisztériumot felhívni, hogy megfelelő mederszélességet biztosítson.

i./ Légi közlekedés.

A városnak Negyvenszálláson van sportrepülőtere, mely a háború előtt a tekintélyes idegenforgalom kívánalmait kielégítette. A város vezetősége a repülőtér továbbfejlesztését szem előtt tartja.

XIII. Közművek, kocsik és járdaburkolatok.

a./ Villany.

A város villanyvilágítással el van látva. Az áramot Baján keresztül Komlóról kapja. A város vezetőségének jelentése szerint1,22 P/kW-ot fizet. Havonta kb. 40–50 000 pengőt fizet.

Valamikor a városban volt villanygyár. Az a gondolat merült fel, hogy újból fel kellene állítani.

b./ Vízvezeték.

A városnak sem vízvezetéke, sem csatornázása nincsen. Van ugyan a városnak 3 lefolyó csatornája, melyek a korszerű kívánalmakat nem elégítik ki. Szükséges volna legalább a csatornázás létesítésére. A város vízszükségben van. Egyetlen ártézi kútja, mely működésben van, a Katona István utcában van, de ez vízzel a várost ellátni nem tudja. Készültek Vass miniszter itt tartózkodása idején kutak a Csajdán, az itt 300 méterről feltörő jódos-sós víz, mely a Csajdát látja el. Van egy hasonló mélységű kút a Foktői út mellett is. Szükség volna több fúrt kút készítésére is, mellyel a város szükségletét el tudná megfelelő szűrőkészülékkel egybekapcsolva látni.

c./ Járdaburkolat.

A város járdaburkolatai a következők: Fektetett tégla, hatszögletű tégla, aszfalt és beton. Ezek közül a téglajárda-burkolatok igen elhanyagoltak, igen kívánatos volna a téli ínségmunka keretében azok elvégzésére súlyt helyezni.

d./ Útburkolatok.

A városon áthaladó útburkolatok a következők: kiskő /bazalt/, makadám.

Az utcák cca. 60%-a ki van kövezve.

A város utcáinak járdái cca. 80%-ban burkolva vannak. Mivel úgy a kocsi-, mint a járdaburkolatok erősen romlanak, kívánatos volna az átkelési szakaszok elkészítését a kereskedelmi kormányzatnál szorgalmazni, egyben 10 éves burkolási programot kidolgozni, és egy annuitásos kölcsönnel a munkálatokat biztosítani.

Minél hamarabb meg kell alkotni az új burkolási szabályrendeletet, hogy az ingatlantulajdonosokra kivethető költségrész mielőbb biztosítható legyen. Ugyancsak megalkotandó volna az új, korszerű igényeknek megfelelő szabályrendelet.

XIV. Közegészségügy.

a./ Kórház.

A város területén egy 100 ágyas, folyosós és pavilonos kórház van, mely az érsekség tulajdona. Fertőző pavilonja is van. A hosszú ideig használaton kívül álló elmebeteg gyermekek részére készült épületet a kórház már igénybe vette.

Érseki Szent Kereszt Kórház. (Kalocsa)

A város területén a tífusz, a tüdőbaj és a malária-megbetegedés igen nagy, ezért a város vezetősége a megfelelő védőintézkedéseket, a kutakat megvizsgáltatva, a lakosságot védőoltásokkal ellátva, megtette.

A város területén egy magánszanatórium van.

b./ Fürdő.

A nyári fürdés lehetősége a vasút melletti Tomory fürdőn biztosítva van, mely a város tulajdonában áll. A városnak téli fürdője nincsen. Szükséges volna egy munkásfürdő vagy tusoló. Erre a Foktői út melletti 37 fokos meleg sós és jódos vizet adó Vass miniszter féle kútnál lehetőség is nyílik.

Kívánatos lenne a dunai fürdés fellendítése érdekében a 6 km távolságban a Dunához vezető kisvasút tulajdonosával, a zircieknek csak részben birtokában lévő Margit malom vezetőségével a rendszeres járatok érdekében lépéseket tenni.

c./ Zöld területek, parkok.

A korszerű igényeknek megfelelően egy emberre 30 négyzetméter zöld területet kell számításba venni. Ezt szem előtt tartva Kalocsa város zöld területe igen csekély.

A város területén egyetlen nagy, cca. 40 kat. holdat kitevő park van. A park tulajdonosa az érsekség. Az érseki kastély mögött lévő parkot az érsekség a közönségnek megnyitotta. A város vezetősége tervbe vette a Gödröknek nevezett terület kellő fásítás és rendezés utáni népkertté alakítását.

A Vajas két oldalán árnyas parti sétány létesítendő akkor, ha a végleges mederrendezés megtörtént. Az ehhez szükséges szintezési alappontokat a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat már meg is jelölte.

A Csajda fürdő[26] mellett igen szép gyermekjátszótérrel egybekötött park van.

A régi Neubauer-féle fatelep helyén ugyancsak parkot kell létesíteni, és annak, mint közterületnek a beépítését lehetőleg el kell kerülni.

d./ Sportterek.

A városnak a Foktői út mellett van egy atlétikai pályája, amely futballpályának és 400 méteres futópályának is alkalmas. A téli sportokat illetően a környék nem alkalmas.

A Csajdán korcsolyapálya van tervbe véve.

e./ Temetők.

A jelenlegi felekezeti temetők méretei megfelelőek, és azoknak megfelelő fásítását a város folyamatba tette.

XV. Általános és különleges lakásszükséglet.

Kalocsa városában igen nagy a lakásínség. Kívánatos volna a belügyi kormányzat révén az OTI[27] vagy a MABI[28] pénztára közbejöttével egy újabb városi bérházat építeni, mert sem a tisztviselői karnak, sem a katonaságnak, sem a tanuló ifjúságnak megfelelő lakása nincsen.

Az ONCSA[29] nagy jelentőségű munkát teljesített azzal, hogy 33 házat épített a Dunapataji út mellett, a többgyermekes családok részére. Mindegyik ház 300 négyszögöles területen áll, és ma már birtokba is van véve.

XVI. Történeti és műemlékek védelme.

Kalocsa a magyar Alföld sok történelmi vihart látott városa, közel két évezredes múltra tekint vissza. Sajnos mű- és történeti emlékei, illetve értékei a nagy múlt ellenére is csekély számban vannak, és azok is nagy részben tulajdonképpen feltárásra várnak.

A város főtere jelenleg olasz barokk hangulatú, mert hasonló stílusban épült a főszékesegyház, az érseki kastély és a kanonoképületek, ennek a kornak a képét tükrözik vissza. A mostani főszékesegyházat semmi esetre sem Fischer von Erlach[30], sem Mayerhoffer András[31], hanem egy a környező viszonyokkal ismerős, a magyar építő kultúrában jártas mester készítette, főleg olasz barokk hasonló művek nyomán. A remekbe készült két 68 méter magas tornyú főszékesegyház külső díszeivel, szobraival mintegy uralja a várost. Szükséges volna a főszékesegyház mellett nyugvó Szent István-kori első székesegyház alapjainak feltárására, és azok előtetők alatt történő megjelenítésére. Természetesen mindez a tér rendezését vonná maga után. A főforgalmi útvonal áthelyezése esetén szükség lenne a szűk közlekedési viszonyok javítására. Mégpedig úgy, hogy az útvonal a Kis Erőss-féle kanonoki ház és a zárdapark lesarkítása révén, a székesegyház és a kastély között haladna el.

Zárdarészlet. (Kalocsa)

Ennek révén lehetséges lenne a szentélynél lévő koszorúkápolna alapjainak feltárása is, ami Magyarországon egyedül Gyulafehérvárott készült, és ahhoz hasonló franciás templom feltárását jelentené.

A főszékesegyház belső értékét kitevő, újabban nedvességtől leváló stukkók megmentése érdekében a Műemlékek Országos Bizottsága megkeresendő lenne.

Az érseki palota, mint az olasz barokk stílus remeke a Szent István utcán messze ellátszik. A palota legnagyobb értéke a cca. 70 000 kötetes könyvtár, továbbá a Maulberitsch[32] freskók. Megemlítendők még ritka ősnyomtatványai, azonkívül pergamenjei a XII. századból. Ezek közül való a Kalocsai Kódex[33], mely 1150. évből, az 1250-es évekből való Német lantos gyűjteménye[34]. A Szakáll Kódex[35] szintén egyedülálló ritkasága. Nevét onnan kapta, hogy tulajdonosa Beck Konrád 1506-ban Jeruzsálembe való zarándoklásán szakállát fogadalomból levágta, és az első lapba illesztette.

A káptalan levéltára őrizte valamikor az Aranybulla másodpéldányát.

A tér kialakulására fényt kellene deríteni, megkeresendő volna a Műemlékek Országos Bizottsága arra nézve, hogy valóban igaz-e az a közszájon forgó hiedelem, hogy valamikor a tér helyén castrum[36] volt.

XVII. Helyi jelleg kifejezése.

Kalocsa város helyi jellegét a legjobban a főszékesegyház tere fejezi ki. A város vezetősége a leendő nagyobb építkezéseknél és átalakításoknál szem előtt tartja a helyi jellegnek szükségszerű megőrzését, és esetenkénti kifejezésre juttatását.

XVIII. Idegenforgalom.

A város idegenforgalma a második világháború előtt annak ellenére, hogy nem a legkedvezőbb közlekedési viszonyokkal bírt, mégis jelentős volt.

Népművészete, kirándulási lehetőségei, a csornapusztai ménes, vadászata vonzották az idegent. A város vezetősége teljes felkészültséggel állott a sokszor messze külföldről jövők rendelkezésére.

A jövőben az idegenforgalomból csak szálloda és vízvezeték birtokában lehet szólani. Szükségesek lennének a megfelelő jó közlekedési viszonyok is.

XIX. Kalocsa és vidéke népművészete.

Kalocsán és közvetlen környékén Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy, Géderlak és Drágszélen többféle módon megnyilvánuló népművészet van. A földműves asszonyok „írják” és hímezik fehér vászonra a magyar mezők ezerszínű virágaiból stilizált díszítéseiket. A „pingáló asszonyok” pedig a házak falát festik tele tarka virágokkal. A Kalocsa és környéki földműves nép ruházata, ágyneműje, bútorzata otthon remekbe készül, és amit a férfiak kifaragtak, azt az asszonyok pompásan kifestik.

Hímzéseik közül különösen kiemelendő a színes kalocsai „tükörcsipke”, asztalterítőket, függönyöket, díványpárnákat és zsúrkészleteket készítenek. A munka elkészültére a kalocsai Földműves Ifjúsági Egyesület szakavatott vezetősége vigyáz. A Népművészeti Ház vezetőjével arra törekszik, hogy csak szakszerű munkák készüljenek, és azok védjegyezve is legyenek.

Kalocsai csipke (kalocsai hímzés)

Ez a csodálatosan őseredetű munka Kalocsának jelentős vendégforgalmat hozott, és a gazdaságilag szegény földműves népnek nagy segítségére volt.

A város vezetősége az érsekséggel karöltve a kereskedelmi miniszter támogatásával kalocsai stílusban vendégházat állított fel a Béres utcában, ahol az eredeti munkákat kiállították, sőt azoknak a készültét is meg lehetett tekinteni.

A helyi és környéki művészetről kéthetenként a „Magyar Népművészet[37]” című lap jelenik meg, melyet Kalocsán is szerkesztenek. Kívánatos volna, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az értékes lap számára némi támogatást biztosítson.

Szükséges volna közbenjárni az ügyben, hogy az amúgy is mindig kevesebb mennyiségben készülő nagyatádi gyárban feldolgozott MEZ fonálból Kalocsára minél több juthasson. A város vezetősége a népművészeti értékek megmentése ügyében felhívta az illetékes köröket, hogy a polgárságot a fonásra és szövésre oktassa, hogy az esetleg elkövetkező időkben Kalocsa és vidéke polgársága ezen új anyagon keresztül alkothassa a nagy értékű munkáit.

XX. Sportegyesületek.

A város vezetősége nagy súlyt fektet arra, hogy a testnevelés terén szükséges előfeltételeket megteremthesse.

A Foktői út mentén inkább az edzés számára alkalmas sportpálya áll rendelkezésre.

Jelenleg a városban csupán tenisz, de a legutóbbi időkig volt birkózás is.

Kívánatos lenne a futballsporton kívül egy tornakört alakítani, ahol vívószakosztályt, ping-pong, dzsiu-dzsicu szakosztály volna megalakítandó.

A sporthorgászatra is súlyt lehetne helyezni, annál is inkább, mert a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat a Vajas-ér hal- és rákállományát eredményesen tenyésztette.

XXI. Munkásvédelem.

A város vezetősége a kormányzattal karöltve az ONCSA-házakat létesítette, és azok körül a megfelelő fásításokat megtette.

A Foktői út mentén létesítendő tusoló főként a munkás egészségvédelmet szolgálná. A munkásság szabadidő mozgalmát előnyösen szolgálja a Földműves Ifjúsági Egyesület korszerűen felszerelt épületével.

XXII. Cigánykérdés.

A város területén a Gödrökben sok cigánycsalád él.

Csak munka ellenében kapnak a kenyérjegyeken kívül egyéb jegyeket. A cigányoknak Kalocsa és környékén való tartózkodására, abban az esetben, ha vétséget nem követtek el, úgynevezett fényképes cigányigazolványt adnak.

A város vezetősége gondoskodott a múltban a vadházasságaik rendezéséről és megkeresztelésükről.

Csatolva:

1 db Kalocsa megyei város dűlő út szerint beosztott térképe

1 db Kalocsa megyei város határainak térképe

1 db P. Angehrn Tivadar „Kalocsa hőmérséklete” című munkája

1 db P. Angehrn Tivadar „Légáramlások Kalocsán” című munkája

1 db „Magyar Népművészet” című folyóirat

1 db VKT határának és beépítési módok térképe”

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár V. 82 a) Kalocsa Város Polgármesteri Hivatalának iratai; Közigazgatási iratok ad 2325/1943. Kig. ir. – alapszám: 8779/1943. Kig. ir.

Jegyzetek

Irodalomjegyzék

Internetes források