1896. október 14-én – 125 évvel ezelőtt –, tárta ki kapuját Kecskemét új kőszínháza, a jelenleg is a színjátszás otthonául szolgáló Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. Ez alkalomból tesszük közé a „Színház az egész világ” – Szemelvények Kecskemét színháztörténetéből című (újraszerkesztett, bővített) kiállításunkat, melyet a Múzeumok Éjszakája 2014-es rendezvényén láthatott az érdeklődő közönség, a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. A kiállítás a kecskeméti színjátszás történetét mutatja be vázlatosan, Kelemen Lászlótól az 1985-ös színház felújításig.

A kiállítás megtekintése során olvasóinkat, látogatóinkat egy kis játékra is invitáljuk!

A virtuális kiállításon egy extra tartalom is elérhető. A megfelelő kép megtalálásával – arra rákattintva –, megnyithatóvá válik egy látványos dokumentumokat tartalmazó plusz oldal!

Tartalmas időtöltést kívánunk!

Bevezető a kiállításhoz

Kecskemét színház története a 18. századra nyúlik vissza, amikor piarista diákok latin nyelvű iskoladrámákat adtak elő. A város szülötte volt Kelemen László, aki megalakította Budán 1790-ben az első Nemzeti Játszó Társaságot, s két alkalommal is időzött Kecskeméten társulatával.

Az 1833-ban Király Sándor által épített Korona kávéház melletti épület lett a színtársulatok fellépőhelye, egyúttal Kecskemét első színházépülete. Ezen kívül a különböző társulatok az Arany Sas, vagy a Bak vendégfogadóban játszottak.

Kecskemét város már a 19. század elején gondolt egy játékszín építésére, de 1819-ben a tűzvész vitte el a teátrumra szánt pénzt, 1847-ben a pénzügyi helyzet hiúsította meg a terveket. A 19. század első felében gyakran váltották egymást Kecskeméten a különböző színtársulatok. A legismertebb Szuper Károly igazgatása alatt lépett fel Kecskeméten, 1843 első hónapjaiban. Ennek a társulatnak volt tagja Petőfi Sándor.

A szabadságharc leverését követően az osztrák kormány megszigorította a színtársulatok fellépését, az előadni kívánt darabokat szigorú cenzúra alá vonták. Így kellett kihúzni Katona József „Bánk bán” című drámájából több tíz sorra terjedő részt.

1868-ban épült fel Kecskemét második „színházépülete” Kovács László gazdálkodó jóvoltából, a Batthyányi utca és Festő utca sarkán.

Lestár Péter polgármester idejében határozta el a városvezetés, hogy az államalapítás 1000. évfordulójára a kor kívánalmainak megfelelő színházépületet épít.

A Fellner és Helmer bécsi építészek tervei alapján készült új színházat 1896. október 14-én avatták fel Jászai Mari és mások vendégszereplésével. Az első világháború éveiben, 1916. november 11-én vette fel a színház Katona József nevét. Kecskemét város időről időre szerződéseket kötött a színtársulatok vezetőivel. Leghosszabb ideig Mariházy Miklós társulata játszott a városban: 1918–1920 között. A Mariházy időszakát kivéve sűrűn változó igazgatóknak néha sikerült egy-két évadra olyan kiváló színészeket szerződtetni, mint Somlay Artúr és Pethes Ferenc. A társulatok azonban állandó anyagi gondokkal küzdöttek, rendszeresen fordultak támogatásért a város Törvényhatósági Bizottságához.

A színészek létbizonytalansága a második világháború után a színház államosításával szűnt meg. 1951-től saját társulata lett a színháznak.

Szerencséje volt Kecskemétnek a szervező titkárból igazgatóvá előléptetett Radó Vilmossal. Kiváló főrendezőket (Németh Antalt, Seregi Lászlót, Ruszt Józsefet) választott, jó szemmel fedezett föl pályakezdő tehetségeket. Hálásan emlékezik kecskeméti boldog napjaira többek között Andorrai Péter, Galambos Erzsi, Kézdy György, Reviczky Gábor, Szilágyi Tibor, a már ismert művészként idekerült Bárdy György, Dévay Camilla, Gábor Miklós, Vass Éva, vagy éppen az itt letelepedett Fekete Tibor. Legalább 20 magyar és koprodukciós filmet forgattak a varázslatos hangulatú épületben.

Péterné Fehér Mária
nyug. főlevéltáros

Színháztörténeti események

• 1715. A piaristák első, latin nyelvű iskoladráma-előadása Kecskeméten.
• 1762. július 26-án született Kecskeméten Kelemen László, az első Magyar Nemzeti Játékszín Társulat alapítója
• 1765. Bécsi rendelet tiltja az iskoladráma-előadásokat.
• 1772. Piarista diákok bemutatják Simai Kristóf „Mesterséges ravaszság” című, magyar nyelvű iskoladrámáját.
• 1790. szeptember 21–25. között szervezi első társulatát Kelemen László. A társulat elsőrendű tagjai közé jegyzik nevüket Nemes András és Szomor Máté kecskeméti származású ifjak.
• 1791. november 11-én született Kecskeméten Katona József
• 1793. Szerelemhegyi (Liebenberger) András kecskeméti származású író, zeneszerző belép Kelemen színjátszó társulatába.
• 1794. Bécsben újabb rendelet jelent meg az iskoladrámák eltiltására.
• 1796. június 4-én tartotta első kecskeméti előadását Kelemen László társulata.
• 1800. június 1-jétől augusztus 14-ig tartott Kelemen Lászlóék második kecskeméti vendégjátéka.
• 1804. április 11-én a református kollégium diákjai előadják Császári Lózsi Pál „Három pusztai juhászoknak együtt való beszélgetések” című iskoladrámáját.
• 1809. márciusában meghalt Szomor Máté Kecskemét főfiskálisa, az első színészek egyike.
• 1810. február 26-án Pest megye felhívására 500 forinttal támogatja Kecskemét a nemzeti játékszíni alapot.
• 1815. február 17-én 800 forintot ad a város a nemzeti játékszíni alapra.
• 1816. március 26-án a városi tanács színházi statútumot (szabályzatot) alkot.
• 1820 novemberében Katona Józsefet Kecskemét város vicefiskálisává (alügyészévé) választják. Ugyanebben a hónapban megjelenik a „Bánk bán” első kiadása, Kecskemét város tanácsához intézett ajánlással.
• 1826 nyarán Katona József és társai színházépítési tervet terjesztenek Kecskemét város tanácsa elé.
• 1826 novemberében Katona Józsefet Kecskemét város főfiskálisává (főügyészévé) választják.
• 1830. április 16-án meghalt Katona József.
• 1833. Felépül az első állandó színházhelyiség a mostani Malom Center helyén.
• 1842. július 27-én avatják fel a nyári színházat a színházhelyiség udvarán.
• 1843. januártól április elejéig Kecskeméten színészkedik Petőfi Sándor Szuper Károly társulatában. Lemásolja az itt jogászkodó Jókai Mórnak pályázatra szánt, „Zsidó fiú” című drámáját.
• 1844. március 13-án 84 éves korában meghalt Kecskeméten Nemes András ügyvéd, az első színészek egyike.
• 1847. október 14-én adták elő először a „Bánk bán”-t Kecskeméten.
• 1850.  Megindul Horváth Döme Alföldi Színműtára.
• 1851. Obernyik Károly neves drámaíró, mint a református kollégium tanára, Kecskemétre költözik.
• 1855 augusztusában Obernyik Károly lemond tanári állásáról, elköltözik Pestre, ahol kolerában meghal.
• 1861. május 20-án ünnepélyesen felavatják Katona Józsefnek az állomás melletti parkban felállított szobrát.
• 1868. Felépül Kecskemét második állandó színháza, a Batthyány utca és Festő utca sarkán. Kovács László építette, ma emléktábla jelzi helyét.
• 1869. Először kap városi támogatást a színtársulat, tűzifát utalnak ki a színház fűtésére.
• 1870. március 27. Prielle Kornélia színésznő (1826–1900), aki 1846-ban is fellépett már Kecskeméten, Szerdahelyi Kálmánnal házasságot köt a kecskeméti református templomban.
• 1873. június 8-án a Színügyi Bizottság bérbe veszi a színházépületet és több ezer forintos költséggel átalakíttatja.
• 1881 májusában Tomori Anasztáz Kecskemétnek adományozza a Züllich Rudolf által készített Katona-szobrot, amely ma a Katona József Gimnázium előcsarnokában látható.
• 1883. Nyáron, a vasútállomás közelében Miklóssy Gyula színigazgató nyári színkört épít.
• 1895. Ősszel megkezdik az új színház építését Fellner és Helmer bécsi építészek tervei alapján.
• 1896. október 14-én ünnepélyesen felavatják az új színházat.
• 1900. július 23-án volt Kecskeméten az első filmelőadás a Royal szállodában, a volt tiszti székházban.
• 1901. november 11-én Gál Gyula, a Nemzeti Színház tagja indítványozza, hogy Katona József születésnapján minden évben hozzák színre Kecskeméten a „Bánk bán”-t.
• 1908. május 1-jétől október 4-ig állandó mozielőadásokat tartanak.

***

A kiállítás további tematikus oldalainak eléréséhez kattintson a címekre!

• Korai színháztörténeti emlékek Kecskemétről
• Felépül az új városi színház
• Színházi élet Kecskeméten a 20. század első felében
• A modern kecskeméti színház

***

A 2014-es Múzeumok Éjszakáján bemutatott kiállítás dokumentumait válogatta: Péterné Fehér Mária (főlevéltáros)
A 2021-es virtuális kiállítás dokumentumait előkészítette: Dr. Tóth Szilárd (levéltáros). 
A kiállítást új dokumentumokkal kiegészítette: Mudri Andor (levéltári kezelő, kiadványkészítő)

Technikai szerkesztő: Mudri Andor (levéltári kezelő, kiadványkészítő)

MNL BKML (2014) 2021