„Legyen a zene mindenkié” - Helyismereti vetélkedő Kiskunfélegyházán

2017-ben immáron 13. alkalommal szervezte meg a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár a hagyományossá vált helyismereti vetélkedőt a város általános és középiskolásai számára. A Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára Kiskunfélegyházi Részlege pedig idén nyolcadik alkalommal kapcsolódott be ebbe a nagy népszerűségnek örvendő, több hónapon át zajló eseménybe.

A vetélkedő idei témájául – tisztelegve a Kodály-év előtt és megemlékezve arról, hogy a Magyar Örökség-díjas zeneszerző, Balázs Árpád, a város díszpolgára 80 éve született – Kiskunfélegyháza zene- és dalkultúráját választottuk, ami telitalálatnak bizonyult, hiszen sokkal több csapat jelentkezett az idei megmérettetésre, mint az utóbbi években (természetesen nem volt előfeltétel a zenei előképzettség). A szervező kollégákkal közösen törekedtünk arra, hogy a diákok bepillantást nyerjenek a város zenei múltjába ugyanúgy, mint a település jelenlegi zenei életébe. A különböző fordulók és a különböző helyszínek erre remek lehetőséget biztosítanak.

A gyerekek legelső feladata, hogy csapatnevet találjanak ki és menetlevelet készítsenek. A zenei téma megmozgatta a tanulók fantáziáját, mivel szép számmal születtek ezzel kapcsolatos csapatnevek (Ritmusra Rágcsáló Rágcsálók, Metálkecskék, Hangvillákok, Violincsigák stb.) A menetleveleken is gyakran szerepelt zenei motívum, hangjegy, hangszer, kotta.

(A képre kattintva galéria nyílik meg.)

A verseny első fordulójában a diákoknak a megadott szakirodalom, illetve az interneten található források alapján egy feladatlapot kellett kitölteniük. Mivel a vetélkedő egyik célja, hogy a gyerekek megismerjék és használják a helyismereti irodalmat, így a kérdések egy része ezekre épült. Kihasználva azonban a fiatalok affinitását a világhálóhoz, olyan feladatokat is kaptak, amelyek megoldása csak az interneten érhető el (Kodály-interjú; A Láma Dalai együttes koncertbeszámolói; Félegyháza díszpolgárának, Balázs Árpádnak a szerepe a „Mindenki” című Oscar-díjas film zenéjében stb.). Szintén a verseny első fordulójának részeként el kellett látogatniuk a csapatoknak a levéltárba, ahol helyben megoldandó kérdéseket kaptak, természetesen itt csak a város zenei múltjára vonatkozóan. Az idei téma kapcsán előtérbe kerültek a Félegyházához kötődő neves dalszerzők, zenészek, énekkarok, kórusok és karnagyok. A gyerekek között nagy sikert aratott a levéltár őrizetében lévő eredeti, kézzel illusztrált színes kottákból készített tabló, melynek dalsorait érdeklődve, bár kissé nehezen silabizálták ki. Forrásként használniuk kellett egy zenemű-kereskedelmi hirdetést, a helyi zeneiskola 1975-ből származó bérletének programját, a Petőfi Daloskör 1947-es díszhangversenyének műsorfüzetét, a Daloskör alapszabályát és tagnyilvántartását is. A legtöbb csapat szívesen bogarászta a régi iratokat, azonban néhányan a kézírásos szövegek nehezen olvashatóságára panaszkodtak, bár a legszebben írt, legjobban olvasható szövegeket válogattuk össze. A levéltári fordulót összesen 118 csapat teljesítette, ez 341 főt jelent, akik közül a legtöbben az 5-6. osztályból jöttek, de a középiskolások is 37 csapattal képviselték korosztályukat. A város területén működő valamennyi közoktatási intézményből érkeztek diákok, ez is mutatja a vetélkedő közkedveltségét.

A verseny második fordulójában a városi zeneiskolát és a Rocktár Élőzenei Bázist kell felkeresniük a csapatoknak, ahol ezen intézmények működésével kapcsolatos, szintén helyben megoldandó feladatokat kapnak, illetve itt szelfit is kell készíteniük, melyet mellékelni kell a leadandó játéklaphoz. A harmadik, a klasszikus akadályversenyek hangulatát idéző ún. városbejáró fordulón öt helyszínen kell megfordulni és feladatot teljesíteni a gyerekeknek, itt az időtényező is fontos szerepet kap.

A verseny első három helyezett csapata (korosztályonként) egy városi rendezvényen kapja meg oklevelét a polgármestertől, az első hat csapat pedig még jutalomkiránduláson is részt vehet.

A kiskunfélegyházi helyismereti vetélkedő szép példája az intézményi összefogásnak, illetve annak, hogy a helytörténeti ismeret átadásában hogyan lehet ötvözni a múlt és a jelen értékeit.

Kőfalviné Ónodi Márta