Kincskereső kisködmön a félegyházi levéltárban

Az általános iskola negyedik osztályában több tanító Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című művét adja fel diákjainak kötelező olvasmányul. Különösen így van ez az író szülővárosában, Kiskunfélegyházán, ahol általánosan elfogadott és elvárt törekvés Móra kultuszának ápolása. Éppen ezért fogadta örömmel a félegyházi levéltár, amikor a helyi Batthyány Lajos Általános Iskola 4. a. osztályának tanítónője olyan kéréssel fordult az intézmény felé, hogy a gyerekekkel levéltári óra keretében ismertessük meg Móra Ferenc életét és meséljünk nekik a Kincskereső kisködmön félegyházi vonatkozásairól.

(A fotógaléria megtekinthető a képre kattintva!)

A 28 fős osztály június 7-én délelőtt tett látogatást a levéltárban, ahol vetített képes, interaktív előadás keretében mutattuk be nekik Móra Ferenc félegyházi életét. A levéltárban őrzött iskolai anyakönyvek segítségével a diákok képet alkothattak arról, hogy közel 130 évvel ezelőtt milyen tantárgyakat tanultak a velük korabeli gyerekek, hogyan változott az osztályok létszáma, milyen érdemjegyekkel értékelték az iskolai munkát, s választ kaphattak arra a mindenkit foglalkoztató kérdésre is, hogy milyen tanuló volt Móra Ferenc. A korabeli újságokban olvashatták Móra ifjú kori verseit, képeslapokról megismerhették iskoláit. Móra családfájának bemutatásával tisztáztuk, hogy a Kincskereső kisködmön mely motívumai nyugszanak valóságos életrajzi elemeken, s melyeket kezelt az író művészi szabadsággal. Móra gyermekkorának újságcikkei alapján próbáltuk „kinyomozni”, hogy milyen ténylegesen megtörtént eseményeket dolgozhatott fel az író a bányaomlásról szóló, A kövek megszólalnak című fejezetben, illetve régi képeslapok nyomán igyekeztek a gyerekek megfejteni a szélmalmok és regénybeli főszereplő lakhelyeként szolgáló „malomvár” közti kapcsolatot. A város és híressé vált szülöttének kapcsolatát ábrázolandó, bemutattuk a Móra Ferenc díszpolgárságáról szóló közgyűlési határozatot, valamint a levéltár őrizetében lévő kézírásos levelet, melyben Móra megköszöni a polgármesternek a kitüntető cím adományozását. Ez utóbbit a gyerekek természetesen nem tudták kisilabizálni, mivel Móra Ferenc közismerten borzasztó csúnyán, nagyon nehezen olvashatóan írt.

Hogy a Móra Ferenc életrajzáról szóló ismertetés teljes legyen, beszélnünk kellett az író szegedi működéséről is, szót ejtettünk ottani újságírói, könyvtárosi és muzeológusi tevékenységéről. Ehhez kapcsolódóan levetítettünk egy 1928-ból származó filmhíradó-részletet is, mely Móra szőregi ásatását mutatja be. Bár először szokatlan volt a gyerekek számára a fekete-fehér némafilm, de mindannyian élvezettel figyelték és ügyesen megválaszolták a filmre vonatkozó kérdéseket.

A foglalkozást kézműveskedéssel zártuk, ahol könyvjelzőt gyárthattak a gyerekek, amit már a következő kötelező olvasmányhoz fognak tudni használni.