V. B. 186. Gyula Város Tisztiorvosi Hivatalának iratai 1937–1949

A tisztiorvosi szolgálatot az 1876. évi XIV., a közegészségügy rendezéséről alkotott törvény alapján szervezték meg. A tisztiorvos a polgármester szakközege volt, akinek teendőit és hatáskörét a városi szabályrendeletek részletesen meghatározták. Az 1883. évi I. – a köztisztviselők minősítéséről intézkedő – törvény 9.§-a rögzítette, milyen képesítés és gyakorlat szükséges a tisztiorvosi hivatal betöltéséhez. Az 1936. évi IX. törvénycikk és a 900/1936. számú belügyminiszteri, a hatósági orvosi szolgálatról szóló rendelet szolgált alapul 1945 után is a tisztiorvosok feladatkörének meghatározásához. A tisztiorvos a polgármester utasításai szerint járt el a közegészségügyi kérdésekben. Hatáskörébe tartoztak a városi orvosok, az egészségvédelem, a közgyógyszer-ellátás, az egészségügyi rendészet, a gyermekintézmények, a bábák, a hadigondozás ügyei és a fertőző betegek törzskönyvi nyilvántartása.

A 90/1945. M. E. rendelet szerint a tisztiorvosi szolgálat a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá került. A tisztiorvos a 6300/1945. évi miniszteri rendelet értelmében tanácskozási joggal tagja volt a szociálpolitikai bizottságnak. Az 1960/1946. IV. sz. miniszteri rendelet közegészségügyi bizottságok felállításáról intézkedett, amelyeknek a tisztiorvosok hozzászólási és előadói joggal rendelkező tagjai voltak.

Gyulán – mint megyeszékhelyen – a megye és a város közös bizottságot hozott létre. A 9140/1948. számú kormányrendelet hatálybalépésével a népjóléti bizottságok vették át a közegészségügyi bizottságok szerepét. 1949 januárjában jelent meg a 200.200/1948. évi népjóléti miniszteri rendelet az állami egészségvédelemről. A rendelet szerint létrehozott egészségvédelmi szolgálat a betegségmegelőzés és a gyógyítás napi feladatainak teljesítéséről gondoskodott. A szolgálat felett közvetlen felügyeletet és ellenőrzést a tisztifőorvos gyakorolt. A tanácsrendszer megalakulásával 1950-től a tisztiorvosok hatáskörét a városi tanács egészségügyi és népjóléti osztályai vették át.

A város egészségügyi történetére vonatkozóan alapvető adatokat tartalmazó fond anyagának forrásértéke számottevő. Az iratanyagot dossziérendszerben iktatták. Jogutódja: XXIII. 406. Gyulai Városi Tanács V. B. Közegészségügyi és Népjóléti Osztálya (1951-től Egészségügyi Csoport).

4 doboz, 1 kötet – 0,53 fm

 1–4. doboz Orvosok ügyei       1947–1949
  Egészségvédelmi ügyek 
  Közgyógyellátás, gyógyszerárak ügyei 
  Havi közegészségügyi jelentések 
  Óvodák, napköziotthonok ellenőrzése 
  Egészségügyi rendészet 
  Bábaügyek 
  Iskolák ügyei 
  Népbetegségek 
  Hadigondozási ügyek 
  Egészségvédelmi körök havi jelentései 
  Fertőző betegségek, védőoltások 
  Gyárvizsgálati jegyzőkönyvek 
  Tisztiorvosi bizonyítványok 
  Házasság előtti bizonyítványok 
  Szociális ügyek 
  Körrendeletek, utasítások 
 5. kötet Fertőző betegségek törzskönyve       1937–1947