V. B. 181. Gyula Város Mérnöki Hivatalának iratai (1860) 1872–1950

Az 1873. évi szervezési szabályrendelet a városi mérnök feladatait a következőképpen határozta meg: előkészíti és közgyűlés elé viszi a városi építkezések, utak, hidak, járdák, pallók terveit és költségvetését, felügyeli a védtöltések és csatornák állapotát. Két év múlva, 1875-ben építkezési szabályrendeletet készített a város (1880-ban módosította, majd ez volt érvényben 1900-ig), amely részletesen szabályozta az építkezésekhez szükséges hatósági engedélyek kiadásának rendjét, az építési tervek formai szempontjait, a helyszíni szemlét, az építkezések lefolytatását, az átalakításokkal, felújításokkal, lebontásokkal kapcsolatos rendszabályokat, az építkezések részleteit (falvastagság, épületek magassága, ajtók, ablakok magassága), a tűzbiztonsági előírásokat, a melléképületekkel, kutakkal, árnyékszékekkel kapcsolatos előírásokat, az utcák, mellékutcák, zsákutcák  rendezését, a szépészeti alappal kapcsolatos tennivalókat. Az utcákat 1–5. osztályig rangsorolták a telkek nagysága szerint.

1900-ban megújították az építkezési szabályrendeletet, amelyben kimerítően intézkedtek a városi köz- és magánépítkezésekről, az utcák szabályozásáról, teleknagyságokról, kerítésekről, a városi szépészeti alap tevékenységéről.

Az építési engedélyeket a tanács adta ki a szépészeti (később építészeti és közrendészeti) szakosztály véleménye alapján. A szakosztály segítette és ellenőrizte a városi mérnök munkáját. A javításokról és átalakításokról a szakosztály nevében az építkezési bizottság adott véleményt. A bizottságot a mérnök és néhány tanácsos alkotta.

A városi mérnök építészeti tanácsnokként előadója és hatósági ellenőre volt az építészeti ügyeknek. A nagyobb városi építkezéseket kivéve elkészítette az építészeti és költségvetési terveket, vezette és ellenőrizte a városi építkezéseket. A mérnöktől elvárták, hogy határozott koncepciója legyen a városfejlesztésről. Hatáskörébe tartozott az infrastruktúra (utcák, járdák, közvilágítás) fejlesztésének ellenőrzése, kezelte a városról készült térképeket (többek között két 1859. évi, Halácsy Miklós által készített térképet), a kataszteri lapokat, a hivatal műszereit. Törzskönyvezte a város szántó- és legelőbirtokait.

1912-ben megalakult a városi mérnöki hivatal. A városi mérnök mellé egy műszaki tisztet választottak, aki a neki kiosztott ügyeket, tervezési, rajzolási és egyéb megbízásokat felettese utasítása szerint intézte. Egyszerűbb ügyekben önállóan is eljárhatott. Gyula városának több, ma is említésre méltó mérnöke volt, akik sokat tettek az egykori megyeszékhely építészeti arculatának kialakítása érdekében: Hati Sándor, Szraka Ernő (később Békéscsabán tevékenykedett), Ujfalussy Gyula, Léderer Ede.

A második világháború után a hivatal az Országos Építésügyi Kormánybiztosság rendeletére elvégezte a gazdasági épületekben és a lakóházakban keletkezett háborús károk összeírását, és elkészítette az újjáépítési munkatervet. A munkálatok ellenőrzésére a képviselő-testület – a 10.200/1945. O. É. K. rendelet értelmében – építési tanácsot hívott életre, amelybe Bálint Imre városi mérnököt is delegálták.

1949-ben a hivatalban két okleveles mérnök, egy műszaki főtiszt és egy segédtiszt dolgozott.

A fond iratanyaga jelentős forrásértéket képvisel. Megtalálhatók benne a századforduló (XIX–XX. sz.) és az azt követő évtizedek nagy építkezési hullámának dokumentumai, a Béke sugárút magán- és középületeinek tervrajzai, gátak, utcahálózat, csatornázások, hidak tervrajzai. A fond anyagához szorosan kapcsolódik Gyula Város Mérnöki Hivatala tervrajzainak gyűjteménye 1897–1959 (XV. 8.). A mérnöki hivatal iktatott iratanyagának segédletei a Gyula Város Tanácsának ill. polgármesterének fondjában találhatók meg. Segíti a kutatómunkát a Tervrajzok mutatója című segédlet.

Jogelődje nincs, jogutódja: XXIII. 404., a Gyulai Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya iratai.

50 doboz, 5 kötet – 6,13 fm

 1–7. d. Építési engedélyek, tervrajzok (iktatott iratok)       1902–1944
 8–9. d.

 Átalakítási, felújítási engedélyek, kerítésépítések iratai

       1934–1944
 10–13. d. Belvízkölcsönök iratai       1941–1943
 14–17. d.

 Körgátak építési iratai                                                  

       1889–1934
  Járdák építési iratai       1892–1925
 18–23. d. Járdák, utak térképei       1896–1931
  Utcakövezések iratai       1897–1941
  Dűlőutak ügyei       1906
 24–25. d. Csatornázások iratai       1893–1933
  Gyula város ártézi kútjainak katasztere       1930–1937
 26. d. Kutak iratai, vízvezeték hálózat terve       1901–1911
  Vízjogi engedélyek       1933–1944
 27–28. d.

 Hidak, átereszek, gödrök ügyei, helyszínrajzok, építési naplók

       1899–1944
 29–34. d.

 Iskolák, óvodák tervrajzai, vasútállomás, laktanyaépítés iratai

       1905–1944
 35. d. Tűzoltólaktanya építkezési iratai       1926
 36–43. d. A város tulajdonában lévő épületek rajzai       1888–1943
  Gyulai várostérképek       1937
  Vegyes iratok, tervrajzok       1860–1936
 44–47. d. Vegyes iratok       1945–1950
 48. d. Közmunkák és napszám-bérjegyzékek       1946–1949
 49–50. d. Háborús épületkárok bejelentőlapjai       1945
  Városi bérház tervrajzai       1949
  Telekdarabolások       1945–1949
 51–55. k. Telekkönyvek, földkönyvek       1883–1906