Az abszolutizmus időszakában működő árvabizottmányok megalakítását a cs. kir. igazságügyi minisztérium 1851. december 9-én kelt rendelete írta elő. Az árvabizottmány a városi közgyám jogutódja volt, és első fokú hatóságként működött. Megalakítása a királyi járásbíróság hatáskörébe tartozott, amely egy járásbíró személyében elnökét is delegálta. A bizottmány testületi formában intézte az árvák és gondnokoltak vagyoni ügyeit, és ellenőrizte a számadásokat. A gyulai árvabizottmány hatáskörébe tartoztak a gyulavári és az újkígyósi árvák is.

Az iratanyag évenként újrakezdődő sorszámos határozatokat tartalmazó füzetekből áll. Segédlete nincs, ezért szálankénti átnézéssel kutatható. Jogelődje: V. A. 102. Magyargyula közgyámjának iratai 1805–1854. Jogutódja: V. B. 180. Gyula város Árvaszékének iratai 1872–1950.

1 doboz – 0,14 fm

1. d.  Jegyzőkönyvek                        1854–1859