V. B. 141. Magyargyula Város Tanácsának iratai 1848–1857

48-49-ben Magyar- és Németgyula életében is számos fontos (országos jelentőségű, illetve a városokat érintő) esemény zajlott le. A megyében Békés, Békéscsaba és Szarvas mellett a két Gyula is rendezett tanácsú város státuszt kapott, és az 1848. évi IX. tc. megszüntette a földesúri hatóságot, amelynek feladatkörét (felügyeleti, bíráskodási jog) a város vette át.

A rendezett tanács fenntartásának kiadásait az ikerváros csak úgy tudta csökkenteni, ha végrehajtja - a már korábban is felvetett - közigazgatási egyesítést. 1848. május 28-án elkészült a szerződés, amelynek aláírása után képviselő-testületi és tisztújító választások zajlottak le. Mivel az áprilisi törvények és egyéb rendelkezések nem adtak egyértelmű támpontot a közigazgatás átalakítására, az úrbériség megszüntetése utáni kapcsolat rendezésére a földesúrral, és komoly ellentétek álltak fenn a két város egyesülési feltételeinek megítélésében, a június 7-én összehívott népgyűlés elvetette a szerződést, és megsemmisítette a május 29-én megkezdett választások eredményeit. Mindkét önállóságát visszanyert város hamarosan tisztújítást tartott. Magyargyula új tanácsa június 10-én tartotta meg első ülését.

A szabadságharc leverése után - felsőbb utasításra - olyan polgárokból kellett újabb tanácsot alakítani, akik nem vettek részt az előző másfél év eseményeiben. Első ülésüket 1849. október 3-án tartották meg, amelyen kifejezték az uralkodó iránti lojalitásukat. A nagyobb horderejű kérdésekben - mivel felsőbb rendelkezés értelmében képviselő-testület nem alakulhatott - a tanács a főszolgabíró jelenlétében népgyűlésen vagy rendkívüli „tanácskozmányon" döntött.

Az osztrák önkényuralom is megkísérelte - sikertelenül - a két város egyesítését. Ennek kudarca után 1853 májusában újból szabályozták a két városra kirótt terhek - amelyeket a megyeszékhely státusz fokozott - megosztását. A lakosság számának arányában - 1852-ben Magyargyulának 12.646, Németgyulának 3.558 lakosa volt - háromnegyed - egynegyed részben viselték a költségeket (katonaság elszállásolása, előfogatolás, hivatalos levelek szállítása). A terheket fokozta, hogy 1851. január 1-jén Békés és Csanád megyét - közigazgatási és törvénykezési szempontból egyaránt - egyesítették. Az összevont megyék megyefőnöki hivatala és törvényszéke egyaránt Gyulán kapott helyet.

Az 1850-es években - az egész országban, így Gyulán is - nagyarányú változások játszódtak le. Az igaz, hogy az önkényuralom terhe alatt (passzív ellenállástól kísérve), de lezajlott a polgári közigazgatás és igazságszolgáltatás kiépítése, az úrbéri viszonyok felszámolása (legelő-elkülönözések, jobbágytelkek tagosítása), az osztrák mintájú telekkönyvezés bevezetése (amellyel elkészült az első egységes ingatlan nyilvántartás). Az úrbéri örök egyezséget 1857. március 29-én fogadta el a népgyűlés.

Az 1857. évben a két Gyula immár végérvényes egyesülésén kívül még egy nagy esemény zajlott le a városban: május 25-26-án az uralkodópár, Ferenc József és Erzsébet Magyarországon tett látogatása során eljutott Békés megyébe, így Gyulára is, amelynek dokumentumai megtalálhatók a fond iratai között.

Az a) állag egy darab 1848-1849. évi képviselő-testületi jegyzőkönyvet tartalmaz.

A b) állag tanácsülési jegyzőkönyvei és a c) állag tanácsi iratai, a forradalom és szabadságharc idején lezajló városi események alapos megismerésére adnak lehetőséget.

A d) állag a főszolgabíró utasításainak és más városoktól, községektől kapott leveleknek gyűjteménye.

Az e) állagban található a válaszlevelek nyilvántartása, amelyhez lajstromot készítettek.

Az f) - n) állagok egy-egy kötete a város lakosságának tulajdonviszonyaival, adózásával, az igazságszolgáltatással, a mindennapi élet eseményeinek, panaszainak feljegyzéseivel kapcsolatos dokumentumokat őrzi.
 

Jogelődje: V. A. 101. Magyargyula Város Tanácsának iratai; jogutódja: V. B. 152. Gyula Város Tanácsának iratai.

2 doboz, 23 kötet - 0,79 fm