Kiadványaink online elérhetőek a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

1. Kutatás-módszertan. Szerkesztette Erdmann Gyula. Gyula, 1989. 485 p. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 2.)
A társadalomtörténeti szemlélet, az interdiszciplináris kutatási módszerek magyarországi meghonosítását a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület tűzte ki célul az 1980-as évek második felétől. Az egyesület 1987. évi vándorgyűlésére Gyulán került sor, a rendezvénysorozat előadásai a kutatás, módszertan témakörből kerültek ki. A meghívott neves történészek, levéltárosok előadásaikat öt szekcióülésben ismertették, s a kötet is öt nagy témakör (az 1848 előtti városi és falusi, az 1848–1918 közötti városi és falusi társadalomtörténeti kutatások forrásai, a demográfia rendelkezésére álló forráscsoportok) köré rendezi a tanulmányokat. A szerzők többsége a különféle összeírások (nemesi- és háztartás-összeírás, virilisek, részvényesek névjegyzéke stb.) felbecsülhetetlen forrásértékét emeli ki, sokan egy-egy iratképző teljes irattermését (polgármesteri, községbírói, árvaszéki, egyesületi iratok) elemzik mint lehetséges társadalomtörténeti forrást. Békés megyei vonatkozása miatt külön említést érdemel Szabó Ferenc a mezőhegyesi állami ménesbirtok 19–20. század fordulója táján felfogadott idénymunkásaira vonatkozó írása, valamint Kósa László 20. század eleji gyulai társasági életet bemutató tanulmánya.

2. Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigaz-gatás. Szerkesztette Erdmann Gyula. Gyula, 1994. 361 p. (Rendi társadalom –  polgári társadalom, 5.)
A Hajnal István Kör évenkénti konferenciasorozatát 1991-ben Gyulán tartották, az ott elhangzott előadásokból összeállított tanulmánykötet a paraszti kiszolgáltatottság, paraszti érdekvédelem és önigazgatás szerteágazó témakörét öleli fel. Több tanulmány foglalkozik a „nyugtalan századvég”, a 19–20. század fordulójának paraszti radikalizmusával, az alföldi parasztszocializmus társadalmi hátterével. Külön-külön fejezetbe kerültek a feudalizmustól az 1945-ig tartó időszak, illetve az 1945 utáni korszak paraszti terheit, a paraszti ellenállás és érdekképviselet múltját bemutató írások. A paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés című szekció számos érdekes, helytörténeti szempontból különösen figyelemreméltó tanulmányt közöl a falusi és egyházi önkormányzatokról, földész társulatokról, gazdakörökről. A helyi autonómia kivívásáról, a kiváltságok, szabadalmak megőrzéséről, a redemptus közösségekről ugyancsak olvashatunk a kötetben. A tanulmányok mindegyikét jegyzetapparátus kíséri, s a felhasznált irodalmat is közlik a szerzők.

3. Békés megye képes krónikája. Szerkesztette Erdmann Gyula, Havassy Péter. Békéscsaba, 2001. 405 p.
A Békés Megyei Levéltár és a Békés Megyei Múzeumi Szervezet munkatársai állították össze Erdmann Gyula levéltár-, és Havassy Péter múzeumigazgató által szerkesztett reprezentatív albumot. A könyv az államalapítás 1000. és a keresztényég 2000. évfordulója tiszteletére jelent meg. A kötet az őskortól a rendszerváltozásig és ezredfordulóig 13 fejezetben tekinti át Békés megye történetét, alapos gyűjtőmunkának köszönhetően számba veszi a közgyűjtemények legfontosabb tárgyi és írásos emlékeit, műemlékeket, archív fotók mellett napjainkban készült fényképfelvételeket is közöl. Az informatív képaláírásokkal kiegészített illusztrációkon kívül korszakok szerint, a fejezetbeosztásoknak megfelelően rövid, tömör megyetörténetet is kap az olvasó.

4. A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai. Szerk. Erdész Ádám. Gyula, 2002 [2004!]. 118 p.
Az országos megemlékezések sorába illeszkedve Békés megye és levéltára 2002. június 14-én Békéscsabán rendezte meg a maga Kossuth-konferenciáját. A Magyarország társadalmi átalakításában, modern politikai nemzetté formálásában rendkívüli szerepet játszó Kossuth Lajos (1802–1894) születésének 200. évfordulója adott alkalmat az életmű áttekintésére. A kötet a konferencián elhangzó öt színvonalas előadás szerkesztett változata. Pajkossy Gábor, Erdmann Gyula, Erdődy Gábor tanulmányai a zempléni indulástól tekintik át Kossuth reformkori, a forradalom és szabadságharc alatti működését. Hermann Róbert a hadseregszervező- és irányító szerepre helyezi a hangsúlyt, Erdész Ádám záró tanulmánya a Kossuth-kultusz kialakulását és megerősödését vizsgálja.

5. Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Szerk. Erdész Ádám. Gyula, 2007. 85 p.
A kötet a Békés Megyei Levéltár és Békéscsaba Megyei Jogú Város rendezésében 2006. november 3-án, Békéscsabán tartott, 1956 történetét középpontba állító konferencia szerkesztett változata. Gyarmati György nyitó előadása 1848 és 1956 kapcsolatát vizsgálta, a két forradalomban megfogalmazott követeléseket és jellegzetes szimbólumokat vetette egybe. Somlai Katalin - a különbségek és az azonosságok számbavételével - a vidéken zajló forradalmi eseményeket tekintette át, s a főbb törvényszerűségek megragadására vállalkozott. Erdmann Gyula nyugalmazott levéltár-igazgató - a forradalom Békés megyei történetét feltáró forráskiadvány szerzője - előadása, tanulmánya a Békés megyei eseményeket foglalta össze. A Békés Megyei Levéltár igazgatója, Erdész Ádám 1956 emlékezetét idézte fel, bemutatta, milyen stációkon keresztül jutott el a magyar társadalom többsége a forradalom erkölcsi megújulásként megélt pillanataitól a felejtésig, az emlékek elfojtásáig. Micheller Magdolna az '56-os elítéltek szabadulás utáni életlehetőségét tette vizsgálat tárgyává. Fekete Pál, a Békés megyei forradalmi bizottság egykori elnöke személyes emlékeit idézte fel, s az előadások nyomán támadt gondolatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel, illetve a kötet olvasóival.